KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
A’ washingtoni senatusban februar. 21-kén Webster statustitkár egy utasitást terjesztett elő, mellyben a’ londoni amerikai követnek meghagyatik, hogy Angliától a’ Creol e hajó ügyben kárpotlást kivánjon. A’ statusirat formaszerinti protestatio Aberdeen lordnak felső házbani nyilatkozásai ellen, ugy hogy Ashburton lord az egyezkedést aligha lehetségesnek találandja.
A’ st. patricki jótékony egyesület mart. 17-kén tartotta Londonban évünnepét, az irhoni előbbi lordhelytartó Fortescue elnöklete alatt. Jelen voltak többek közt az irhoni főstatustitkár Elliot lord, a’ Derry püspök, O’ Connell és Moore Tamás, ki magáról már olly rég semmit sem hallatott. Az „irhoni bard-”nak emelt toastra Moore Tamás illyformán felelt: „Mikép sz. Patricius életében olvasható, hogy álmában tulvilági hangok hítták őt, át a nyugati tengeren, mondván: „jer és élj közöttünk”: ugy vonz engem minden édes hang, melly Irhonból jő, a’ zöld szigethazához. De elhallatok nehogy ki ifjuságomban nemzeti költőnek tartattam, most, midőn napjaim hanyatlanak, nemzeti prosaistává legyek.” – Az egyesületi pénztárba 785 font sterling gyült össze.
Az angol „the Tablet” catholicus lap jelenti, hogy a’ pápa Venezuelában a’ catholicusok és protestansok közötti házasságokat tiz évig megengedte. A’ Chronicle egész naivsággal kérdi: a’ mi tiz évig megengedhető, miért nem az mindig? – Martius 13-kán volt az edinburg-glasgowei vaspályán a’ vasárnapi legelső szállitás, mely ellen, mint tudva van, Skótország istenfélő lakosai olly nagy lármát ütöttek. Egyszerre ott termett nagy tiszteletű Bruns ur, egy zsoltár énekéhez fogott, azután a’ „Sabbat szentségtelenitésről” több százakból álló hallgatóság előtt két óraig papolt; nevezetes, hogy épen midőn a’ szónok beszédének legpathosteljesb részét mondotta volna, a’ conductor sipja közbe sipitott, ’s az eretnek utazók a’ szájtátva figyelő hallgatóság szemei elől szélsebességgel eltüntek. – Bizonyosan voltak a’ fanaticus csoport közt ollyanok, kik a’ „locomotiv”-ot – pro hac vice – eleven ördögnek képzelték.
A’ franczia cabinet a’ bordeauxi és havrei kereskedő kamarák követeinek előterjesztései után is megmaradt azon határozatánál, hogy a’ czukorkérdésiránti törvényjavaslatot nem fogja ezuttal a’ kamara elébe terjeszteni. Hogy azonban a,’ tengerparti kereskedői osztályt valamennyire megnyugtassa, mart. 21. a’ ministertanácsban elhatározá: miszerint a’ belföldi répaczukortermesztésre , mig a’ kivánt törvényjavaslat a’ kamara elébe jövend, szorosabb felügyelést fog gyakorolni. E’végre Cunin Gridaine a’ követkamarában az indirect adó hivataltisztjei számának szaporitására 200,000 frank rendkivüli kölcsönt kivánand. Ezen ideiglenes javaslat épen annyit fog a’ bajon segiteni, mint a’ franczia vámhivatal közmondássá vált szigorusága, melly a’ csempészkedést ekkorig igen keveset akadályoztatta.
Minél többet veszít a’ franczia követkamara tehetetlensége által a’ köztiszteletben: annál pazarabb a’ Journ. des Déb. a többség conservativ szelleme fölötti dicséret-beszédeivel. Ha valami nem történik, minek meg kellett volna történni, felszólal a’ ministeri lap: „mindennek az ellenzékpárt az oka”. Most azt erősíti, hogy azért kellett a’ ministeriumnak a’ czukortörvényt visszavonni, mert az ellenzékpárt egyesült azokkal, kiknek érdekei kérdésben forognak, a’ törvényjavaslat csupa pártszellembőli megbuktatására. Máskor ismét az ellenzékpártot holtnak hirdetgeti. – A’ Courrier françai azonban nem marad adós, ’s a’ Journalt azért, hogy a’ havrei kereskedőtanács lemondásáról csak azt jegyzi meg: „mit tesz az? reclamaljanak, ahoz van joguk”, – a’ jó ügynek és rendnek elhagyásáról vádolja; szemére hányja, hogy az anarchiai demonstratiókat többé nem meri kárhoztatni. A’ conservativ pártról pedig azt állitja, hogy az a’ cabinet gyöngeségének kiváltságlevelet ád; egyébiránt – ugy mond – a’ cabinet ránézve a’ statushatalom haszonbérlője, mellyel a’ budget kizsebelésére minden esetre egyesülni kell.
A’ Cpirroer szerint Francziaországban a’ legközelebbi választásoknak intézése Guizotra nem fog bizatni. A’ kormány fél annak népszerütlenségétől, ’s helyette Molét szemelte ki.
Elsaszból irják: „Milly nagy jelentőségű nálunk az ipar, abból látható, hogy közelitő kiszámitás után csak a’ pamutgyárakban 100 mil. tőke fekszik, és 120 millió forog. A’ munkások száma 105–110,000-re megy, ezeknek munkabére pedig 38 milliót teszen.
A’ porosz király saját kezével irt következő tartalmu iratot küldött Bécsbe az itteni homoeopatha és hadi főorvos Marenzellernek: „A’ bizalomért, mellyel ön m. e. oct. 14-ikéről költ iratában a’ homoeopathiát pártfogásomba ajánlotta, köszönettel lekötelezve vagyok, ’s nagyra becsülöm ezen nagy fontosságu ügynek olly férfiu általi ajánlatát, ki azt egy egész emberéleten át sükerrel gyakorolta. Szívesen fogom, mint elkezdettem, a’ homoeopathiát tovább is elősegíteni. Egy homoeopathicus kórháznak létrehozását, a’ szükséges költségeknek a’ statuskincstárbóli fedezése mellett, már helybenhagytam, ’s czélom a’ homoeopathicus orvosoknak bizonyos módosítások mellett a’ szabad rendelkezést itt megengedni; e’ tárgynak elintézése azonban még függőben van.”
