FRANCZHON.
FRANCZHON.
A’ követkamara a’ fenyitőtörvénykönyv javitásásával foglalkozik, mellynek tárgyai ezek: olly francziák megfenyitése, kik külföldön követnek el vétségeket, a’ vádlottak befogatása, a’ polgári felek vádjoga és a’ javitó fogságra itéltek viszképesitése 298(rehabilitatio). April. 10-kén kezdődött az általános vitatkozás, mellynek mindjárt elején számos szózat vala hallható a’ ministeri javaslat ellen, minthogy azt némellyek nem elég szigorúnak, mások ellenben nem elég engedékenynek tarták. Az első czikk – minél fogva „olly francziák, kik külföldön bünt vagy vétséget (ezt a’ biztosság tevé hozzá) követtek el, azon esetben, ha külföldön nem itéltettek el, és az itélet nem hajttott végre, Francziaországban az országos ügyvéd áltl vádpörbe fogathatnak” (mi eddig csak azon esetben történhetett, ha a’ bün külföldön franczián követtetett el) – ugyszinte a’ második czikk is, minél fogva ezen törvény értelmében csak azon országoknak szolgáltassék ki az igazság, mellyekkel Francziaország ez iránt külön szerződött, – sok öres szó és kifogás után elfogadtatott. A’ perbe-fogatási rendet meghatározó czikk (büntetőpörrend 91-ik czikke) oda lön módositva, hogy ha a’ vádlott meg van telepedve, akár javitó, akár fenyitő, akár becstelenitő büntetés legyen a’ követelt tényre szabva, a’ biró minden esetre csak idézőparancsot bocsáthat ki ellene, ’s előállitó parancsot csak akkor, ha a’ vádlott engedetlenül kimarad. – Hosszas vita folyt még következő czikk fölött: „Idézés esetében a’ vádlott az idézőlevélben kitűzött határnapon vallattatik, előállitás esetében mindig 24 óra alatt. Nyomozás folytában az elfogatást rendelő biró az országos ügyvéd megegyeztével a’ letartóztatást, a’ nélkül hogy valaki ellene kifogást tehetne, megszüntetheti olly föltétel alatt, hogy a’ vádlott a’ perfolyam és itélet végrehajtásának minden szakában, a’ hányszor kivántatik, megjelenjen.” Elfogadtatott. A’ kezesség melletti szabadon bocsátás fölött april. 15-kén még nem végződött be a’ vita, és a’ tárgy apr. 18-ikára lön halasztva. – 16-kán Dufaure vasut-jelentése terjeszteték elő; a’ tanácskozás e’ tárgy fölött 25-ikére határoztaték. Ezután a’ kamara csak kérelmekkel foglalkozék, mellyek közt legnagyobb figyelmet érdemel Algir lakosinak kérelme, miszerint ott a’ helytartóság tekintélyesb lakosai közül egy gyarmati tanács választathassék. A’ kérelem Soult hadministerhez lön utasitva, ezuttal megjegyzé, hogy a’ kormány épen e’ tárgygyal foglalkozik, ’s hogy iránta biztosságot nevezett ki.
A’ vasutak fölötti vitatkoás nem sokára szőnyegre kerülend. E’ tárgy hihetőleg némi morgadalmat okozand a’ ministeri centrum párthivei közt (némellyek ellenzéket is jósolnak; de ez merő rágalom; mert mióta a’ „gloire” és „liberté, égalité” helyett az arany borju lön a’ juliusi „belle France” ideálja, azóta a’ követkamarai oppositio nem kevessé hasonlít ama’ szelid házi állathoz, melly csak akkor morog, ha a’ kancsal szemmel nézett konczot megtagadjuk tőle). E’ tisztes urak, kik minden ministeri „oremus”-ra ájtatos „amen”-nel felelgetnek, kissé szorult állapotban vannak; küldőik a’ vasutakat megyéik minden városán és faluján keresztül vezettetni sürgetik – hasznára e vagy kárára olly forrón imádott bálványuknak, a’ szép Franczhonnak? ez egészen más kérdés, mellyel törődni nem a’ kamarai philistaeusok dolga. De hiába! illyen a’ fillérező provincialis szellem. Őrizkedjünk, Duna- és tiszavidéki feleim! illy kisszerű statusgazdasági betűzéstől; őrizkedjünk az istenért! olly Sopron-féle alamizsnakéréstől, mikor nagyszerűt, az összes hazára és nemzetre áldásteli bőséggel kihatót teremteni alkalom nyílik; legyen figyelmünk mindig a’ haza szivére és egész életmüvezetére forditva, ’s ne kábittassuk el magunkat egy részletes haszon csábereje által, még akkor se, ha a’ palais Bourbon álcynicusait látjuk illy magányérdekek körül forogni.Sokat lehetne a’ tárgyról irni, de hiszen erre máskor is leend alkalom. – A’ czukorkérdés nem kevés gondot ad a’ tengerparti városoknak, mellyek rendkivül neheztelnek, hogy a’ ministerium e’ fontos tárgyat el akarja halasztani. Guizot ur e’ kérdés miatt olly akadályokra bukkanhat a’ követválasztások vezetésében, mit öt órával mindent előre látó jóstehetségét könnyen kétségbe vonhatnák. A’ partvárosok követei jobbára kormánypártiak, ’s ha a’ ministerek nem győzik le ellenszenvöket a’ czukorkérdés ellen, ugy a’ jövő választásokban részt vevő czukor-, hering- és tengeri pókárusok et hoc genus omne, néhány óráig opponálhatnak. Egy pár óra alatt pedig Francziaországban sok történhetik, mint mindenütt, hol nem elvek hanem érdekek uralkodnak. –Sokat csevegnek a’ fiatal spanyol királyné férjhez adásáról is; John Bull egy Koburgot, LajosFülöp egy divatból kijött Bourbont, ismét John Bull egy bajor herczeget, az éjszaki hatalmak meg isten tudja kit akarnak Izabellának ajándékozni. Boldog Izabella! illy czivakodás még Páris arany almája miatt sem volt.
