Középszolnok.
Középszolnok.
Zilah, majus 10. Tegnapelőtt nyitá meg Laskai Lajos idősb alispán megyénk rendkivüli közgyülését, melly a’ közgyülési kihágásokat gátló megyei rendszabályok felolvastával kezdődött. 1) Legelső tárgy volt a’ katonaélelmezésre nézve érkezett 3 kormányszéki rendelet, ’s e’ tárgy – a’ mint látszik – még sokáig fogja figyelmünket megkivánni. Egyikben visszair a’ főkormány a’ megyének azon feliratára, mellyben a’ katonaélelmezés, törvénykivülinek volt nyilatkoztatva ’s tudtul adja, hogy azon „militare regulamentum, melly az orsz. gyülés előtt 1763 körül felolvastatott, ’s ötven évi gyakorlat által szentesíttetett, a’ leopoldi kötlevelet is e’ részben eltörölte, ’s ennek következésében kimondja, hogy a’ RR. kötelessége katonaélelmezésről gondoskodni. A’ másikban a’ január. 15-től febr. 1-ig adatott élelmet, mellyet a’ katonai telepkormány pénzen vásárolt, ugyanazon kormányhoz visszafizetni parancsolja a’ megyei tisztségnek. A’ RR. mindkettőben előbbi nézeteik mellett maradtak. A’ harmadikban azon fölterjesztésére t. i., hogy, ha az élelemszerzés Zilahon adatik bérbe, itt olcsóbban lehet vala szerzőt kapni, mint Kolozsvárt, azt feleli, hogy a’ kolozsvároni bérbeadást a’ megyének „drágaságróli siralmas panaszkodására ’s az alispán azon jelentésére tette, mellyben egy napi katonaiélelem 30 ezüst krra van téve.” Miután az alispán nyilvánította, hogy semmi egyebet nem irt, mint a’ gabonának akkori piaczi árát*, ’s meg azt, hogy van Zilahon is, a’ ki kész haszonbérbe kivenni az élelemszerzést: A’ RR. azt válaszolták, hogy ez a’ tartományi biztost a’ kijőni parancsoló rendelet alól fel nem oldozta; ’s ha olcsóbban lehet is Zilahon kapni élelemszerzőt, mint Kolozsvárt fogadott a’ tartom. biztos, t. i. 20 ezüst kron, igy is drága egy napi katonai élelem azon elnyomorodott adózó népnek, mellynek fele, mind a’ mellett, hogy a’ tehetősb nemeseknek van eladó gabonájok, nem csak rongyosodással, de éhséggel is küzd pénz hija miatt; ’s ennyiben igy is igaz marad a’ megye „siralmas panasza”, annyival inkább, mivel a’ főkormány is kénytelen volt elhinni. A’ szénának ’s egéb élelemnek a’ zilahi raktárakból a’ katonaistálóhoz szállitását a’ megyéje rója a’ főkormány; de a’ RR. hivatkozván arra, hogy egyebütt magok a’ katonák hordják el, most sem vállalták magokra*. – 2) a’ kebelbei pénztár (domestica cassa) állása Erdélyben különös; ih ahoz is egy adat! Középszolnok az idénig 60 pftot kapott saját kebli pénztárából, de a’ főkormánytól, a’ végre, hogy azzal, mig megyeház nem volt, levéltárának ’s üléseinek szállást fogadjon. (Ma egy professori szállást sem lehet ennyin fogadni.) De 1810 körül a’ nemesség magát megróva, megyeházat vásárolt magának, ’s a’ 60 pengő forintot annak fentartására fordította. Most a’ királyi főkormány ezt, mint kelletlent, elvonja. A’ RR. adatokból világositják fel a’ főkormányt, hogy ezen pénzöszveg csak a’ tatarozásokra sem volt elég soha; ’s ragaszkodnak ahoz, hogy kebelbeli pénztáruk törvénynél fogva is az övék. A’ megyei rabok tartására ad a’ főkormány évenkint 49 p. ftot, ’s 150-en alól ritkán van a’ foglyok száma. Az idén, midőn sok csak azért lop, hogy a’ tömlöczben éhenhalástól megmenekülhessen, ’s midőn egy hónap alatt 20—30-al szaporodik a’ foglyok száma, a’ tavaszi hosszas esőzésben dolgot sem kapván, éhenhalásra jutnak vala, ha a’ felügyelő alispán és főügyész magok hitelére nem vásárolnak gabnát. A’ RR. megkérik a’ főkormányt , hogy ezen hitelre vásárolt gabonának árát téritse meg a’ megye kebelbeli pénztárából. – 3) Szőnyegre került azon tárgy is, melly tulajdonkép oka e’ mostani gyülésnek. A’ megye országgyülési követei t. i. irják, hogy a’ tisztválasztás kérdésében, ámbár az egész követi kar pótlékutasitás bekérésére időhaladékot kivánt, a’ kir. hivatalosok többsége előbb merőben elütötte, ’s azután is csak négyheti időhaladékot engedett, ’s még azt sem annyira a’ pótlékutasitásért, mint a’ törvényjavaslatot készitő bizottmány tanácskozhatásaért. Sokan sajnálkozva, sőt Sajgó fájdalommal érzék Erdély orsz. gyülésének szerencsétlen szerkezetét, ’s eszökbe jutott az Erdélyi Hiradó korszerű értekezése a’ parlamenti zsarnokságról. De a’ RR. sajnálkozásának más tárgya is volt: az t. i., hogy ezen utasitást kérő követi levél martius 15-kén költ, ’s az alispán csak aprilis 15-kén kapta, ’s ekkép a’ pótlékutasitás adhatásának ideje eltölt. A’ levéltárnok eléggé kimentette magát; de, hogy máskor az illy bajba ne essenek, elhatározák a’ RR., hogy minden követi tudositást a’ Zilahon szállásoló alispán, vagy ha egyebütt lenne, egy e’ részben megbizott állandóválasztmányi tag, bontson fel, ’s ha a’ dolog sürgető, azonnal lépéseket tegyen az állandó választmány egybehivására. – 4) Ez uttal, mint pótlékutasitás javaslata, felolvastatott az állandó választmány azon véleménye, hogy a’ követek igyekezzenek törvényt eszközölni, mellynél fogva a’ havi- és házi adó különválasztatván, mindeniknek mennyiségét az országgyülés egyiktől a’ másikig határozza meg, ’s mindkettőt a’ parasztsággal együtt hordozza a’ nemesség is birtoka arányában. E javaslat, vagy eszme valami meleget rejtett keblében: mert sokan megmozdulának helyükből. Beszélt a’ javaslat mellett két tehetős birtokos. Ellene egyenesen ki sem szólt, hogy csak némelly korteseknek „maradjon, a’ mint volt!” kiáltását annak nem vesszük; de oldalvást szóltak, mellette e, vagy ellene, ezután válik meg? ketten, ’s kérték a’ tárgyat elhalasztatni azért, mivel „illy népetlen gyülésnek joga sem lenne illy fontos tárgyban határozni.” Azok is, kik az inditványt most pártolák ’s pártolandják is, tanácsosnak látták elhalasztani a’ legközelebbi közgyülésig, nem azért mintha ezen közgyülés, melly minden tekintetben a’ legtörvényesebb, épen első nap joggal ne birna illyenről is határozni; hanem azért, hogy illy fontos tárgyban rögtönzéssel még a’ fontolva haladni, ’ néha maradni szerető párt sem vádolhassa. E’ kérdés, véleményem szerint is, a’ megméretés és hiányosnak vagy teljesnek találtatás kérdése, ’s e’ kérdés melletti nyilatkozása békitett ki engem a’ „Világ”-nak mind X. Y. Z.-jével, mind A-jával. Meglehet, hogy Középszolnokban elesik az első csatában az adózni ’s a’ parasztokkal együtt adózni kivánó rész; meglehet, hogy nem esik el. Én azon két tagnak, kik az elhalasztást sürgeték, e’ tárgybeli magánynyilatkozataikat ismerve, tőlök most még nem félek: de a’ dolog csakugyan ollyan, mellyben inkább hihetni, mint nem, a’ haladó fél veszteségét. Azonban az ügynek szép és magasztos jövője van, ’s a’ kit földre sujtottak, azt az adó kérdésében még meg nem ölhetik, sőt a’ földtől magától nyerend 1–4-szeres erőt; ollyanok pedig, kik a’ légben öljék meg, bizonyosan nem fognak akadni. Csak egy kérelem, de szakadatlan kérelem: „kerülje minden a’ személyeskedést, ki nem magának, hanem az ügynek kiván győzelmet, sőt ha más erővel ’s harapófogóval bele akarná is vonni, kerülje, mint üdvözitőnk a’ részeget.” Az eszme maga igen magasztos, ’s azon magas polczról, mellyen áll, t. i. a’ nemzet egybeolvadásáról, az éjszaki óriás ellen ezen nemzeti egybeolvadásbóli erősülésről, a’ nemzeti iparnak, tőzsérügynek, földészetnek ’s kézmüveknek utak és csatornák általi felvirágzandásáról, a’ már adózó szegényebb nemes atyafiaknak ’s elnyomorodott parasztságnak fölsegéléséről ’s az örök igazságról, azon csekély étrre, hol egymásnak csak fogat vicsorítunk és szemet vérmesztünk, levonni veszteség, ’s hiszem, a’ középszolnoki haladó párt sem fog leszállni; ’s ha magát még levonatni sem engedi, a’ győzelem bizonyos. A’ tisztválasztás még két év mulva lesz, ’s e’ végre felhasználni az adó körüli véleményt most még korán lenne. De ha próbálnák is valaki ellen, mindig édes marad a’ kebel azon meggyőződése, hogy honnak, nemzetének áldozott, és áldozhatni boldog volt, midőn soknak még módja sincs igy áldozni. – 5) Második napon közérdekű tárgy volt a’ falusi iskolák jobb elrendezése. E’ tárgyban a’ bizottmány terve elfogadtatván, válasz gyanánt fel fog küldetni a’ kir. főkormányhoz, e’ tárgybeli tavali rendeletére, ’s ha onnan megerősitve leérkezik, teljesedésbe fog vétetni. A’ ki az iskolák körüli eddigi intézkedéseket olvasta, ebben ujat semmit sem fog találni; azonban főbb pontjait jónak látom kiemelni. I-ső kérdés: Hova, miből és kik épitsék az iskolát? A’ mennyire lehet, a’ falu közepén szakasztassék ki egy-két holdnyi telek, hol még a’ határosztályok bevégezve nincsenek, a’ közösből, hol már bevégződtek, kisajátitás utján, mellyben a’ megtéritést a’ birtokosak hordozzzák; ’s ez pótlékutasításba is adatott a’ követeknek. Ezen fölül adassék a’ falu végén egy-két holdnyi hely kertnek, hol a’ tanulók mindenféle fatermesztésben gyakoroltassanak. A’ néptanitó lakához ’s iskola-épülethez kellő anyagokat a’ földesurak adják, a’ község épitse föl. II-ik kérdés: Mi legyen a tanitó fizetése? Minden falu határán egy ősteleknek (antiqua sessio) külső járandósága, mellyet a’ falu tartozik müvelni, adassék fizetésül; minden gazda (pap, tiszttartó, udvari kocsis ’stb.), akár van, akár nincs gyermeke, fél véka gabonát fizessen; minden faluba a’ Mihály-naptól uj évig tartó szabad italárulhatás bére a’ néptanitónak adatik; ő felsége megkéretik, a’ kir. tizedből, melly itt a’ kir. kincstáré, valamit e’ czélra kiszakasztani; ’s ha mindezekből valamellyik helységben 120 p. ft fizetés ki nem kerülne, a’ megyei nemesség minden őstelektől évenkint két ezüst garast fizetend, mindaddig, mig az igy begyülendő tőkének kamatja minden illy hiányokat fedezend. Ezenfelül fizetése leend még az, a’ mit eklézsiaja, mint énekvezetőnek fizetend. III-ik kérdés: Kik ügyelnek föl az iskolára? Minden helységben lesz egy iskolai választmány, melly álland a’ papból 381vagy papokból, legfőbb négy nemes birtokosból ’s négy nemetlen lakosból, akiket a’ falu választ, ’s kiknek elnöke a’ birtokos, ha csak egyedül van, vagy ha többen vannak, az, kit a’ helység fog választani. E’ választmány ügyel a’ tanitóra, az iskolai épületekre, a’ tanitó fizetésének behajtására, a’ tanképes és tanköteles gyermekek feljárasára, ’s az iskolai fenyitékre. Ezenfelül minden járásban a’ szolgabirák mellé négy-négy iskola-gondnok fog kineveztetni, kiknek kötelességök lesz ezen tervet életbe hozni, a’ helység és néptanitó közti panaszokat elintézni, a’ tanitót, ha kellőnek látja, hivatalától felfüggeszteni, ’s a’ magyarosodás terjedésére ügyelni. IV-ik kérdés: Mikint választják a’ néptanitókat? minden néptanitóvá lenni akaró egyed, ide értve a’ már hivataloskodó mestereket, ’s dászkeleket (kántorokat) is, ha ezen a’ vármegye javitotta fizetésben részesülni akar, tartozik egy a megye által kinevezendő bizottmány előtt iskolai bizonyitványát bemutatni, ’s magyar nyelven szemlét állani azon tanokból, mellyeket tanitni köteles, ’s mik e’ terv végén elsorolvák, ’s abból, mikint kell ezeket tanitni, ’s mikint lehet szeliden jó fenyitéket tartani. A’ kit ezen bizottmány felszabadít, az keresheti a’ néptanitóságot, ’s illy felszabadultakból választ a’ falu nemtelen és nemes közönsége személyes szavazattal egy néptanitót, ki lehet valamellyik vallás énekvezetője is, ’s megerősíti a’ járásbeli gondnokság, ’s ha a’ helység és gondnokság meg nem egyezhetnének, választ a’ közgyülés. ’S e’ rendszabály fogja elősegitni a’ magyarosulást. V-ik kérdés: Mikint képeztessenek ki a’ megyei néptanitók? A’ megye Kraszna megyét is segélyül felhivandja, egy olly falusi tanitókat képző intézet alapitására, mellyben két tanár (professor) legyen, kik csupán a’ néptanitók kiképzésével foglalkozzanak. A’ régibb tanitóknak pedig minden falu – mellytől kitelik – évenkint 10 p. ft ára könyvet fog hozatni; magok pedig 3 év alatt, évenkint két izben, egy-egy hétig a’ zsibói kisdedóvó-intézetben tartoznak lenni, a’ szelid bánásmód megismerése végett. VI-ik kérdés: Kik járjanak iskolába? A’ két éven fölüli gyermekeket szabad felküldeni, ’s ezeket idősbek óvják. A’ 7–14 éves fi- ’s 7–12 éves lánygyermekek tartoznak feljárni, ’s minden félnapi kimenthetlen mulasztásért szöléjök egy ezüst garast fizet. Novemb. 1-ső napjától mart. 15-kéig minden nap és egész napra tartoznak feljárni. A’ többi időben is, aratáskor és szüretkor három-három hetet kivéve, iskolai tanitás foly; de a’ 7–10 évesek naponkint csak 1 reggeli órára, a’ 11–14 évesek hetenkint csak egy napra mennek föl, ’s akkor is ugy osztva, hogy a’ hét minden napjára jusson belülök, részint, hogy ismételjenek, részint hogy a’ kisdedóvásban segitségül legyenek. VII-ik kérdés: Mik tanittassanak? Minden tárgy csak magyar nyelven fog tanittatni; a’ tárgyak pedig ezek: irás, olvasás, számvetés, mérés elemei, erkölcstan előbb szivrehajtó példákban, azután kátéból; a’ történet belsője, millyenek Campe Robinsona, Columbusa, utazási gyüjteményei ’s hires férfiak életrajza, mindennemű mythologia; a’ történet külsője, millyen a’ chronologia ’s hadi történetek, mint p. o. a’ kistűkörbeli magyar történet; földrajz ’s a’ hol kitelik, physicai ’s chemiai mutatványok a’ földészet és szőlő- és kertmüvelés, festés ’stb. megérthetésére; természethistoriából az állatok belsőjének, füveknek és földnemeknek megismerése; értelemgyakorlatok a’ Schullehrer des 19. Jahnhunderts” czimű folyóirat nyomán, érzékerősitő gyakorlatok, testgyakorlatok; magyar nyelv és előadótehetség fejlesztése. Vallást minden gyermeknek a’ papja fog tanitni, hogy a’ vallásbeli surlódások elkerültessenek. Ennyi a’ terv veleje; bővebben a’ Protest. egyházi ’ iskolai lapban, ha elfogadást nyerendünk.*
Zilahon 20, Kolozsvárt 16 kupás véka. – Közlő
Kezdetben még a’ lovaknak is az ivó- és lábmosóvizet zilahi szekérekkel vitte az akkori zilahi biró a’ katonaiskolához. Igy nem fog a’ katonaság a’ közmunkákban segitni. – Közlő.
Meg vagyunk győződve, hogy nem csak elfogadást, hanem köszönetet is. – Szerk.
Zilah, maj. 13. F. hó 12-kén a’ harmadik kisdedovó-inttézet alapja téteték le a’ kisded Szilágy Meszes környezte keleti szögletében, nem messze a’ Szamos partjától, Zsibó mellett Solymoson, egy népes oláhajku faluban. Mind a’ három ugyanazon egy kebelben hőn lángoló honszeretet szülötte: azé, ki a’ testi kínok súlya alatt is jó nemtőkint éber lélekkel viraszt a’ távolban is édes hona sorsa fölött, midőn itthon ezrek egészségesen szunnyadoznak; azé, kinek egészsége- ’s életéért két haza fohásza emelkedik az égbe; azé, ki a’ közelebb mult években a’ zilahi gymnasium fölé tornyosodott vészes borút nagyszerű áldozataival eloszlatá, ’s kisded korából két, nagyobb részben általa alapított és más két, egy harmadrészben ugyancsak általa alapítandó tanári székkel kiemelé; azé, ki a’ közelebb mult ősz végén ugy rendelé intézkedni jószágainak fölügyelőit, hogy egy embere se éheznék meg, ’s azt irá: hogy veszszenek inkább juhai ’s lovai mind, mintsem egy jobbágya éhen haljon, ’s ennek következtében mostanig már több ezer véka életet osztatott ki közöttük; – báró Wesselényi Miklóst értem, ki ezen ’s minden vállalataiban édes nemzetünknek korszellem szerinti ujjászületését az emberré és magyarrá növekedő ufju nemzeték által előidézni olly lankadatlanul buzog. – Zsibón, születése helyén, lépteté életbe az első kisdedovó-intézetet, még mult évi november 1-ső napján – a’ számára szánt virágház akkorra kellőleg el nem készittethetvén – a’ kastély egyik szögletében, honnan a’ téli szállásra egyedül jött kisdedovó, most a’ tavasz virultával ötven ártatlan és már csín- és rendhez szokott kisdedeivel költözék át, rendeltetésének minden szükséges kellékekkel czélszerűen ellátott helyére, a’ falu és vidék szeretetét és bizodalmát a’ kisdedek óvásában és kiképezésében bebizonyított csüggedetlen szorgalma által méltán birva. – A’ másodiknak alapját Zilahon – egy népes magyar városban – veté meg 1000 pft alapitványával, melly a’ város és néhány emberbarát buzgalma és gyámolitása által már oda ért, hogy őszszel megnyiladnik, és ha a’ tisztelt alapitó czélja ’s reményünk meg nem hiúsul, kedvező helyzeténél fogva idővel kisdedovókat képző intézetté válandik. – Solymoson, a’ zsibói uradalom egyik népes oláh falujában, a’ lakosok jelenlétében egész ünnepélyességgel téteték le f. hó 12-kén A’ harmadiknak alapja; ez alkalommal a’ helybeli lelkész könyörgést monda, a’ szomszéd udvarhelyi pap és kerületi esperes t. Pascha József ur pedig egy korszerű beszédben oláh nyelven fejtegeté az intézet áldásdús ’s főleg rájok nézve szükséges voltát; ’s fölhivá végre áldást esdeni az égtől a’ róluk atyailag gondoskodó jó földesurra ’s imádkozni mindennap egészsége helyreállitása- és köztüki hosszas életéért!
