Szabolcs.
Szabolcs.
Szabolcsból, maj. 15. Megyénk békes szelleménél 379fogva, hol a’ most mult tisztválasztás hiusulhatott vágyak érzetében pártszakadási magvakat nem hagyott, a’ tova jövő pedig még nem idézett elő, tanácskozási teremünkben ritkán mutatkozik a’ politicai nézetek azon különbsége is, melly által, bár némellykor magánynézetekből szíja is a’ részvét ösztönét, többnyire az ügy kifejlése nyer. Innen egy részről a’ politicai rendszeres munkák időhöz mért pontos haladása; más részről megyénk nagyszámu nemeseinek a’ közdolgok iránt nem igen tapasztalható részvéte, ’s az üres tanácskozási terem, mellyben a’ mindennapi dolgok fölött közegyezéssel azonnal határozunk, a’ fontosb dolgokat pedig mindig küldöttségi vélemény után szinte az idő becsét sérthető vitatkozás nélkül – szoktuk elintézni, minthogy a’ küldöttség tagjai többnyire csaknem egyek a’ közgyülés tagjaival. Illy körülmények közt gyenge tollnak nem kis feladat köztanácskozásinkból ollyat emelni ki, a’ mi érdekkel olvastathatnék, ’s a’ politicai világ előtt feltünhetnék. – Aprilis 18-kán kezdett közgyülésünk tárgyai közt a’ nm. h. tanácsnak a’ rendőri törvény következésében rendszeresített uj szolgabiráink mellé ismételve kért eskütti hivatalokat megtagadó intézvényét olvasók. Kivánatunk ez uton sikeretlen maradván, e’ tárgybani következetes lépéseinket az országgyülési teendők közé soroltuk; azonban, minthogy az érdeklett eskütti hivatalokra felsőbb helybehagyás reményében, nálunk az illető egyedek előre megválasztattak, jelenleg méltányosság igényei következteték azon határozatot: hogy jövő országgyülésig az említett eskütteknek évi fizetésök a’ nemesi pénztárból megrendeltessék. – 2) A’ nagyméltóságú helytartó-tanács okát kérvén, miért irtuk meg Verőcze megyének, hogy nem-magyar nyelven irott leveleit felbontatlanul visszaküldendjük? mi nyugodt öntudattal említendjük meg az 1836-’s 1840-iki törvényt ’s azoknak megtartását parancsoló hazafiui kötelességünket, mint határozatunk mindannyi alapjait, felvilágosításul. – 3. Nádor ő fensége rögtönitélő hatóságunkat egy évre ismét kiterjeszté, és ezt tudató levele volt az első, mellyben hozzánk magyarul szólott. – Nem szükség említnem, hogy a’ nemzetiség szent érzete alkalmat talált édes örömre fakadni. – 4) Sopron megyének a’ német vámszövetséghezi csatlakozás, ’s Tolnának bizonyos vasutvonaloknak statusköltségen leendő épittetése iránti felszólitásai az országgyülési utasitáson dolgozó küldöttséghez adattak ki. Ez alkalommal egy részről szorgalmazó szavakban ismételve nyilatkozott az aggodalom, hogyha ezen küldöttség csak nevét viselendi, a’ tömérdek munkatárgy pedig mindinkább halomra gyülend, majd az országgyülés elközeledtével ismét czélt tévesztünk, mert rögtönző hamarkodással leend kénytelen meghaladni a’ mulasztott kötelesség sokasult terheit: czhélszerű volna tehát, hogy ezen küldöttség minélelőbbi munkálkodásra, ’s munkálatának időszakonkint a’ közgyülés elébe terjesztésére emlékeztetnék; azonban a’ közelebb lefolyt idők tanulságai a’ más időben helyesléssel fogadott inditványt, most már ellenvélemény nélkül nem hagyák; felhozatott ugyanis, hogy bármennyire sokasultaknak mondassanak is a’ küldöttségre bizott tárgyak, az idő haladásától még sem félhetni, mert azok egy hét alatt bizonyosan elvégezhetők; felhozatott továbbá: mikép jövő országgyülésünk feladatai közé leginkább olly javitási kérdések tartoznak, mellyek alkotmányunkkal ’s magányérdekeinkkel a’ legszorosb kapcsolatban állanak, ’s mellyekről az idők eseményei azt tanusitják, hogy ott, hol eleve munkálat alá vétettek ’s nyilvánosság elébe terjesztettek, a’ pártérdekektől személyes indulatok eszközeül kedély izgatásokra használtatva, magát az ügyet buktatták meg, illy veszedelemtől pedig az ügyet, ’s magunkat óvni időszerinti kötelességünk; hagyjuk tehát a’ küldöttséget azon bizodalommal, mellyel kinevezők, saját öntudata szerint munkálkodni, munkálkodjék ugyan minélelőbb, mert ezt tőle mind kötelesség, mind könnyebbség megkivánják: de munkálatai eredményének előnkbe terjeztését hagyja azon pillanatra, midőn a’ pártérdekek izgatásainak az idő korlátot vet; és ez utóbbi vélemény el is lön fogadva. – 5) A’ tolnai levélben emlegetett közgazdasági eszmék alkalmat szolgáltattak a’ közgazdasági tekintetből is hasznos és szükséges viszonos tűzkármentesitő-intézet iránt tett inditványra, melly közmegegyezéssel méltányoltatván egy e’ végre kinevezett küldöttséghez utasittatott. – 6) Az illyr gúnydalnak egy magyar ezred parancsnoka által közhelyeni eljátszatását megyénk – Zalától eltérőleg – sérelemnek nem találta; mert sokkal magasban állónak látja nemzetiségünk szent ügyét, hogysem illy tettek által megsértethetnék; – boldogok mi parányi teremtmények, ha a’ legfelségesb biró széke előtt következetes öntudattal megállhatandunk! azonban mégis könnyen botránkozást okozhatónak találván azt, az illető ezredes büntetése követeltetni fog.” – 7) Temes vármegye a’ kebelében nem rég elkövetett borzasztó katonai merényre visszaemlékeztetőleg érzékeny szavakkal értesíte bennünket, mikép azon főhadnagy, ki az irtózatos tettnek főeszköze ’s elkövetője volt, kapitányságra emeltetett. A’ keserű meglepetés búskomolyan idézé nekünk is emlékezetünkbe azon sötét előitéletet, miszerint a’ katonai egyed által polgári renden ejtett sérelemre előléptetést következni hisznek, és Szabolcs megyének, melly a’ nem rég közlött temesi sérelmet rokonérzéssel osztá, e’ körülállás után az ujabb felirás iránti felszólitást nem lehetett hasonló érzéssel nem fogadnia. – 8) Két főadószedőnk javainak a’ határozat értelmébeni biztositás végett bemutatott összeirásai, tiszti főügyészi vélemény következtében, a’ kipótlandók kipótlása végett visszadattak, és ismét megemlíttetett, hogy aladószedőink a’ kivánt biztotást még sem mutatták elő; e’ tárgyban t. i. legutóbbi határozatunk az volt: hogy ha a’ kitűzött időre azt megtenni elmulasztják, javaikat a’ kivánt biztositásig az illető szolgabirák irják össze; ez azonban mind nem történt. Midőn a’ biztosítást parancsoló határozatunk világra jött, voltak, kik álliták, hogy ha elválasztott főadószedőink a’ határozattal sértetni vélt önérzetök büszkedésében hivaalaikról nem mondanak, ama’ szerintök alkalmazhatlan határozat életbe soha nem lépend. Ezt föltenni annyi, mint szilárd jellemű megyei hatóságunk méltóságát sérteni; azonban, midőn jelenleg ismét emlékeztető határozat hozatott, nem tudhatjuk, hány ismételt határozat leend jegyzőkönyvünkbe irva, mig a’ biztositást rendelő határozatot csakugyan élni látandjuk. – 9) Egyik főszolgabiránk adatot terjesztett elő, miszerint egy vegyes házasság a’ szokott szertartások megtagadásával a’ cath. lelkész által gátoltatott; az irományok tiszti főügyészünknek határozatunk értelmébeni intézkedés végett kiadattak; de ugy látszik csak pro forma, mert egy éves határozatunkra épen hasonló törvényelleni tény adott alkalmat, ’s az illető lelkészre nézve mind ez ideig – meglehet, mert példákból következtetve siker alig remélhető – az idézésnél egyéb tudtunkra nem történt. – Hat napi közgyülésünk után következő 14 napi törvényszékünk ’s ennek közérdeket igénylő tárgya a’ büntetőigazság lélekismeretes kiszolgáltatása. A’ rabok lajstromának kimutatása szerint itéletre várakozó ben levő nemes rab volt 70, elitéltetett 32; kezességen kün levő 67, elitéltetett 2. Nem-nemes ban levő rab 171, elitéltetett 114; kün levő 201, elitéltetett 15. – E’ rajz pillanatig gondolatot ébreszt, a’ gondolat az okot, ez pedig a’ rendszert állitja előnkbe. A’ büntetőtörvény előtti egyenetlenség, mint megannyi egyenetlenségek szülő oka fölött a’ büntetőigazság rég eltöré a’ kárhozat pálczáját, törné bárminél elébb a’ parancsoló törvény is! Ime csak a’ nemes ben és kün levő itéletlen rabok összes száma 105, és adjuk még ehez az isten által tudott számát azoknak, kik ellen a’ bizonyitékok ugy állanak, hogy azokból a’ közgyülés a’ büntető keresetet elrendelte, ’s kiknnek büntetését olly istenitő bizodalommal szokta a’ tisztiügyész lélekismeretére bizni, hogy többé róla mitsem akar tudni, és csak akkor, midőn az évekig büntetlenül hagyott merény bűn özönébe ragadja az elsőben tévedőt, – midőn fiatalsága büneiért látjuk szenvedni a’ megbánás ősz fürtei alatt hanyatlót, ’s midőn több meg több visszataszitó következéseket látunk: csapjuk össze kezeinket, és ismét – zsebünkbe dugjuk. Jelenleg a’ börtöneinkben szenvedő rabok összes száma 538, három osztályzatu 15 kamarákban, a’ legvétkesebb osztályzatba legkevesebb, a’ másodikban legtöbb, az elsőben közép számmal, – mit azonban szám szerint ez uttal a’ látott adatokból ki nem jelelhetek. Az utólsó két nap rövid törvényszéki ülés után közgyülést tartottunk, mellynek alkalmával olvastatott a’ nm. h. tanács intézvénye a’ rendőri szolgabirák mellé szükséges hajduk fizetéseinek megrendelése ’s egyszersmind több évi pénztárnoki számadásoknak fölterjesztése iránt; mire a’ teljesítendők teljesítése elrendeltetett. Ezuttal meghagyatott a’ szolgabiráknak a’ felül jelentést tenni, hogy a’ helységek előljáróinak törvény értelmébeni szmadoltatása az illető földesurak által mikint teljesíttetik, a’ végből: hogy a’ küldöttség kinevezésének lehető szüksége ’s a’ kinevezettek munkálatainak eredménye előttünk tisztában legyen. A’ számvevői küldöttség azon véleményét terjeszté közgyülés elébe, hogy a’ megyei kórházra néhány évek előtt összegyült, ’s jelenleg kamaton kün levő pénzöszveg, már valahára kitüzött czéljára fordittassék. Mintegy 12 év előtt az emberiség szent szózatától áthatott RReink egy megyei kórház alapitását elhatározták, és áldozatra buzdult nagylelkűségtől Nyiregyháza városban a’ szükséges földtér azonnal megajánltatván és szép mennyiségű pézöszveg ’s épitési anyag gyülvén össze, az elkészzitett terv szerinti előmunkálatok meg is kezdettek, azonban a’ készületi idő alatt napot nap válta fel, embert ember, véleményt vélemény haladott meg, és ekkint jött létre azon határozat, hogy az épités abban hagyatván, minden anyagszer, a’ mint lehet, pénzzé forditva a’ tőkével összesittessék, és kamatra kiadva kezeltessék mindaddig, mig a’ fölnövekedendett summából egy, a’ megye díszére váló kórház épittetheti; ki is adatott a’ körül-belül 5000 pft kamatra, és számitás szerint jelenleg a’ tőke már 6 ezernél többre szaporodott. Ezen állásban találta számvevői küldöttségünk a’ megyei kórházügyét, és meggyőződött, hogy illy állapotban kitűzött szent czéljának nem felelhet meg. Meggyőződését véleményébe önté, és a’ vélemény teljesen méltányoltatott; minek következtében meghagyatott főtisztiügyészünknek, hogy a’ kamaton kün levő summákat azonnal mondja fel, ’s nem-fizetés esetére perrel is hajtsa be; egyszersmind pedig küldöttség neveztetett a’ végett, hogy a’ tőkepénz további kezelése ’s az épitendő kórház iránt minél előbb tervet készitsen közgyülés elébe terjesztendőt. A’ hús ára harsány felkiáltás mellett egy krral fölebb, azaz. 8 ’s illetőleg 9 krra emeltetett. – Jövő rendszeres közgyülésünk határnapja augustus 29-kére tűzetett ki. Az itéletre váratkozó rabok nagy száma miatt azonban julius 4-kére egyheti törvényszék határoztatott, mellynek két első napjain közgyülés leend. Gyülésünk alatt öszpontosulási helyünkben esténkint közmulatságok sem hiányzottak: ekkor ugyanis a’ közügyek tárgyalásában megyénk kifáradott fiait tanácskozási termünkbe összegyülekezni láttuk, hol egy ujonan került hangászcsapat zenéje mellett, csupán két színésznek nevezett személy egy kisded olasz falacska megől a’ terem közepére majd ki-, majd ismét visszalépve, nem tudom, mi czimű darab előadásával mulatta a’ vendégeket; de e’ szóra hangászcsapat eszünkbe jut a’ megyékben felkapott zenészeti szellem, mellynél fogva az imént említett uj hangászoknak megyénkbeni megtartására, szabad ajánlat utján, ez ideig 2000 forint évi jövedelem biztosíttatott, és nagy a’ remény még sokkal többhöz. – Hála istennek! legalább méltó okunk van reméleni; hogy a’ mindeddig felejtett kórház – melly csakugyan nem czigánybanda – hanem többnek, legalább annyi jövedelemnek tőkéjét szinte megnyerendi.
G.
