NÉMETORSZÁG.
NÉMETORSZÁG.
Említők mult számunk külföldi naplójában Itzsteinnak a’ badeni másod kamrában a’ követválasztásokban törvénytelenül gyakorlott ministeri befolyás ellen tett javaslatát és az erre Sander által előterjesztett választmányi jelentést. Hely szüke nem engedi, hogy az egész jeles iratot egész kiterjedésében közöljük, de igyekezünk annak lehetőségig hű kivonatát adni. Ime következik; „Miután a’ mult országgyülés, a’ kamrának f. évi februar. 18-kán kelt végzése miatt ugyancsak f. évi febr. 19-kén eloszlattatott és az uj országgyülésre mart. 4-kén költ kormányrendeletnél fogva választás rendeltetett, a’ karlsruhei ujság mart. 7 és 8-kai számaiban a’ pénzügyi, kül-, bel- és igazságügyi ministerium főnökei részérőt körlevelek intéztettek illető altisztviselőikhez a’ választók és másod kamrai követek választása tárgyában. E’ leiratok fontossága és az azokból eredő választási korlátozás Itzstein követet f. é. jul. 1-jén egy e’ tárgybani javaslatra inditá, melly egyhangúlag az osztályokhoz utasittatott. Az ez által választott választmány négy kamrai taggal szaporittatott. A’ választmány engem (Sandert) nevezé ki előadójának, ’s most következőkben van szerencsém a’ választmány tanácskozásinak eredményét előadni. Monarchiában, mellyben képviselet van, a’ rendek gyülése ama’ műszer, melly által a’ nép alkotmányos jogait gyakorolja; a’ rendek gyülése általi képviselet fő lényege az alkotmányos monarchiának, következőleg minden, mi a’ rendek gyülésének alakitására és létesülésére vonatkozik, mély és elhatározó fontosságu az egész országra nézve. Hol pedig, mint Badenben, az országgyülés két kamrára oszlik, ott a’ nép jogainak és szabadságainak súlya természetesen a’ másod kamrában nyugszik, mint melly a’ status fenállására adózó nagy tömeget képviseli, minélfogva az adó megadásában előjoggal bir az első kamra előtt, és igy a’ mi adott esetben alakultára vonatkozik, sokkal fontosabb a’ népre nézve, mint ha az az első kamrára, vagy az országgülésre általában vonatkoznék. ’S ha ebben s’ népképviselet alkotmányszerű alakultával egyik vagy másik kamrában ellenkező események fordulnak elő, ugy ezek általában a’ nép jogait veszélyezik és sertik. Az országgyülés, jelesül a’ másod kamra, különféle alkotmányok rendszabályai szerint, különfélekép lehet alakitva; de ha – mint Badenben – az összes nép választásából ered, ugy e’ választás teljes szabadsága első kelléke a’ képviseleti rendszernek; Némethon alkotmányos országiban is, mint más nagy népképviseleti jogokkal biró statusokban, legelső tétele az alkotmánynak a’ választási szabadság, itt is szent joga ez a’ népnek; sőt ha meggondoljuk, hogy a’ német statusokban ’s jelesül Badenben, az alkotmány 5-dik czikke szerint, az országos főhatalom az uralkodó személyében központosul ugyan, de némelly jogok gyakorlatában a’ rendek megegyezéséhez van kötve, ugy a’ szabad választásnak annyival inkább mentnek kell lenni a’ kormány közvetlen befolyásától, minthogy a’ nép egyedül csak e’ szabad választás által gyakorolja és gyakorolhatja kormánya ellenében alkotmányos jogait. Mihelyt tehát a’ kormány – melly mellé az országgyűlés mint őre a’ népjogoknak van állitva – a’ választásokba akár igéretekkel, akár fenyegetésekkel ’stb. befolyást gyakorol, ugy azonnal nem a’ nép választja többé képviselőit, ’s nem az országgyülés gyakorolja többé a’ nép jogait, hanem a’ kormány alakitja az országgyülést, midőn egyszersmind a’ nép jogait megtámadja. A’ kormány ekkor magának is a’ népnek is képviselője gyanánt jelenik meg, maga kéri ’s adja meg az adót, maga dicséri ’s magasztalja magát, maga készit törvényeket, maga teremt magának alázatos eszközöket a’ nép jogainak megsemmitésére. Ennélfogva nem szenved semmi kétséget, hogy a’ ministeri leiratok a’ badeni képviseleti alkotmány egyik legfőbb és legszükségesb elvét megsérték, ha a’ nép választási szabadságának korlátozására valónak irányozva. Ez pedig teljes mértékben be van bizonyitva.” (Folyt. követ.)
