Erdélyi országgyülés.
Erdélyi országgyülés.
Aug. 6-kán folytattatván az urbéri tárgy feletti tanácskozás, az első t. cz. ekkép lön megállapitva: Urbéresek költözködési szabadságáról: Az 1791: 26-dik t. czikk rendelete ő felsége kegyes megegyezésével ekkint módosittatik: – 1. §. A’ költözés iránti megintésnek szent István király napja előtt legalább két héttel törvényes módon meg kell tétetnie, a’ költözés véghatárideje pedig ezután aprilis 1-ső napja lesz. – 2. §. A’ költöző urbéres maga helyett mást állítani nem köteles. – 3. §. Az őszivetés alatti földekbe vetett mag termése a’ költözőt illeti, – azon fordulókon, mellyeken őszi és tavaszi vegyesen vetteték, a’ szántóföldek féle értetvén öszivetés alá tartozónak. – 4. §. A’ költöző saját épitményeit ’s javitmányait akarkinek szabad alku szerint eladhatja, fenmaradván mindazáltal a’ földesur joga a’ vásártól helybehagyását megtagadni: a) ha a’ betelepedni kivánó vevő a’ közönségre nézve veszedelmes kicsapongásairól ismeretes; – b) ha az urbéri és közterhek viselésére elégtelen; – c) a’ H. K. 1. r. 40. czimében irt esetben. – 5. §. Az előbbi pontban b) és c) belük alatt irt két okból urbéresét kimozdítni is joga van a’ földesurnak, megjegyeztetvén az elégtelenség miatti kimozditásra nézve, hogy ha az urbéres eltehetetlenedését nem saját vétke által vonta magára, két évi határidő engedendő tehetsége helyreállitására. – Helye van kimozditásnak végre azon esetben is, ha az urbéres a’ füldesur kárávali nyakasságért a’ 6-dik pontban irt kereset rendin, mint ollyan, ki kötelességének eleget tenni nem akar, kimozdításra méltónak itéltelik. – 6. §. Ha a’ földesur valamelly urbéresét az előbbi pontban irt okok valamellyikénél fogva kimozditni kivánná: a’ megintést, melly pörre hivásul is szolgálandó, legfölebb két héttel Szent István napja előtt megtétetvén, következő székezés 3 első napján a’ derékszékre adja be keresetét, hol az soronkivül haladék nélkül fölvétetvén, summásan és ügyvéd-visszahivás ’s folyamodás kirekesztésével azon széken végkint elláttatik, és az itélet kimondásától számlált 6 nap mulva, melly idő alatt a’ felhivási okok és ellenokok a’ felektől ez esetben, az eredeti pör folytába irva bevétetnek, a’ pör folyta, lajstrom mellett, a’ k. kormányszékhez minden esetre felküldendő, mellynek ekkinti teljesedése előtt a’ szék, a’ panaszló és a’ törvényhatóság kebli tára egyforma részesülésére, legrövidebb uton fölveendő 200 frt büntetés alatt el nem oszlik. – A’ k. kormányszék pedig, ha a’ derékszék itéletét megváltoztatni kivánja, itéletét december végeig a’ törvenyhatósághoz leadja, honnan az igazgató tiszt felelet terhe alatt értesittetnek a’ felek legfölek 15 nap alatt. – Ha pedig december végeig a’ k. kormányszéktől semmi változtató itélet nem érkeznék, a’ derékszék itélete teljesedésbe vétetik. Köteles levén a’ földesur a’ kimozdítás mindenik esetében megfizetni az urbéresnek mindazon épitményei ’s javitmányai becsüárát, mellyeket az becsü alá bocsát, oda nem számitván a’ füldesur által adottakat, és a’ becsüárból lehuzván a’ földesur ruházmányokban (superinvestitura) az urbéres használata alatt gondatlanságból következett, vagy szántszándékos kárt, valamint az urbéri és egyéb tartozásokat is. – Joga van továbbá az urbéresnek akar az itt irt módon folytatandó kereset, akar a’ következő pontban irt urbéri szék, vagy tiszti eljárás után becsü szerinti kielégittetést követelni akkor is, ha ő földesuri visszaélés miatt levén kiköltözendő, építményeit és javitmányait nem akarja eladni. Mi egyébiránt az urbéresnek kimozditás eseteiben is – a’ H. K. I. r. 40-dik czímebeli okot kivéve – a’ 4-dik pont értelméhez képest, mindig szabadságában van; önkényt értetvén, hogy a’ földesurnak a’ vásársummából, önkénytes egyezés, vagy a’ következő pontban irt számoskodás szerint, az urbéres tisztába hozott tartozásait ki fogni minden esetre joga van. – 7. §. Ha a’ fizetendők felett a’ földesur és urbéres meg nem egyezhetnének, az illető kerület első tiszte, akármellyik fél kérése nyomán a’ közgyülések által szükséges számban évenkint választott esküttek közül maga mellé veszen két, vagy ha maga nem érkeznék, kibocsát 3 személyt. Az ekkint alakított urbériszék a’ földesur és urbéres által külön kinevezendő három-három becsüsök által, kikhez a’ hetediket maga nevezi, törvényes becsüt vitet véghez; hatóságához tartozván a’ becsüsök iránti kifogásokat ’s minden a’ költözködés körül fanmaradt kérdéseket is summásan elitélni, melly itélet birtokon kivül lajtrom mellett minden esetre felküldendő a derékszékhez ’s onnan a’ k. kormányszékhez és nem tovább, ezen perek a’ fölvételben mindenik itélőszéknél elsőséggel birnak. – Az urbéri szék tartása, valamint annak itélete rögtöni végrehajtása költségeit a’ füldesur hordozza; de ha a’ rögtöni végrehajtást az urbéres meggátolná, a’ további költségek rá háromolnak; a’ birtokon kivül fölment per visszautasittatása esetében pedig ugyanazon urbéri szék ingyen fog a’ következő pontban irt büntetés terhe alatt biráskodni. – Ha pedig valamelly földesur kijelentené, hogy urbéri széket tartani nem kiván, az igazgató tiszt által kinevezendő valamellyik tiszt fogja az urbéri szék által igazítandókat végezni, a’ felhivás az előbb irt módon engedtetvén meg. – 8. §. Azon urbérest, kinek épitményei és javitmányai a’ 6-ik pontban irtak szerint becsü alá jőnek, köteles a’ földesur aprilis 1-ső napjáig bezárólag teljesen kielégíteni, különben kiköltözésre nem erőtetheti; sőt a’ kimozditás iránti lépésekből következett kárát is tartozik megtérítni a’ legrövidebb uton. Azonban ha a’ kielégités az urbéri széket bebocsátó kerületi tiszt vagy a’ kibocsátottak hanyagsága miatt késett volna el, mind a’ földesurnak, mind az urbéresnek fenmarad keresete a’ kötelességit mulasztott személyen, kár-költség-téritésen felül országos díj (articularis poena) legrövidebb utoni fölvehetése iránt, és fenmarad ugyanazon keresete az urbéresnek, ki a’ kiköltözés előlépéseit teljesítette, földesura ellen is, ha az urbéri szék vagy kirendelt tiszt eljárása miatta mulasztatott volna el. – 9. §. A’ költözés föltételeit teljesített urbéresnek, ha kiköltözése előtt ki nem elégittetett volna, az itéletnek a’ 7-ik pont szerinti teljesedésbe-vétele utján, vagy ha önkénytes egyezés szerint történt volna közötte és földesura közt a’ számoskodás, az egyezmény szerint, azon legrövidebb uton, melly az A. C. III. r. 8-ik czimében kiszabva van, folyamodás ’s ügyvéd-visszahuzás ’s minden egyéb menedékek és pörhalasztási módok kirekesztésével, elég tétessék. – 10. §. Valamint egyfelől az 5-ik pontban irt okokból kimozdítandó vagy költöző szándékát törvényes módon jelentett, és az itt irtak szerint kielégitett urbéres a’ kiköltözésre, ha a’ földesuri hatalomnak ellene szegülne, a’ tisztek által is, még pedig ezen esetben kár-, költségen felül 24 mfrt büntetés mellett, haladékon kivül rá szorítandó; szintugy másfelől azon földesur, ki urbéresének, miután az a’ költözés minden föltételeinek teljesen eleget tett, akár személyét, akár hozzátartozóit, akár vagyonát letartóztatja, kár-, költségtéritésen felül 200 mft országos díjon marasztandó legrövidebb uton; és ugyanezen büntetés háramlik azon földesurra is, ki valamelly urbérese mellett lakószemélyeket – legyenek azok gyermekei, vérei, cselédei, bérfizető- vagy akár mi más czim alatti lakó társai, akári mi időben is a’ kiköltözésben meggátol, ezek hirtétellel sem tartozván. – 11. §. Kóborló czigányoknak ezután sehol sem sátort ütni, sem barmaikat legeltetni meg nem engedtetik. A’ megtelepedettekre e’ törvény rendszabása minden különbség nélkül kiterjesztetvén. –12. §. Ha a’ földesur költözni kivánó urbéresétől, ki a’ költözés föltételeinek eleget tett, az elbocsátólevelet megtagadná, a’ tisztek haladék nélkül és ingyen adják ki, az 1791-beli 26-dik t. czikk rendszabásához képest, melly – a’ mennyiben itt módosítva nincs – továbbra is erejében maradand. – (Erd.Hir.)
