ADALÉK A’ VASUT FÖLÖTTI KÉRDÉSHEZ ÉS NÉHÁNY SZÓ A’ KERESKEDÉSRŐL.
ADALÉK A’ VASUT FÖLÖTTI KÉRDÉSHEZ ÉS NÉHÁNY SZÓ A’ KERESKEDÉSRŐL.
Letettük nem régiben a’ Pesti Hirlap hasábjaiban igénytelen nézeteinket egy vasut épitése ’s honunkra hárulandó jótékony eredményei felől; legyen szabad értekezésünkhöz egy toldadékot csatolnunk. Dologhoz-értőkből általánosan el van ismerve, hogy egy vasut, melly Pestet és a’ Bánságot a’ magyar tengerparttal öszszelütmá. felette hasznosan sükerülne hazánkra, minélfogva sem rosz jövedelmezésről, sem pedig tőkevesztésről itt szó sem lehet. Ha támadhatna valamelly aggodalom, az csak egyedül abban állhatna: ha valljon érdekeink nem károsittatnának e külföldi vassínek behozatávaal ’s készpénzünknek ezekérti kivándorlásával? Mi a’ czáfolgatásokat mellőzve, erre azt feleljük: „ha egy vasutvonal Fiumétól Pestig körülményeinkhez képest igen hosszúnak vagy költségesnek találtatnék, huzassuk, mig jobb helyzetbe jövünk, csak Eszéktől Fiameig, de legyen a’ Dunától Fiumeig vasutunk akárhogyan”*.
Ha lóerőre épitünk vasutat – a’ mint mi is gondoljuk, hogy épitni kell – vas végett külföldre egyáltalában nem szorulandunk. – Szerk.
Ha Fiuménk valahára azon kereskedési polczra juthat, mellyre mint egy termékeny országnak egyetlen kikötője hivatva látszik, Eszék minden bizonynyal előcsarnokává leszen. E’ város olly kedvező topographiai ponton fekszik, mintha a’ természet Magyarhon kiviteli kereskedésének eszközlőjévé rendelte volna. Azért is nem kellene a’ tömérdek üdvös következményeket szemünk elől vesztenünk, mik Eszéknek Fiuméval gyorsabb közlekedési mód általi összeköttetéséből erednének, ’s minden gondunkat, minden tehetségünket, erőnket arra kellene fordítanunk, hogy Dunánk egy pontját Fiuméval könnyü, olcsó és közelebbi érintkezésbe hozzuk. – Erre valóban, ha egy pest-fiumei vasutat honunk jelenlegi állapotjánál fogva óriási munkának tekintenénk, avvagy a’ szükséges pénzt előszerezni lehetlennek vélnénk, nincs alkalmatosb pont, mint Eszék: huzassunk hát innen vasutat egyenesen Fiumeig.
Kérditek talán: nincsenek e természeti akadályok azon vidékeken? Több jelves mérnökük állitása szerint nincsenek ollyanok, mellyeket legyőzni nem lehetne.
Hogy nézeteinket nyomadékos okokkal támogathassuk, a’ bajor udvarnáli franczia követ Bourgoing Pál bárónak utólsó munkájából* következő kivonatot idézünk: „Magyarországról ezt kell mondanunk, miképen ezen ország arra látszik hivatva lenni, hogy egy sajátlagor vasutrendszer példányaul szolgáljon. Roppant sikságain keresztül könnyű lesz hosszu vasvonalakat kevés költséggel épiteni, ’s minthogy lova, takarmánya bőségben van, kikerülheti a’ locamotivok ’s kőszén drága költségét.” ’S tovább. „Magyarhonban a’ kevés költséggel épithető vasutak mechanicus kocsik segitsége és drága tüzelőanyag nélkülözése mellett feltünő példát adnának, melly más europai statusokban is utánzást érdemlene.” Ezen szavakban olly tanács fekszik, uraim! melly nézetünk szerint a’ kérdés megoldásának kulcsát kezünkbe adja. –- Tapasztalás mutatja, hogy ez időkori müveltségnél sokszor az idegenek jobban gondolkodnak valamelly ország előmenetelének legsürgetőbb szükségeiről, mint magok a’ honbeliek. Igy van ez sok részben hazánkkal is. Hány eszes külföldi nem foglalkodott már hazánk haladásával? hányan nem jelelték ki helyes tapintattal hiányoinkat? hányan nem intettek okos javaslatokkal orvoslásra? Ekkorig – isten tudja, mi oknál fogva – mindig feledők tanácsaikat, pedig a’ méltánylást ollykor igen is megérdemlenék.
Tableau des chemins de fer de!” Allemagnet et centinent Eurepéen.
Egy vasutvonal Fiumétól Eszékig az egész környékről ’s alföldről jövő jószágok gyülpontjává válnék. Pestről a’ Dunán, Debreczen tájáról a’ Tiszán, Bánságból Ferencz, Béga, Berzava és Versecz csatornáin egy tökéletesen rendszerített szállitási ut keletkeznék a’ magyar tenger vidékei felé, ’s ha a’ Béga-csatornát a’ bácsi Ferencz-csatarnával Nagy-Becskereknél összeköthetnők, a’ hajózásnak nem kellene a’ Dunára jutás végett nagyot kerülni, ’s ekkor mondhatjuk, hogy kereskedésünkben egyszerre olly élénk mozgalom támadna, hogy nem csak a’ ráfordított költséget bőven jutalmazná, de honunk vagyonosságát előre alig képzelhető mértékben is előmozditná.
Itt ismét egy külföldi értekezésnek egyrészi kivonatához folyamodunk, és pedig egy triesti értelmes kalmár ez évben megjelent illy czímű munkájának: „Triests und Österreichs Antheil am Wenthandel während den letzten zehn Jahren” – kivonatához: „Mi más alakot mutatand – igy szól az – a’ mi kiviteli kereskedésünk, ha egyszer a’ rég ohajtott remények teljesednek, ’a Magyarhont, Europának ezen leggazdagabb termesztő országát, partvidékeinkhez közelitjük. Europa leggazdagabb termesztő országának mondók Magyarhont – mert mellyik mérkőzhetik vele termékei különbféleségében ’s értékében? mellyek mind arra teremtvék, hogy világkereskedésbe menjenek át, mihelyt szállitásuk nem csak olcsó ’s egyforma állásra hozatik, hanem kivált a’ vele most kapcsolatban levő ’s minden vállalkozártól elrettentő idővesztés elmellőztetik. Hogy e’ két bajon segitni lehet, ’s pedig különös nehézségek nélkül lehet segitni, azt az ebbeli vizsgálatok világosságig bebizonyiták. Azon pillanattól foga, mellyben vasutak ’s folyamszabályozás Triestet képessé teszik Magyarhon gazdagságait kivinni, Magyarország termékeinek egy rendes tengeri kereskedés bizonyos. Akkor Triest nem marad többé közel és messzebb fekvő szomszédai gabnakereskedésének eszközlője, hanem egy elsőrendü gabnapiaczczá leszen; akkor nem kell német honosinknak Nyugatindia vagy Brazilia forró éghajlata alatt, vagy épre Uj-Seelandban ’s a’ Chatam szigeteken egy kis helyecskét keresniök, melly családjaiktól és atyafiaiktól örökre elválaszsza, hanem találandnak Magyarhonnak áldott vidékein, barátaik közelében áldást és jutalmat szorgalmas fáradozásaiknak.”
Sokan állitják: hogy a’ Száva és Kulpa szabályozásával is nyithatunk utat külkereskedésünknek a’ tengerpartig. Erről már ugy honi mint külföldi lapokban többször vala szó, és bebizonyiltatott, hogy e’ folyók rendes hajókázásra nem alkalmatosak; nem alkalmatosak először azért: mert a’ víz állása nyári hónapokban egyáltalában mindig kicsiny; de még tavaszkor ’s őszkor is vannak tömérdek akadályok, mig egy hajóteher Károlyvárosig vergődhetik; vegyük csak a’ sziszeki, károlyvárosi és fiumei spediteurök (szállitók) provisioját és a’ sok zsákmányolást! Eszéki vasuttat a’ Bánságból Fiumeig utközben egyedül egyszer történnék átrakodás, ’s miután az átvevési időpontra biztosan számitani lehetne (mi a’ Száván és Kulpán teljes lehetetlenség), Fiuméban a’ kocsikról egyenesen a’ hajóra jöhetne minden jószág. Nem alkalmatos a’ Száva folyam hajózásra másodszor azért: mert benne, a’ legváltozékonyabb vízszinvonalra (niveau) találnak, melly egyik extremitásról a’ másikra megy át, ’s mind a’ két esetben a’ hajózást gátolja. Mikint is lehetne egy folyamból, annyiszor változó vizállásával, különböző medrével, annyi sok tekervényeivel veszélyes helyeivel tartós, biztos és rendes folyamutat reményleni, miután olly sok sebes rohanó hegyi patak omlik belé? Egyébiránt, ha a’ Száva hajózásra szabályozott és bátorságosított lenne is, nem támadnának e még mindig nehézségek, mellyek a’ kereskedési szabadságnak biztositásnak és függetlenségnek ellentállanak, ’s mellyek mellett különben is még mellőzhetlen egészségi (Sanität) rendszabályokat szigorun ’s folytonosan kell kezeltetni, hogy a’ hajózhatásnak hosszas és előre nem látott félbeszakasztásával az adásvevés meg ne akadjon?
Nem, nem! nincs más mód kereskedésünk megalapitására, mint egy vasut. Szánjuk rá a’ szükséges pénzt, és ne kételkedjünk sokszoros visszapótoltatása felől. – Nem akarjuk fárasztani a’ nyájas olvasókat mind azon okokkal, mellyek civilisatió, jólét ’s ipar tekintetében ezen főfontosságu eszköznek minden már összeköttetési rendszer fölött elsőséget követelnek, elég legyen annyit mondanunk, hogy Magyarországnak egy saját, honi, független, minden politicai és financiai tekintetben kielégitő kiviteli csatornát saját tengerpartja felé nyitni nélkülözhetlen, igen sürgető szüksége. Egy ország 14 millió lakossal, kik a’ különféle föld- és ipartermékek be- és kiviteli kellékét, a’ naponkint gyarapodó müveltség és kereskedési ügyesség mellett, mindig jobban-jobban érezik, tágas mezőt ajánl terjedelmes adásvevésre, melly, ha megkönnyittetik, minden néposztályra kiterjedendő haszonnal öregbedendik. Ezen kétségtelen igazság mindenki által mélyen éreztetit, ki Magyarhon politicai és kereskedési állapotját ismeri, és annak helybeli viszonyait méltatni tudja. E’ tekintetben minden véleménykülönbség bizonyosan elenyészik, ’s egység fog uralkodni ott, hol az egyetemes anyagi jólétről van szó.
A’ „Pesti Hirlap” 151-ik számának Értekezőjében a’ fiumei kikötőről egy czikk közöltetik, mellyben külkereskedésbeni hátramaraásunk annak tulajdonittatik; 1) hogy Fiumenak biztos kikötője nincs, és 2-or, hogy utaink roszak és költségesek. Az utólsó pontot illetőleg a’ közlővel tökéletesen egyetértünk; de nekünk ugy látszik, 627hogy a’ fiumei kikötő biztossárától kereskedésünknek jövendője csak igen csekély mértékben függhet. A’ szellem, a’ szellem hiányzik nálunk, uraim! vállalatokhoz; kereskedésünket külföldiek üzik, kik önmagok erszényére igen, de a’ hon javára keveset gondolnak. Frankhonban herczegeket, grófokat, Nagybritanniában minden embert ’s Hollandiában még a’ volt királyt is láttuk kereskedési vállalatokban részt venni. Feltaláljuk e ezt hazánkban? épen nem, mert vagy megvettetik a’ kereskedő, vagy leghibásabb fogalmakat táplálunk ellene! ltt a’ tévesés, ezen kell segiteni.
Közönségesen tudva van, hogy a’ fiumei kikötő dokkal biztosabb ’s a’ szelektől inkább ment, mint a’ triesti, hol a’ kikötő csak révszél (Rhede), mert Triestnek kikötője a’ szó teljes értelmében nincs, ’s a’ bórának igy ki van téve, mint a’ siroccónak, és mégis mért birja Triest a’ beviteli kereskedést honunkba? mivel az egész monarchia adásvevésének folyama a’ nyujtott serkentések és pártfogások következtében hozzá szivárgott. – Az eltökélt gátépitéssel Fiuméban bizony keveset mozditjuk elő tengerpartunk élénkebbségét, mert mikint a’ sok panaszok tanusitják, azt is egy 12 év előtti terv után oda készítik, hová ma már az iszapodó fenék megváltozása miatt többé nem illik, hanem igen is illenék máshová. A’ hajóbér és biztositási díj, a’ fiumei kikötőben rakodó hajókért, sem lehet kereskedésünknek nagy akadálya, mert ha hajók hiánya esetében a’ triesti és fiumei bér közt van is valami különbség, az valóban csak igen csekély, ’s a’ hajóbér többnyire egy fokon áll. A’ rakodási költségek a’ hajóknak parttóli távolságok miatt mindkét helyen előjönnek, sőt Europában talán egyetlenegy kikötő sincs, hol a’ hajók a’ parthoz annyira közel állhatnának, miszerint a’ berakás ladikok nélkül történhetnék, Igaz ugyan, hogy a’ hajósok Triestbe terhelt hajóval jövén, terhet a’ viszszamenetelre is könnyen találnak, ’a Fiuméba egy könynyen épen ez okból nem is mennek: de ez igen természetes, miért okozna magának a’ kormányos haszontalan utat, midőn helyben ollyan vagy még jobb fuvart kap? Illy esetben bizonyára minden hajós több bért követel fiumébóli szállitásért; azonban Triestben sok hajó fekszik, ’s akármelly kormányos ürömest kap a’ Fiuméból ajánlt béren. Ebből következik, mikép ezen, hazánkra nézve szomorú jelenet koránsem a’ fiumei kikötőnek rosz állapotjából, hanem sokkal fontosabb okokból ered. Az ok az: hogy Fiuménak kivitele – hála az egek termékbőséges áldásának! – ugyan van, de bevitele (értsük meg jól), gyarmatáruk bevitele Magyarhonba nincs. Nincs bevitele, mert tengertúli összeköttetésben nem áll, ’s következőkép gyarmati czikkeket sem nem kaphat, sem nem adhat el. Ezért nincsenek Fiuméban hajók szállitásra, hanem Triestből kell azokat, mikint a’ szerencse hozza magával, egyenlő vagy magasb béren fogadni, ezért nem fedezheti Fiume hazánk gyarmati kellékeit.
Az utólsó hat évbeni fiumei kivitel tábláját nagy bajjal hiteles kútfőből megszereztük, ’s azt alább % jegy alatt közre is bocsátjuk; a’ beviteli tábla még nem kész, de – a’ mint már előre halljuk – a kivitellel semmi arányban sincs, ’s a’ mi mégis kikerülend, azt egyedül a’ speditiónak (átszállitásnak) Triestből az alföldre kösznhetjük; különben a’ mérleg nagyon örvendets volna, ha a’ bevitel egy más kikötőváros által nem üzetnék; de tudva van, mikép Triest beviteli kereskedésünket monopolizálja, ’s hogy gyarmatáru-szkségeit még maga Fiume is Triestből fedezi. Igy tehát igen nehéz lenne meghatározni: minő része a’ fiumei beküldésnek valóságos bevitel, minő csak átszállitás? De annyit bizonyithatunk, hogy Dalmatia és Keleti-Olaszország termékein kivül Fiume egyenes beviteli kereskedést hazánkba nem üz, ’s miután ez is csak parthajózás (Küstenschiffarhrt) által történik, nagy hajók mellyek Nyugatindiából, Amerikábólés más világrészekből jönnének, ’s termékeinket elszállithatnák, ott nem is találtatnak. Itt fekszik a’ hiba, és ezen csak egy vasuttal, egy kereskedelmi nemzeti társasággal, melly kivitel végett behozatalt is eszközölne, és a’ Quarnere tengerszoros szabályozása által javithatunk. – (Vége következik.)
Szabó Pál.
Áttekintés
az alábbjegyzett áruczikkekről, mellek hat év alatt, 1835–6-tól kezdve egész 1840–1-kig bezárólag, Magyarországból a’ magyar tengerpartvidékeken át tengeren kivitettek.
Czikkek czíme
|
1835–6
|
1836–7
|
1837–8
|
1838–9
|
1839–40
|
1840–1
|
Kivitel össvessége
hat év alatt | |||||||
Mennyiség
|
Érték
forintban |
Mennyiség
|
Érték
forintban |
Mennyiség
|
Érték
forintban |
Mennyiség
|
Érték
forintban |
Mennyiség
|
Érték
forintban |
Mennyiség
|
Érték
forintban |
Mennyiség
|
Érték
forintban | |
Buza, (2 mérő) star
|
10258
|
40864
|
48856
|
193497
|
171194
|
672301
|
323684
|
1621300
|
441921
|
958961
|
43852
|
175338
|
1039765
|
3665311
|
Kukoricza, do
|
16610
|
36114
|
146783
|
532437
|
10749
|
30751
|
16896
|
59075
|
188651
|
287060
|
15877
|
33552
|
395566
|
978989
|
Repczemag, do
|
2497
|
7990
|
7019
|
21128
|
49415
|
146075
|
15185
|
93915
|
43123
|
214203
|
27554
|
137770
|
144793
|
721081
|
Levéldohány, (mázsa) %
|
27274
|
480586
|
34116
|
621220
|
36741
|
731228
|
77211
|
1498697
|
97145
|
1921166
|
60236
|
905529
|
332723
|
6158426
|
Hordódonga, tölgyfáb. darab
|
5521636
|
820204
|
4947210
|
785368
|
4721112
|
766313
|
3459326
|
556131
|
415306
|
688954
|
5677009
|
940221
|
28480599
|
4557191
|
Ugyanaz bikkfáb. kötés
|
31446
|
15849
|
108657
|
31983
|
41053
|
29271
|
15721
|
10196
|
42157
|
25304
|
72481
|
59451
|
311515
|
172054
|
Ugyanaz fenyűfáb. do
|
37284
|
20898
|
30404
|
15059
|
31270
|
15633
|
39508
|
20318
|
34613
|
16510
|
27404
|
13707
|
200483
|
102125
|
Rongy, (mázsa) %
|
45254
|
405691
|
54031
|
509885
|
470307
|
471051
|
30490
|
304196
|
47718
|
474306
|
35951
|
354565
|
260751
|
2519694
|
Épületfa, darab
|
655
|
7336
|
1261
|
12603
|
1671
|
12775
|
2125
|
18164
|
1074
|
10449
|
306
|
2664
|
7092
|
63991
|
Kender, (mázsa) %
|
1879
|
30872
|
1959
|
35893
|
3701
|
61700
|
3563
|
65896
|
2384
|
43763
|
3653
|
58424
|
17139
|
296550
|
Gyapju, do
|
81
|
1625
|
141
|
2834
|
283
|
5765
|
83
|
1663
|
491
|
9831
|
321
|
6420
|
1400
|
28138
|
Gerendafa, darab
|
6951
|
36169
|
16152
|
69939
|
6494
|
45817
|
7682
|
59301
|
16497
|
66710
|
8114
|
63198
|
61890
|
341134
|
Deszkafa, do
|
semmi
|
semmi
|
283271
|
83906
|
214390
|
69339
|
246894
|
75328
|
269014
|
92827
|
229530
|
75717
|
1243099
|
397117
|
Disznózsír, (mázsa) %
|
29
|
376
|
8 1/2
|
170
|
197
|
4572
|
883
|
23081
|
semmi
|
semmi
|
2734
|
68345
|
3851 1/2
|
96544
|
