Nyitra.
Nyitra.
Nyitrából, sept. 10. August. 29-kén kezdődött közgyülésünknek egyik előre kitűzött tárgya a’ szatmári 12 pont volt, ’s e’ miatt és mivel az ujdon rendszeresített négy alszolgabirónak választás is reméltetett, a’ gyülési terem tömve volt, ’s még a’ szomszéd folyosók is megnépesedtek. Eleve szárnyalt hirek szerint, a’ 12 pont felett tor vala ülendő, sőt azok, kik életben-tartásukért jó szót mondandnak, a’ legközelebb nyiláson kidobandók. Az ülést nm. főispán ur a’ RR. üdvözlésével megnyitván, szünetlen zaj kiséretében felolvastatott azon végzés, melly a’ szatmári pontok iránt adott választmányi véleménynek megyeszertei kihirdetését ’s e’ közgyülés első napjáni tárgyalását határozá. Ez megtörténvén, T– Tadé tb. szót emelt, ’s előadá: hogy a’ szatmári pontok, mint nemesi jogaink megsértésére, a’ nemzetiség kiirtására*, ősi alkotmányunk eltörlésére ’s a’ kormányzási mód felforgatására irányozottak, bár soha tanácskozás alá se kerültek volna! ’s pedig annál inkább, mivel olly elvek, mellyek az alkotmány felforgatását tárgyazzák, az 1741: 8 t. czikknél fogva országgyülési tanácskozás alá sem vehetők; ’s azért bizik, hogy ezen pontok, valamint születésök helyén Szatmár megyében eltemettettek, ugy itt is félre fognak vettetni. Időkimélés tekintetéből az alkotmányt felforgató elvek közül csak némellyeket emelt ki: köztük elsőnek mondá az ősiség eltörlését, mellyel a’ birtok-szerezhetés ’s a’ köztanácskozásokbani befolyás kapcsolatban áll; ha – ugy mond – ezek megállapittatnak, külföldiek lepik el hazánkat, a’ törzsökös magyar nemzet kiszorittatik, a’ törvényhozási jog a’ nem-nemesekkel is megosztatik, a’ kormányzási mód felforgattatik; – második: a’ telek-könyv ’s birtok-fölmérés; ez is kárhozatos, ’s végbe-vitele még költséges is, mert általában – gondolja – két millióba kerülne, ’s ez által a’ nemesség elszegényednék; – harmadik, a’ legveszedelmesebb, a’ tulajdonhozi nyulás, mi sehol a’ világon nem engedtetik, ’s valamint igaz, hogy a’ népnevelés eszközlésbe veendő, ugy a’ főegyházi személyek jövedelmeinek e’ czélra tervezett procentuatiója egyáltalában meg nem állhat; a’ czél szent ugyan, de az eszköz rosz és kárhozatos, ollyan – ugy mond – mintha templomot épitenék, ’s erre pénzt mástól oroznék. – Vannak ugyan a’ szatmári pontok között némelly elfogadhatók is, p. o. a’ parasztság kiváltása, a’ közigazgatás elrendezése, a’ városok rendbeszelése: de mivel a’ küldöttség munkálatában ezek is a’ többiek közt foglaltatnak, kivánja: hogy a’ munkálat, miszerint annak még emléke se legyen, általában félrevettessék, ’s a’ választmány eljárása roszaltassék. – Ezen előadást hosszú éljenzések ’s helyeslések követték, mellyeknek megszakadtával R–y János ügyv. kezde szólani. „Senki sincs – ugy mond – ki a’ nemzetet kiirtani ’s az alkotmányt felforgatni akarná, egy az akarat, egy a’ szándék, melly kebleinket melegíti; a’ különbség köztünk csak abban áll, hogy midőn némellyek institutióinkkal teljesen meg vannak elégedve, mások némi módositásokat találnak benne szükségeseknek” – ekkor legelőbb a’ folyosókon zaj támad, a’ jelszó gyanánt eleve kitűzött „ki vele” mindünnen hallatszik, sokan a’ melléktermekbe, mások helyeikből kiszoritva, székekre asztalokra menekülnek, a’ künlevők vészes kiáltozások közt rohannak a’ terembe, üzvén a’ menekvőket, miglen a’ hazaszerte tisztelt ’s férfias elszántsággal utjokat álló Tarnóczy Kázmér tb. népszerüsége ’s összehányt székekből gyorsan alakított barricadeok a’ rohanókat visszaemlékezteték, hogy vezér-elvükhöz hivtelenül nagyon is nem fontolva haladnak. Nagy munkába került a’ csend eszközlése, mi végre sikerülvén, főispán ur ő excja a’ vélemény- és szólásszabadság megőrzéseül szavazatszedő küldöttséget látott szükségesnek; de nyilatkozása ellenére, a’ többség végzésének kijelentése hatalmasan sürgettetett, ’s végzéssé lön: hogy „az egybegyült KK. és RR. a’ küldöttség munkálatának tárgyalásába sem kivánván bocsátkozni, ugyanazt egyszerüen félretétetni elhatározták.” – Ezzel 673vége lőn az első napi ülésnek, ’s tüstint ezután főispán ur ő exja hivatalosan meghagyá a’ főügyésznek ’s egyik főbirónak, hogy magokhoz véve egy esküttet, a’ rendzavarás okai iránt ’s a’ buzditók ’s ingerlők ellen szigorú vizsgálatot tegyenek. – A’gyülés második napján felolvastatott a’ nm. h. tanácsnak négy uj szolgabiróság rendszeresitését engedő intézvénye. Minthogy a’ főispán ur ő nmlga a’ RR. választási jogát kétségbe sem hozá, sőt elismeré, ennélfogva az e’ hivatalban már előbb tiszteletileg foglalatoskodott Lelkes József, Markhot János, Turcsányi József ’s Thuróczy Bálint rendes szolgabirákká választattak, ’s helyettök tiszteletbeliekké Caraba Lajos, Bartakovics Flóri, Bossányi Rudolf és Zerdahelyi György neveztettek. – Haller Ferencz gr. bánnak ’s Ürményi Ferencz ideiglenes koronaőrnek ő nmgaiknak üdvözlő örömlevelek küldetni rendeltettek. – Több rendbeli körlevelek, közöttük Szabadkáé is, az országgyülési választmánynak kiadattak, – de Fejérnek országos költségeni vasut-építés ’s nemzeti bank iránti felszólítása, a’ honi kereskedés és közös jólét előmozdítására olly üdvösnek és czélszerűnek találtatott, hogy javaslata elvileg elfogadtatván, a’ jövő országgyülésen pártoltatni rendeltetett, részletes megvitatása ’s a’ felőle adandó véleményes jelentés pedig a’ most említett választmánynak meghagyva lett. (A’ tegnapi publicum még jelen volt.) – Vasnak a’ magyar nyelv terjesztése ’s a’ falusi mesterek fölsegélése végett a’ nemességre kivetett fizetés tárgyában hozott végzését megsemmisitő rendelet iránti levele tudomásul vétetett. – A’ turmezei nemesek panaszos közlésének felolvastával, a’ RR. tökéletesen meggyőződtek a’ felől, hogy az illyr párt által elkövetett méltatlanságok érdemlett megtorlása szükséges, ’s kedves megnyugtatásokul szolgálván az elnöklő nm. főispán urnak előadásából merített azon értesités, hogy e’ tárgyban királyi biztos neveztetett légyen, ’s már munkálkodik is, ő felségét hódoló alázattal megkérték: méltóztatnék a’ bünösöknek szigorú megfenyitését ’s a’ turmezei nemes közönségnek ezen kicsapongások által veszélyeztetett minden jogaiba leendő visszahelyezését elrendelni. – A’ pest-fiumei vasut tárgyában a’ fiumei kapitányság felszólitásával rokon értelemben a felségéhez felirás intéztetett. – Hont és Arad megyék tudósitásai folytában a’ hivatalos vontatók tárgyában kirendelt megyei küldöttség azon véleménye, hony a’ vontatoknak nyugtatványok melletti kiszolgáltatása általában megszüntessék, ’s e’ helyett a’ megyei tisztviselőknek évenkint bizonyos készpénzbeli pótlék adassék, el nem fogadtatott, ’s a’ mostani rendszer, ha a’ belé sikamlott visszaélések lehetőségig gátoltatni ’s a’ hiányok kiegyenlittetni fognak, az adózókra jótékonyabbnak találtatván, a’ küldöttségnek meghagyatott: a’ most kifejtett elv melletti munkálkodásában akkint eljárni, hogy a’ vontatók használási joga lehetőleg kevés egyedekre szorittassék, a’ tiszteletbeli tisztviselőktől pedig megtagadtassék, kötelességévé tétetvén az is, hogy az e’ tárgyban tapasztalt számos visszaéléseket elősorolja, és mindegyikre nézve czélszerű orvoslatot javasoljon. – E’ megyén átutazó idegeneknek és nem hivafalból járó megyebelieknek, a’ közlekedés gyorsitása tekintetéből, ’s azon oknál fogva, hogy ez által az adózóra némi nyereség háramoljék, vontatók f. é. nov. 1-ő napjától kezdve, egy állomásra négy lótul 1 pgő ft 48 kr. dijnak kiszabása mellett, ezentul is kiszolgáltatni határoztattak, ’s a’ megyebeli községek a’ járásbeli főbirák által tudósittatni rendeltettek az iránt, hogy a’ most érintett áron vontatókat adni kötelesek leendnek; ezen határozatról a’ megyék is országszerte értesittettek; jelesen pedig azok, mellyeknek illynemű vontatók körükben lett megszüntetésérőli tudósitásai ide jutottak, barátságos bizodalommal felszólittattak: hogy mivel a’ közlekedési módoknak fentartása és elősegitése az életnek nem csak kellemei, hanem szükségei közé is tartoznék, a’ szabad alkukötések pedig az utazást hátráltatnák, ’s majdan a’ közönség tetemes kárával némelly egyedáruskodók iparüzésévé fajulhatnának; ne terheltessenek gondoskodni fuvarozó társaságokról, mellyek az utasoknak határozott ’s állandó ároni tovább szállittatását magokra vállalandanák. – Harmadnap B.– Auguszt tb. a’ gyülés első napjának szomorú eseményeit (szokottra gyérült közönség előtt) szivrehatólag rajzolván, ezeknek jegyzőkönyvbeni roszaltatását ’s vizsgálattételt inditványoza, mi általános pártolást nyert. Férfias szavak hangzottak a’ teremben a’ tanácskozásoknak nyers tömeggeli gátolása ellen*, ’s ennek némi mentségeül csak egyetlenegy szózat állitá, hogy az nem volt nyers tömeg, melly a’ 12 pontot megdönté, mert a’ RR. eme’ része azokat jól megfontolta, ’s miután látta, hogy örökségéből kiszorittatik, hogy személyes jogai nincsenek bátorságban, jött ide jogait védendő*: a’ roszalásnak tehát nem látja szükségét; ugyanezen többség győzött tisztválasztáskor ’s más alkalommal, győzhetett tehát most is; a’ módot azonban jónak nem találja, ’s ha személyek megtámadására izgatások történtek, legyen ez iránt vizsgálat; és roszalás és vizsgálat voltak azon sarkok, mellyeken a’ szónokok előadásai forogtak; de az utóbbira nézve kétfelé oszlottak a’ nézetek: találkoztak, kik járásonkint kivántak vizsgálatokat tétetni, mert ott történtek ingerlő buzditások némelly személyek ellen, ott magyaráztattak ferdén nemes atyánkfiai előtt a’ pontok tartalmai, sőt egy járásban a’ választmányi munkálatnak kétséges hűségü tót forditása is környékeltetett ’stb.; mások azonban csak az itteni büntényekre láták a’ vizsgálatot szükségesnek; a’ végzés következő: „A’ folyvást tartó eme’ közgyülés első napjának minden jobb érzésü kebelben nyomasztó aggodalmat hagyott szomorú eseményei; – mellyeknél fogva a’ szatmári 12 pont feletti választmányi munkálat, még mielőtt annak csak felolvasása is engedtetett volna, a’ közzé tett fonák értesitések nyomát követő sokaság által, nem csak kellő tárgyalásba vétetni gátoltatott, hanem még az annak elnyomására nyilvánitott előadás megtorlásaul, a’ közönség közepette szót emelt egyénnek „ki vele” kurjantások közti zabolátlan dühösségü megrohanása által, a’ tanácskozási helynek méltósága is elaljasittatott, szentsége megsértetett, a’ csend megháborittatott,’s a’ kellő rend felzavartatott, – mélyen áthatván a’ KK. és RRnek a’ jövendő iránti gondteljes kedélyeiket, előadás tétetett: hogy e’ bünös ténynek jegyzőkönyvileg roszaltatása ’s az események inditóokainak megvizsgálása elrendeltessék; mire elnök-főispán ur ő nmga kegyesen kinyilatkoztatá, mikép ha ezen szerencsétlen esemény valakit busított, ő maga érzi azt legmélyebben, ’s kivánja, hogy illyesmi soha se történjék, mert azt semmi oldalról jóvá nem hagyhatja ’s nem is mentheti: ezért tehát, kötelességénél fogva, rögtön rendelményeket tör a’ vizsgálatra; de mielőtt annak eredményét előterjesztené, legalább annyira kivánt menni, hogy anyag szolgáltassék a’ további eljárásra; ekkorig azonban a’ dolog általánosságban létez, nincs meg kifürkészve semmi, nem tudatnak azon személyek, kik a’ zavart okozták: ha tehát a’ RRnek tetszik, általadja az általa vizsgálatra kiküldött főbiró jelentését, és a’ KK. és RR. bölcseségére bizza a’ teendő lépések elrendelését; részéről azokhoz szivesen hozzájáruland, ha oda irányoztatnak, hogy a’ rend, csend és szabadság mindenkinek, minden időben ’s minden véleményre nézve fentartassék. Ezen előadást közhelyeslés követvén, a’ főbiró felhivott jelentésének felolvasása után, mellyben arról értesittetének a’ RR., hogy a’ vizsgálat részleteibe idő rövidsége miatt eddig nem lehete bocsátkozni, a’ KK. és RR. a’ dolog érdemét komoly tanácskozásra méltaták, ’s valamint magára a’ tárgyra nézve nem kételkedének, hogy annak még jövendője van: ugy a’ kérdéses büntény által felszólitva érezték magokat olly rendelések tételére, mellyeknél fogva a’ tanácskozás helyén a’ résztvevő személyeket bőszült indulatok ellen bátorságositsák, a’ semmiség örvényének martjára került ’s áldozatteljes elszántsággal megmentett törvényes szólásszabadságukat a’ sokféle módon fölhevített érzékek veszedelmeitől megóvják, ’s annak, mitől egyedül várhatni üdvös eredményeket, t. i. a’ véleménycsere utján közzé tenni szokott belső lelki meggyőződéseknek anyagi nyers erő önkénykedő demonstratióival leggyőzetését meggátolják; ezek következtében a’ kérdéses eseménynek jegyzőkönyvileg történt általános ’s egyhangu roszalása mellett, miután a’ bünténynek mindnyájan tanui valának, ’s annak valóságáról kétség nem támadhatna, tiszti vizsgálatot határoztak kiküldetni, melly az esemény inditóokait ’s körülményeit, minthogy csak ezekből lehet a’ bünösöket ’s vétségük mivoltát kitudni, gondosan kutassa, ’s ezek szerint eljárva mindenütt, hol azt szükségesnek találandja, vizsgálatokat tenni kötelességének tartja, melly tiszti vizsgálat tagjaiul tb. Majláth Imre ’s Ocskay Lajos, főügyvéd Turcsányi Antal, főbiró Soóky József és eskütt Bokros József neveztetett; az említett főügyvéd pedig a’ vizsgálat vezetése ’s előmozditása végett az eszközlendők eszközlésére utasittatott, a’ vizsgálat eredményéről jelentés váratván.” – Borcsiczky István tb., azoknak egyike, kik ellen a’ nyers erő készületei főleg irányoztattak, e’ méltatlanság által mélyen meghatva, küldöttségekbeni minden részvétről lemondott, azonban többeknek kérő felszólitásai következtében, a’ közjót szivükön viselők őszinte örömére, föltételétől elállott. Negyednapon, az első alispán elnöksége alatt, a’ törvényszéki birák választása ’s a’ törvényszékek nyilvános tartása iránt leérkezett kir. rendelet olvastaték fel, mellynél fogva e’ megye végzése, a’ mennyiben a’ táblabirák kinevezése ’s ezeknek a’ törvényszékekhez alkalmazása körül a’ főispáni jogokat csorbítaná, ’s a’ végzés előtt gyakorlott törvénykezési rendszerbe ütköznék, érvénytelennek nyilványittatik, ’s a’ mennyiben az e’ részben kibocsátott k. rendeleteknek e’ megye eleget nem tett, az szigorúan roszaltatik; a’ KK. és RR. meggyőződve, hogy e’ választásban egyedül az 1613: 24 tcz. rendelését követték, ’s a’ törvényelleni eljárástól nem csak hogy óvakodtak, hanem hozott végzésüket is törvényeken alapiták, ezen k. rendeletet tudomásul vették. Az 1840 nov. 30-kai közgyülés azon végzése iránt, miszerint a’ tiszteletbeli és valóságos esküttek kinevezésének joga, mellynek használatában e’ megye kormányzói emlékezetet haladó idők óta voltak, kérdésbe vonatott ’s illetőleg eltöröltetett, a’ nm. h. tanács által felvilágositás kivártatván, e’ tárgynak kideritése ’s adandó véleményes jelentés végett tb. Jezerniczky Antal, levéltárnok Beznák Ignácz ’s az alulirt bizattak meg. – Ötödik ’s hatodik napon a’ helybeli érdekű számtalan tárgyaknak könnyű sebességgel jártunk végére; nem ártana ugyan ezekből is kikapni néhányat, mellyek némileg közérdekkel birnak, vagy localisságuk mellett is méltók a’ nagy közönség figyelmére: de mind ezek, árnyképek gyanánt, sietve vonultak el lelki szemem előtt, mikint vihar kergette köd, a’ kanikulákat követő őszi napnak hüves reggelén; a’ nagyszerű gyászravatal mögött ki fogja keresni tekintetnélküli ügyefogyott reményeinek vakandturásnyi sirhantjait! jelenleg csak a’ hatalmas halottak felett kongtanak vastag szavú harangjaink; de bizzunk benne, jőni fog idő, mikor az ügyefogyottaknak a’ kezünkben tartott orvosszer nem-nyujtása miatti vonaglása közben, kezek fognak nyulni az ércz nyelvével élesen visitó hirlapi csengetyü vékony fonala után.
Ho! ho! még ezt is mondta? – – Uram! bocsásd bününket. – Szerk.
Csakhogy egy kissé eső után. – Szerk.
‘S jogai védelmében ablakon kidobandó mind azt, a’ ki másképen gondolkodik, mint azok szeretnék, kik által a’ jogvédelmezők bemenettettek. – Szerk.
Batthyányi Ferdinánd.
