Zemplén.
Zemplén.
Zemplénből. Berettő, aug. 26. Augustus 20-ka ünnep levén, szokott gyérré zilálta a’ „téns” KK. és RRet. Engedje ön, hogy mik mult levelem irásakor rosz emlékemből kisiklottak, pótlólag ide soroljam. – 26) Megyénket a’ szomszéd Abaujtól a’ dargói bérczek választják el; rémséges és borzadalmas ördögut, kocsigyártók és lókalmárok kiblehje, a’ misera plebs contribuens ősátka, ha tengelytörésig terhelt szekereivel a’ kassai vásárokra kergettetik. Hosszú évek folytak le, felszólitásaink ’s a’ nm. h. tanács intései sükeretlen zendültek el Abaujnál, mert – ugymond – Zemplén majd elárasztaná gabnával a’ kassai vásárt*. Végre csakugyan engedni kellett az ismételt fensőbb parancsoknak, ’s az uj főispán beiktatásakor nevezetes összeg is iratott alá a’ népinség könnyitéseül; sőt Zemplén tulzott nagylelküségében (más rovására) egy meglehetős darab elkészitését vállalá el határain kivül. Szabad volt ez? – Olvastatván most a’ megbizott mérnök tudósitása ez utvonal felől, az ott szükséges lőpor, hidak ’stb. költségeire 1000 pftot assignaltatni kérő: a’ lelkismeret megszálla bennünket, ’s az egyik szélzetből a’ másikba lökve, Abaujnak megirni inditványozá, hogy Zemplén csak az utat vállalva el, az efféle költségekkel nem terheltethető. A’ compromissiót b. Luzsénszky közölhetőnek állitá, ívet ajánlva ’s kezdve 50 pfttal. Soha inditvány borzasztóbb sivatagban nem zendült el, a’ szűztisztán maradt ívet talán kivevén. A’ lelkes férfiu máshol keressen gyülést pénzes eszméire, – 27) Egy helytartósági levél, melly a’ tavalyi egészségállapot jegyzékeinek vételét tudatván, alkalmat vesz a’ népet a’ csudafa, belénd ’s más illy méregfüvek használatától ovatni, a’ gyógyszertárak ügyét hozá szőnyegre megint. (P. H. 120.) Volt rá példa, hogy orvos és gyógyszerész egy kézre játszva szereket róttak föl évenkint, ’s mikorra a’ sánta Nemesis (vulgo: actio) utólérte, igaz keresztényi módra ki is mulának e’ siralomvölgyből; több illy tények elősorolása után a’ „választmányt” harsogtató halogatási rendszer daczára most az egyszer csakugyan határozatba ment: hogy f. é. nov. 1-jétől kezdve, minden helység maga fizesse a’ sz.birónak bevallandó „tehetlen” betegeit, éspedig nagyobb könnyebbség végett félévenkint; az orvosi rendeletek taksáit az e’ végre megbizott választmány kezelendvén. Eléggé nem ajánlható czélszerű intézkedés. – 28) Néhány ártalmas eczetgyártás jelentése a’ főorvosnak folytatás- ’s alkalmazásul sz.birói kezekbe adatott. Szerencsére vér-, akarám mondani: tintaontás nélkül, mint egykor talán Somogyban. – 29) A’ proselytek száma – mint már figyelmeztetém (P. H. 144) – naponta növekszik. – 30) Atyáskodunk, de hiába! ha a’ kegyelem czifra köpönye alól is ki-kibukkan a’ collegai „lóláb.” A’ m... iak folyamodása egy „kegyelmekkel” teljes, de eredményben sovány földesuri kötelezvény megtörése miatt a’ vizsgáló választmány jelentése „után” pörutra igazittatott. – 31) Tudomásul vétetett egy másik, Kis-Patak rendőrszabályait illető, kiküldve épen tíz ’s beadatva épen egy év előtt; az olly csekélységek, hogy szegény emberek házai elhányatni rendeltetnek kellő szépités miatt, fel sem ötölvén. – 32) Az elődök kutyabőrös emlékeinek lomtárát, a’ levéltárt, ívelni ’s átrakni fogjuk. Néhány pengő „diurnum” ajánlkozik itt azoknak, a’ kiket illetnem lehetne e nélküle? – 33) Szóba hozatván, hogy megyénk hajdúi, valláskülönbség nélkül, tisztelegni ’s puskázni kényszerittetnek cath. ünnepeken: ez jövendőre csak a’ „nemzeti” ünnepekre szorittatott. Hány van illyen? – 34) Egy cancellariai parancs egy bünhödőnek 12 vesszőütései 4 héti börtönre változtatván, elfogadtatott. – 35) Bécs város követelése egy eredménytelen levél 29 pkrnyi postabére miatt, illető helyére utasittatott. – 36) A’ nm. h.tanács figyelmeztete, mikint egy fuvaros zsidónk az általa küldözni szokott levelekért a’ magánosokat zsarolván, egyszersmind tilos károkat okos a’ kincstárnak, ’s e’ végett harmadikszor int rendeleteinek betöltésére. A’ RR. azon egyszerű okból, hogy ha a’ magánosoknak magokat zsaroltatni tetszik, azt gátlani hatalmukban nem áll, sem kiszabni a’ küldemények utját, de felelni csak kellvén valamit, harmadszor is a’ vádirományok közlését kérni határozák. – És ime e’ tárgyak valának, miket tanácskozásaink közül a’ nyájas olvasóval közleni fölöslegnek nem tartám. Parányi intermezzóul fölmerült ugyan még az ismert sok zajt ’s ki tudja milly eredményt szülő elágazott sz.birói nyomozások egy zajpercze is; ki fogna eredménytelen szóvitákra emlékezni? – A’ főispán-helyettes csendet, békét ’s józan haladást ajánlva, még 19-kén búcsut vőn; ’s mi, azaz én, remélem, hogy ha gyülésnyitó beszédének ez igéit „pártosság, bármelly oldalra, megbecsteleniti a’ kormányzót” – testté szentesitni ügyekezendik: tapasztalni fogja, milly könnyű „nagynak” lenni magas helyen. „Történeti” név fölött, ha még olly paszomános is, hamvatag feledésbe enyészik a’ bérenczzaj harsogó áldomása; de a’ nép áldása becses örökségül száll kiporló nemzedékről ifjuerős nemzedékre, kihalhatatlanul, mint a’ nép maga.
Ejnye bah angol gabnatörvényes argumentum! – Szerk.
Kazinczy Gábor.
