Győr.
Győr.
Oct. 25. Bizony ideje már, hogy valahára városunkról is egy-két örvendetes hir álljon e’ lapok hasábjain, hiszen mi is élünk még, ’s mozgunk is, a’ mint lehet. Nem irhatok ugyan politicai tárgyakról: de van más, mellyről – kivált ha néhány évekkel a’ multba visszatekintek – örömmel értesithetem a’ közönséget. ’S ez a’ nemzetiség szent ügye, mellyre nézve városunk nevezetes haladást tőn. Ugyanis az alsóbb iskolákban már több évek előtt annyira vitte a’ helybeli tanitók buzgalma a’ magyar nyelv terjesztését, hogy a’ német nyelv, melly ezelőtt husz évvel még elkerülhetlenül szükséges volt, jelennen az iskolai előadásokban tökéletesen nélkülözhető; minek követezése lön, hogy Győr lakosai, kevés kivétellel, jól beszélnek magyarul, ’s pedig még azok is, kik az ugynevezett polgári felekezethez tartoznak, mit férfiaink főkép az iskoláknak köszönhetnek. – Nagyon helyén volt tehát, midőn az uj főigazgató ur mind az academiában, mind a’ gymnasiumban az egyházi beszédeket, ’s az isteni szolgálat alatti énekeket magyar nyelven tartatni rendelés. – De nem csak az iskolák azon tér, hol édes nyelvünk ügye kedvezőbbre fordult, mert városunk bel- és kültanácsa is számüzvén mg több évek előtt a’ holt latin nyelvet, nem csak rendes üléseit – mellyek ugyan még nem nyilvánosak, de hogy azokká legyenek, jólrendezett tanácsunkon nem fog mulni – magyar nyelven tartja, hanem a’ törvényes eljárásban is egyedül a’ hazai nyelvet használja; derék törvényszéki jegyzője pedig, Mendel István ur, a’ perek lajstromát, melly még a’ mult évben latin nyelven vezettetett, jövendőre magyarul viendi, ’s e’ végre magyar íveket már nyomtatott is. A’ nm. tárnok is már magyar parancsokat küldött a’ városhoz. Azonban hölgyeink, kivált kik a’ müveltebbekhez szeretnek számittatni, inkább németül mint magyarul társalkodnak, ’s az idegen szinházat a’ nemzetinél jobban kedvelik; minek oka egyedül az ugynevezett lánynevelő-intézeteikben fekszik, mert növendékeink ott csak felületesen gyakoroltatnak a’ nemzeti nyelvben. Remélhetni azonban, hogy az uj főigazgató urnak figyelmét a’ nőnevelő-iskolák sem kerülendik ki, és rendeléseket teend, mellyeknél fogva ezeknek nevendéki is nemzetiesb oktatást nyerjenek, mit a’ helybeli igazgató ur az apáczák intézetében már dicséretesen meg is kezdett. Csak még nemzetiesb szellem ’s több vonzalom a’ hazai közügyek iránt, – ugy Győr legmagyarabb városaink között sem fogja az utólsó helyet elfoglalni. A’ szinészetre nézve két pártra oszlik városunk közönsége. A’ német már régi, ’s ezt a’ tavasz kezdetétől fogva egész őszig egy szinésztársaság mutatja, mellyet némelly magyar családaink is némi előszeretettel pártolnak. – A’ magyarok kedveért néha-néha városunkba is vetődnek Thalia vándor papjai, ’s működnek is hol nagyobb, hol kisebb sikerrel; jelennen egy biztosított társaság működik, de ugy látszik, hogy a’ magyar szinészetet kedvelők lobogó tüze ernyedni kezd, mert a’ másik párt emberei is csaknem végkép visszavonulnak, a’ nemzeti szinészettől. Laborfalvi Róza k. a. nálunk most vendégszerepeket ad, és sok tapsokban részesül. – Tömött házunk e’ folyó évben még nem volt.
B . . . . . y G . . . . y.
