Nemzeti szinház.
Nemzeti szinház.
Sok szép és üdvös iratott már a’ journalistica mezején a’ magyar szinház felől; elvek állittattak fel, tervek adattak, – felszólitások tétettek, mellyek ezen intézetnek javát és fényét megállapithaták, – ha van azon népben, mellyhez e’ szavak intéztettek, szilárd akarat és hazafiság; de még eddig elhangzott a’ szó a’ pusztában, és a’ szinház pangásban maradt! – Nekem sincs reményem, hogy irkám által megváltoztathassam helyzetét, mellyet azok, kikben politicaiállás, ész és tapasztalásban kitünő egyedek szózata sem birt részvétet gerjeszteni, – alkalmasint el sem is olvasandnak. – Mivel azonban a’ szinház iránti indifferentismust nemzetiség elleni bünnek ismerem, – nem vagyok képess, jelentőségtelenségem mellett is, elnyomni keblemen azon szózatot, melly ez intézetnek helyzete felől irni késztet. – Különösen most, midőn a’ nm. országos választmány által privát vállalkozónak fog általadatni, és ez által egy közelgő uj epochának rejtélyes jövendője lebeg felette! – Mellőzöm azokat, kiket divat és más mellékes érdekek ereje estvénkint a’ városi német szinházba kerget, – hol müvészet helyett kedélyökhöz illő botrányok csiklandoztatják füleiket, – vagy hőstettek kivivhatására nyilik előttők tág pálya és tér, – mellőzve, mondom, ezeket, mert keblőkben a’ hazáért sziv nem dobog, mert magassztosb eszmék megérthetésére nincs lelki erejök, ’s ennélfogva őket az árva magyar szinház és nemzetiségünk nem érdekelheti. – Szegény haza, beh sok háladatlan gyermek ás sirodon! – Csupán azokról szólandok, kik a’ magyar szinház és ez által a’ nemzetiség kifejlését szívökön viselik, de a’ módokban nem egyesülnek véleményeik. – Sokan a’ magyar szinháznak privát kezekre jutása által a’ nemzet méltóságát hiszik sértve; mert szerintök nemzeti intézet a’ nemzet központosított akarata által választott igazgatóságot igényel. – Azonban e’ nézet alapját a’ külföldnek Mérey Móricz által felhozott példája is eléggé felforgatja, semhogy bővebben czáfolatba kellene ereszkednem. – Sokan, kiknek ohajtásaikat a’ kerepesi-uton fenálló kisebb szerű szinház ki nem elégitheti, és benne egy nagyszerű nemzeti szinház épithetésének akadályait szemlélik, csupán azért nem gondolnak állapotjával, mert tönkre jutása által magasztasb terveik sikerülését reménylik. – Nézeteik tiszta forrásból eredhetnek ugyan: tacticájjok azonban véleményem szerint, hibás és káros hatásu; mert megbuktatva részvétlenségök által a’ most fenálló szinházat, – a’ nagyszerűnek felállithatását is veszélyeztetik. – Veszélyeztetik pedig azért, mert a’ magyar iránti részvétlenségök rendesen a’ németnek pártolásába megyen által, és igy a’ pesti népet, melly idegen nyelvel idegen szokásokat, idegen nézeteket fogadott el, megerősitve nemzetiségellenes állásában, a’ magyarok fővárosának és nagyszerű szinházunknak jövendőjét esztendőkkel hatrább vetik. – De fel teszem, hogy már nagyszerű szinházunk fenállana! – hol van a’ nép, melly lelkesedéssel látogatná? – Vessünk egy futó pillanatot a’ pesti vegyes tömegre, és előttünk áll a’ jelen körülmények 885között felépitendett pompás szinháznak sorsa, mellyről elmondhatnók:
Sik puszta, kietlen az őszi határ,
Vad meg nem üvölti, nem szállja madár.
Vad meg nem üvölti, nem szállja madár.
Magyar publicumot kell tehát előbb teremtenünk, meggyőzve a’ fővárosi eltévedt népet magyarhoz nem illő viseletéről, és e’ részben a’ főcsaládok tehetnek a’ hazának legjobb szolgálatot. – Ezenkivül még magyar művészeket is kel nevelnünk, hogy a’ nagyszerű intézet ne hasonlitson Prometheus életnélküli emberéhez. – Lehet ugyan külföldi müvészeket honunkba édesgetni: de ezek, az operát kivéve, ki nem elégitendik igényeinket, mert magyar szinpadra a’ hazaszeretet éltető melege által lelkesült müvészek kellenek. – Ezen két fő feladatnak felelt meg addig a’ fenálló magyar szinház, miért is egy szebb jövendő alapjául veendő, melly iránt részvétlenkedni nem szabad! – Az előbbiekben központosított nézeteim után meg vagyok győződve, hogy czélszerűbb módhon nem nyulhatott a’ nm. országos választmány, a’ fenálló intézet javára, – mint ha ezt privát igazgatásra bizandja; mert ha szerencsés leend a’ választásban, akkor ennek jövendőjét az igazgatónak boldogságához csatolandja, ki mindent elkövetend, hogy az intézet fényével saját szerencséjét előmozdithassa. Mi természetesen nem igy áll a’ nm. választmány választotta biztosított fizetésű eddigi igazgatóval; mert ez – bár belátása és lelkismeretes eljárása ellen semmi kifogás se lehessen is – az emberi természet gyengesége mellet sok olly hiányt észre sem vehet, melly a’ saját szerencséjét féltő igazgatónak figyelmét el nem kerülendi, – és bár mennyire terjedjen buzgósága, ez a’ privát igazgató saját boldogságához kötött buzgósággal össze nem hasonlitható! Azonban – mint mondám – a’ választásban óvatosság szükséges. – – Nem kevéssé kell egyébiránt a’ nm. országos választmánynak azon is lennie, hogy olly feltételek alatt és olly helyzetben adja által a’ vállalkozónak a’ szinházat, mellyek kmellett saját állása veszélyeztetése nélkül a’ nemzetiség javára munkálkodhassék; mert ha minden iparkodása ellenére saját hibája nélkül lenne kénytelen, egyedül a’ ki nem elégithető rendelkezések miatt megbukni, ez által a’ nemzet méltósága, és a’ szinházi ügy sokat vesztene. És erre annál nagyobb figyelem fordittassék, minél bizonyosabb nemzetiségünknek mostoha állása Pesten! – Meg fogom a’ jövő számban modani: mi az, a’ mi e’ tekintetben nézetem szerint figgyelmet érdemel.
Nagy Gusztáv
