Bihar.
Bihar.
Biharból. V. Olaszi, dec. 19. Közgyülésünk f. hó 14-kén vette kezdetét. Első tárgya a’ megyei állásról tett alispáni jelentés vala. Ebből örömmel értettük: mikint a’ közegészségi állapot jelen év utólsó negyedében is kedvező. Csupán Vizes Gyánban, hol az ősz hólyagos himlő kiséretében köszönt be, mondhatni szokatlanul nagynak, népességi arányban, a’ betegek számát. Valának azonban egyes rendkivüli kóresetek. A’ megye több részeiből tétetett jelentés veszett marásról, ’s egy kardói lakos halála, melly laktársai előadásához képest veszettség, orvosi vélemény szerint pedig túlkinzó fülfájás következtében történt, az orvosok figyelmes vizsgálatát méltán igényli. De szívrázóbbak e’ baleseményeknél az őrülés gyakori esetei. Egyedül a’ szalontai járásban öt tébolyodott van, tehát öt lény a’ polgári társaság közepett kellő felügyelés nélkül. Míg külföldön az illy nyomorultak ápolására intézeteket állita az emberszeretet: egyetlen megyei kórházunk néhány e’ végett rendelt szobái is, mintegy képviselői a’ közrészvétlenség sorvasztó hidegének, fűthetők nem levén, télen használhatlanok. – A’ barmok egészségi állapotát illetőleg: említik alispánaink a’ lovak közt több helyen elhatalmazott taknyosságot, és előadják: mikint e’ részben a’ megyei határozat és az 1840: IX t.cz. rendelete egyaránt nem tartatik meg, sőt a’ taknyos lovak szándékosan vásárokra is vitetnek, ’s ez által az érdeklett ragály terjedése okoztatik. Áttérnek ezután közbátorsági állapotunkra, és szólanak a’ hegyközpályi gyujtogatásokról, mik miatt kénytelenek valának katonai segélyt használni, miután 37-ik ízbeli gyujtásról tétetett hozzájok jelentés, egyszersmind pedig arra kérik a’ megye RReit, hogy mondassék ki végzésileg: csupán az adózó népet kivánják e illy rendkivüli események alkalmakor katonaság szállásolásával terhelni, vagy egyszersmind az urbértelki nemességet is? – Mi az igazság kiszolgáltatását illeti: az elmult pörszakon folyamatban volt ’s pénztárt illető ügy 21, tiszti 23, fenyitő 254, nemesedési 90; elitéltetett pénztárt illető 2, fenyitő 24, nemesedési ügy 1; inditandó kereset maradt 6 tiszti, 1 fenyitő ’s 75 nemesedési. Bünfenyitő törvényszékeink 400 rabot elitélve, 176 foglyot pedig, kikhez időközben 123-an kisértetének, itéletlenül találván, a’ lefolyt törvénykezési időszakban 213 bűnügyet tárgyalának. Itéletlenül maradt 142 vádlott, kik közül mindazáltal ügyészi kezelés alatt csupán 80-nak ügye van, míg a’ többiek részint ollyanok, kik a’ törvényszék által bővebb próbákig kezességre kibocsáttattak, ’s az idő óta ellenők egyéb bizonyitványok elő nem adattak, részint elitéltettek, de a’ kezességen kin levő rabok közül kitörölve nincsenek. Mi továbbá az itéletlen vádlottakat illeti: ezek közül mult évről csupán egy van börtönben, ki midőn elitélendő vala, magát szökött katonának adván ki, iránt a’ főhadfogadó kormányt, honnan csak f. hó 7-kén érkezett válasz, kelle megkeresni; egy másik pedig, kinek ügye az erdélyi főkormányszéktől érkezendő válasz miatt nem tárgyaltathaték, kezességen van kibocsátva. A’ többi itéletlen rabok mindnyájan ez évbeliek, a’ legrégibb febr. 18-ról, ezentúl april. 22-ről, ’s ez időtől fogva minden honapról van egy vagy kettő, kiknek ügyei törvényszék előtt már megfordultak, de közbejött egy vagy más akadály miatt be nem végeztethettek. – A’ hadi adóból 1841/2 év második felében leszállittatott 76,539 ft 9 24/32 kr, maradt tartozás 174,113 ft 26 18/32 kr pengőben. E’ töredékben közlött alispáni jelentés fölhivására a’ sz. biráknak kötelességökké tétetett, hogy hirdettessék ki, mikép minden tulajdonos, kinek lova az érintett nyavalyában sinlődik, ezt a’ helybeli előljáróságnak büntetés terhe alatt bejelenteni köteles. Melly büntetés súlyosodni fog, ha nemcsak a’ bejelentés elmulasztatik, hanem a’ beteg jószág árúba is bocsáttatván, eladása által a’ragály tovább terjesztetik. Hogy pedig e’ határozat életbe léphessen, fősz.biráink a’ szükséges őrködésre szigorúan fognak kötelezni minden helybeli előljárót, ’s a’ rendelet megszegőit bűnfenyitő-törvényszékünknek jelentendik be, az érdeklett lovakat, ahogy baromorvosi vizsgálat után kórosoknak találtatnak, azonnal agyonszuratván. – A’ jelentés másik tárgya, t.i. a’ Hegyközpályiban őrködő katonaság szállásolása iránt véleményeink elágaztanak. Elisemré mindenki, hogy a’ gyujtogatás bűnbélyegét igaztalanság nélkül egyedül az adózó nép homlokára sütni nem lehet, és hallánk szép szavakat, mik szerint a’ közbátorság föntartásában részt kell vennie nemnemesnek és nemesnek, mert mindkettő polgári társaságunk ótalma alatt él, de e’ szép eszmék alkalmazásánál töredékekre szakadozott az ellenzék, és nem álla több párt párttal szemközt, hanem a’ szabadelműek egyik töredéke a’ fontolva haladókkal egyesült, és lön képviselője véleménynek, melly a többi szabadelműek véleményétől lényegesen különbözött. Azt állíták ezek: mikint annyira tisztelik a’ törvényt, hogy bárha minden teherben ohajtják is a’ törvényt, hogy bárha minden teherben ohajtják is részeltetni a’ nemeseket, miután azonban országgyülésileg a’ katonai szállásolástól mentesitvák, törvény ellenre őket a’ jelen esetben nem terhelhetik. De e’ véleményt legyőzék azok, kikről mondám, hogy eggesültenek. És mielőtt övék lett volna a’ győzelem, kifejtették: mikint a’ Hegyközpályiban levő katonaság elszállásolása azon szállásolástól, melly törvényeink által értetik, lényegesen különböző; mert nem ugy tartatnak ott mint katonák, hanem mint őrök, kik a’ megyének polgári fegyverben szükölködését felvigyázásukkal pótolják, mire a’ megyei hatóság által csak azért kéretének föl, mert nincsenek elegendő számmal pandúrok, kik rendkivüli eseményekben a’ közbátorság felett őrködnének. Elmondák továbbá, hogy az illy politikai intézkedések alkalmakor közösen viselendő tehertől egy törvény sem menti fel a’ nemesembert, és méltán kivánhatni, hogy azok, kik egyformán vigyáznak nemes és nemnemes bátorlétére, egyformán kapjanak szállást nemes és nemnemesnél. Több okok előhozása után végzéssé lön: hogy a’ teherben mindenki osztozzék, a’ földesurat sem véve ki. – A’ gyülés többi részeit a’ jövő számban.
– Lukács György –
