Békés.
Békés.
Gyula, dec. 24. 1842. F. hó 12–19-ik napjáig megyénk évnegyedes közgyülését tartá, mellyet rosz utaink daczára is elég népesnek mondhatni. Ennek alkalmával 1) a’ megürült másod alispáni hivatal iránt azért nem kivántak a’ RR. propositióba bocsátkozni, mivel a’ tisztválasztás ideje különben is közeledvén, biznak főispánjok ismert jellemében, hogy azt a’ kitűzött törvényes idő eltelte után azonnal, sőt ha szükség kivánná, előbb is megtartandja: – a’ mult közgyülésen tett ideiglenes intézkedésben tehát a’ RR. továbbá is teljes megnyugvásukat találván, erről azon kérés mellett tudósitandják mélt. főispán urat, hogy a’ kölcsönös jogokra nézve semmi következést maga után nem vonandó ezen intézkedésöket részéről is megerősitni méltóztassék. – 2) A’ m.-berényi megürült eskütti állomásra propositio utján Sipos Sándor, Farkas Béla és Szeghő Alajos jelöltettek ki. – 3) Fenyitőtörvényszékünk jegyzőkönyvének szokott bemutatása közben felolvastatott a’ törvényszék által inditványkint tett azon előterjesztés, hogy miután a’ községi előljárók – mint ez bizonyos izraelitának T.-Komlóson történt megbotoztatása alkalmával is közelebb tapasztaltatott – rendes jegyzőkönyvbe foglalás nélkül csak amugy könnyedén osztogatják az ütleget: szükséges lenne tehát a’ helybeli fenyitőhatóság eme’ gyakorlatát minél szabatosabb korlátok közé szoritni. És lőn hosszú és érdekes vitatkozás. Fölhozatott: mi magas foka kivántatik mind tudománynak, mind müveltségnek arra, hogy valaki személyt és tettet illetőleg igazságosan büntethessen; mi föltünő különbség van gyakran értelmi képzettség tekintetében a’ községi biró és azon egyedek közt, kik, mint kereskedők vagy kézmüvesek, szintugy fenyitéke alá tartoznak, ’s hogy épen ezért községi előljáróink mostani állását tekintve, rendesen vezetett jegyzőkönyvben sem lehet a’ pillanat ingerei ellen biztositást találni. Többen emliték, mikint a’ megyei törvényszék megállapitott azon szabálya is, melly szerint senki bünhödése első esetében botot nem kap, ’s a’ testi fenyiték zárt kapunál hajtatik végre, az eddigi gyakorlat által tettleg elmellőztetik; mert valljon ügyelnek e erre mindig a’ községek hazainál? ha nem ügyelnek, hol az ellenőrség? ’s ki fogja letörölhetni az elszenvedett gyalázat bélyegét? Mielőtt tehát még a’ büntetőrendszer fölvételével a’ testi fenyiték országos tanácskozás alá kerülne, annak surrogatumai iránt véleményadásra utasittatott a’ jelentő törvényszék, ’s a’ testi fenyiték országos tanácskozás alá kerülne, annak surrogatumai iránt véleményadásra utasittatott a’ jelentő törvényszék, ’s a’ testi fenyitékkeli büntetés addig is a’ községek előljáróitól végzésileg elvonatván, csupán a’ bezárásnak hagyatnak továbbá is gyakorlatában. Hogy azonban ezen intézkedés mellett apróbb kihágások büntetlenül ne maradjanak, kimondatott: mikint minden olly esetben, mellynél beküldés szüksége fen nem forog, ’s melly testi büntetést nem von maga után, a’ járásbeli sz.biró és eskütt lesz megkeresendő az illető előljárók által, kik a’ büntetést itéletileg elhatározzák; oda utasittatván ez alkalommal a’ sz.birák, hogy a’ fenálló szabályos rendeletekre figyelve, büntető-jegyzőkönyeiket évnegyedenkint a’ megyének bemutatni tartsák szoros kötelességül. – 4) Tapasztaltatván, hogy uriszékek előtt folyamatba tett perekben gyakran idegen nyelven szerkezett oklevelek mellékeltetnek: megyeileg megállapittatott tehát a’ polgári törvényszék inditványára, hogy idegen nyelven szerkezett oklevelet ugy az uriszékek, mint egyéb első kérelmű biróságok csak azon föltétel alatt fogadjanak el, ha az egyszersmind magyar nyelvre is fordítva adatik be. – 5) Csődületi perekben eddig avatatlanok is dolgoztak; ezeknek hiányos munkái miatt hosszasabbá vált az ügy folyama, többszöri halaszgatás, sőt visszaküldés által rövidséget szenvedtek az érdeklett hitelezők, ’s értetlen képviselet miatt már igaz követelésnek is kellett lakolnia; most határozatba ment, hogy csődületi perekben csupán ügyészi stallummal birók fognak ezentul munkálhatni. – 6) Fenséges nádorunknak a’ pesti vakok intézele tárgyában magyarul kelt levele kitünő örvendezéssel vétetett; – adakozásra ébresztés végett ujabban megbizattak a’ járásbeli tisztségek, ő fensége pedig értesittetni fog, mikint a’ megye az ajánlott intézethez alapitólag járulni akarván, e’ végre már több mint 200 pftot összegyüjtött, és szokott számadások mellett kezeltet. – 7) K.-ladányi lakos Mayer Erzsébetnek 6 heti oktatása iránt kelt h.tanácsi intézvény közértelemmel törvénybe ütközőnek mondatván ki, végrehajtásához a’ RR. segédkezeket nem nyujtanak, ’s erről mind az oktatandó személyt, mind a’ tanitásra egyházilag kinevezett lelkészt tudósittatni rendelék; sérelmi ujabb esetül kiadatván ez intézvény az országgyülési tárgyakkal foglalkozó választmánynak is. – 8) Nyitra mgyének a’ Borcsiczky örökösök ügyébeni sérelme, ha a’ dolog valósággal ugy áll, a’ megye részéről támogattatni fog. – 9) Pozsonynak országgyülési szállások iránt, mint szinte Szerémnek a’ Dunát és Szávát egybekötő csatorna tárgyában kelt felszólitása küldöttséghez tétetett által. – 10) Zalának illyr dühöngés miatti fölirásához a’ RR. is járulván, alázatos tisztelettel megkérendik ő felségét, méltóztassék addig is, mig ez állapot jövő országgyülésünkön a’ nemzeti becsület és béke szellemében elintéztethetnék, végrehajtói törvényes hatalmával a’ kitört szenvedélyeket fékre vetni, ’s tetteik fokozatához képest a’ bűnösöket megfenyittetni. Hivatalos viszonyait mindazáltal e’ megye csak az igazság-kiszolgáltatás kárával látván a’ zágrábiakkal fölfüggeszthetőknek, de máskint is értelmezvén a’ helyhatósági testületet, mintsem az csupán a’ tisztikart foglalná magában: ennyiben Zala fölhivását sajátjává nem teszi. – 11) Ugyanazon megyének Deák Antal elhunytát tudató levelére a’ keserüség ama’ tompitó hatalma fogá el kebleinket, melly a’ fájdalom szokatlan és szavakba alig önthető nagyságát színezi. Közös hazánk szeretete minket is osztályosaivá tőn e’ veszteségnek; nem mellőzvén azonban sajgó érzetünk közt a’ classicus történetirónak ide is nagyon alkalmazható intését: „non hoc praecipuum esse munus, prosequi defunctum ignavo quaestu; sed quae voluerit, meminisse, quae mandaverit exequi.” – 12) Torontál leveleire Károlyváros ellen ő felségéhez, a’ büntetőrendszert kidolgozó választmány munkájának előleges köröztetése iránt pedig a’ nádorhoz határoztatott felirás. – 13) Gyorsirók iránt megyénk immár intézkedvén, Torontálnak e’ tárgybani levele csupán tudomásul vétetett. – 14) Szerémnek a’ zágrábi események iránt kelt körlevele tartalmát illetőleg örömmel fogadtatott; mennyiben azonban csak a’ felszólitás magyar, a’ hozzá mellékelt jegyzőkönyvi kivonat pedig latinul van szerkesztve, kiadatott e’ levél az országos tárgyakban munkáló küldöttségnek olly végre, hogy a’ közigazgatási minden iratok magyar nyelven leendő szerkesztését utasitólag szorgalmazva, e’ levelet ottan adatul jegyezze föl. – 15) Oda utasittatott Krassónak ismeretes panasza is. – 16) Az ujabb postai szabályzat tárgyában Tolna fölhivásához a’ RR. is járulnak. – 17) Pest megye megkereséséhez képset a’ budapesti hangászegyesület aláirási íve járásonkint környékeltetik. – 18) Kézsmárknak közösen ismert körlevele, mint előre gondolható volt, teljes viszhangra talált, ’s megkéretik ő felsége, mikint ennek értelmében még a’ közelgő országgyülés előtt mind az utasitások kidolgozásának, mind a’ követválasztásnak az összes polgárság befolyásával leendő eszközlését elrendelni méltóztassék. A’ körlevél egyébiránt választmányunknak kiadatott, ’s Kézsmárk városa elveinek méltánylatáról válaszkint értesittetni fog. – 19) Ugyane’ tárgyban Eperjes városától is érkezett levél, rövidebb ugyan a’ kézsmárkinál, de annál tömöttebb éles kifejezésekkel, ’s miután e’ levél oda mutat, hogy Eperjes városa az eddigi belszerkezet fentartásával ohajtaná kivíni a’ képviseletet, válaszul adatni rendeltetett: mikép nem ez az ut, melly üdvösségre vezet. – 20) Szatmár-Németi városa is körlevélben sürgeti a’ képviseletet, örvendetes jeleivel ugyan a’ szükség tisztább ismeretének, de tények tekintetében még is nagyobb elfogultsággal, mintsem a’ historia birálatát kiállhatná. Ez okból tehát tudósittatni fog a’ nevezett város, hogy levele kitétele szerint a’ RR. magokat önérdekeikkel körülsánczolni valamint eddig nem akarták, ugy ezután sem fogják; de hogy kivánatának jövendője legyen, mulhatlan föltételül hiszik, hogy a’ város, vagy inkább a’ belső tanács is bontsa le azon sánczokat, mellyek őt a’ valódi polgári érdektől mindeddig elszigetelve tartották. – (Folyt.) –
T.
