Fejér.
Fejér.
Székesfehérvár, jan. 21. Folytatólag még némellyiket kivánok tudatni jelen közgyülésünkről, nem mintha azokkal a’ P. H. olvasóinak nagy örömöt szerezhetnék, hanem mert megyénk jelen állásának jellemrajzához kiegészitő vonalokul szolgálnak. Negyedik nap, inditvány következtében, soron kivül fölvétetvén Pozsony megyének az országgyülési ingyenszállások megszüntetése és Székesfehérvár városának az országgyülési követek egész polgárság általi választatása ’s az országgyülési szavazatjog követelése tárgyában irt levelei: az első tán a’ nem elég világos igazságnak – miszerint senki házát sáska módra ingyen megszállni nem szabad, hacsak a’ nomadok példáját még ma is követni nem akarjuk – bővebb megfontolása végett amugy breviter az országgyülési utasitásokat ksézitő választmányhoz utasittatott. A’ másodiknak sorsa szinte az lön; de már itt történtek néhány egymástól különböző nyilatkozások. Néhányan kivánták tüstint elhatároztatni hogy Székesfehérvár városának alkotmány szellemében hozott lelkes statutuma, melly ha a’ királyi városoknál általános követésre találna, a’ városi követek országgyülési szavazata ellen gördített nehézségeknek legnagyobb része megszüntettetnék, mind fölirás utján mind az országgyülésen pártoltassék, ’s a’ rendek öröme, mellyel az érdeklett statutumot magában foglaló városi felszólitást vették, a’ városnak válasziratban kijelentessék. Mások azonban az országgyülési követek egész polgárság általi választását nem láták elegendőnek arra, hogy a’ városoknak országgyülésen nagyobb szavazatjog engedtessék, mint a’ minővel eddig birtak, hanem azt kivánák: hogy előbb a’ kamarától egészen függetlenittessenek, ’s a’ szavazati arány a’ kisebb és nagyobb városok közt elhatároztassék. Hogyan történjék az országgyülésen kivül, vagy az országgyülésen a’ városok befolyása nélkül, erre utat és módokat javasolni nem hallottunk; csak az jegyeztetett meg az inditványozott örömjelentési válasziratra nézve: hogy Székesfehérvár városát megsértenők, ha annak alkotmányszerű statutum alkotását megköszönnők. A’ többség elhivé, miszerint az örömkijelentés és megköszönés közt nincs egy mákszemnyi különbség is, és igy az egész dolog, melly méltán várhatá a’ legnagyobb lelkesedésseli fogadtatást, rég megczáfolt kifogásokkal, mint fentebb mondám, szinte az elfontolandók sorába helyeztetett. – Ezek után többek közt előfordult a’ 100 ezer forintot haladó adó-tartozékróli jelentés, mellynek folytában elnök alispánunk előrebocsátván, hogy a’ restantia beszedésére hathatós módokról gondolkodni szükséges leend, jövőre nézve inditványt tön: miszerint a’ járások közötti adókivetésnek minél igazságosabb aránybani eszközölhetése tekintetéből az adó lapjául szolgáló tárgyaknak összeirása az egész megyében küldöttségre, helységenkint pedig az illető tisztviselőkre bizatnék; – az inditvány minden ellenzés nélkül elfogadtatott, ’s a’ restantiának behajtása, nehogy az, az adózók kárával még inkább növekedjék, elrendeltetett. Végre ötödik nap Torontál megyének a’ magyar nyelv, – országgyülési gyorsirók – és az iránt felszólitó levelei, hogy a’ büntetőtörvénykönyv készitésével foglalkozó országos választmány munkálatai a’ megyékkel még az országgyülés előtt közöltessenek, ugyszinte Krassó megyének a’ bányászok közötti magyar nyelveni törvénykezés tárgyában irt levele, minden további fontolgatás nélkül, pártoltattak. Ezek valának folyó évi első közgyülésünk nevezetesebb tárgyai, és igy folytak azok körül tanácskozásaink. Mit rejt a’ jövő titkos méhében, nem tudhatjuk; mi, kik a’ jelennel elégedetlenek vagyunk, koszorús költőnk aranyszavaiból: „még jőni fog, ha jőni kell, egy jobb kor” – ’stb. – elég erőt szivtunk lelkünkbe hogy ne csüggedjünk. –
Meszlenyi Rudolf
