Soprony.
Soprony.
Jan. 21. F. hó 16-kán kezdett közgyülésünk nevezetesebb eredményei; 1. Elnök 1-ső alispánunknak megyénk jelen állapotáról tett kimeritő ’s olly érdekes jelentése, hogy az még a’ legtúlzóbb vágyakat és ohajtást is fölözve kielégité, – kellő méltánylattal ’s hangos éljenekbe kitörő köztetszéssel fogadtatott. – 2. Olvastatott országgyülési választmányunknak még a’ mult évi aprilisi közgyülés által kitűzött három főtárgy, u. m. adó, ősiség és vegyes házasság iránt adandó követutasitási javaslata, – melly is pontonkint tárgyaltatván, a’ végzések ekkint alakultak: a) Az adóra nézve. – A’ RR. kiváltságaikhoz szorosan ragaszkodva, – sem a’ katonai, sem a’ házi vagy egyéb akárminemű adófizetéshez valamint eddig, ugy jövendőben is járulni nem akarván, országgyülési követeiknek utasitásul adni elhatározák: hogy sem katonai, sem házi, általában bárminemű bizonyos, meghatározott ’s állandó adófizetésnek elvállalásához semmi szín alatt ne járuljanak: mindazáltal az ország közjavának előmozditására kivántató költségekhez valamint eddig, úgy jövőben is önkénytes és szabad ajánlás utján járulni készek lévén, követ urak oda utasittatnak: hogy az illynemű költségek tervezése alkalmával mindenkor pótló utasitást kérjenek. – Végre pedig miután adómentességöket leginkább azon törvényes kötelességben látják gyökerezni, hogy a’ haza védelmére katonáskodni tartoznak, ’s ezen terhes, de alkotmányos és szép kötelességüket jövőben is mindenkor teljesíteni készek, egyszersmind a’ nemesi felkelésnek a’ kor’ kivánatához alkalmazva rendszeresített felállitását minden kitelhető módon sürgessék. – b) Az ősiségre nézve. – A’ választmány véleménye oda ment ki: hogy t. i. miután egy részről a’ nemzeti hitelnek és általa a’ nemzeti jólétnek pangását eddigelé nem egyéb, mint az ősiség és ebből folyó hosszadalmas pörök, mellyek a’ birtoknak ingatagsága miatt minden biztos tulajdont kizárnak, okozták légyen, más részről pedig a’ családoknak és nemzetiségünknek százados viharok közt is épségben fentartása és megőrzése nagyobb részben az ősiségnek tulajdonitható*; miután továbbá kivált a’ jelen korszakban – midőn nemzetiségünk üdvös törvények paizsa alatt a’ nemzet igényeinek megfelelőleg már azon méltóságban áll, sőt napról napra még inkább emelkedni fog, miszerint a’ magyarnak diszét képes lészen örök időkre fentartani – egyszermind az is ohajtandó, hogy a’ nemzeti erő segédeszközeinek, a’ hitel és gazdasági iparnak minden akadályai megszüntessenek: – e’ szempontból indulva tehát, az ősiség egészen ugyan el ne töröltessék, hanem a’ jelen kor kivánatihoz idomittassék, vagyis szűkebb határok közé szorittassék. – E’ vélemény helyeseltetett ugyan, de a’ RR. az ősiségből folyó részletességek taglalatába, mint ez választmányilag történt, ereszkedni nem kivántak; hanem a’ föntebbi elv kimondatván, utasitásul adatott: hogy követ urak az ősiséget, a’ mennyiben hasznos, tovább is fentartatni, – a’ mennyi pedig káros a’ kor’ kivánatihoz képest szükebb korlátok közé szorittatni iparkodjanak; ugyszinte törekedjenek, hogy a’ jószágok elzálogitására nézve bizonyos határidők szabassanak. – Az ősiség tárgyalása folytában országgyülési választmányunk kiterjeszkedett a’ nem-nemesek birhatási képességére (capacitas) és a’ hitrebizottsági javakra (fideicommissum = majoratus et senioratus) ’s javaslatát a’ következőkbe pontositá: c) A’ birhatási képességet illetőleg. – Az ősiség hatásának fentebbi módon tervezett megszoritása által kivánván a’ választmány a’ nemzeti hitelt és gazdasági ipart magasabb fokra emelni, – ohajtotta volna egyszersmind a’ nemesi birtok becsének ’s árának növekedése tekintetéből a’ nem-nemesek birhatási képességét is inditványozni; de minthogy ez a’ nemzetiségnek és alkotmányos jogoknak veszélyeztetése nélkül mindaddig, mig a’ nem-nemesek polgári jogok gyakorlatában szintugy, mint a’ törvényhozásban a’ nem-nemesekkel egyaránt nem részesittetnek, – nem eszközölhető: ezen eszmének létrehozását utóbbi időre halasztandónak tartja. – Ezen vélemény elfogadtatott, ’s utasitásul adatott: hogy követ urak a’ felhozott okoknál fogva a’ nem-nemesek birhatási képessége ellen szavazzanak. – d) Hitrebizottságokra nézve. – Minthogy a’ majoratusok által nagy testületekbe összevont javak igazgatása olly pontosan nem gyakoroltathatik, mint kisebb részleteké, ’s az által a’ nemzeti ipar fölötte gátoltatik; – minthogy továbbá illy nagy javak birtokosai a’ kisebb nemesség birtokait könnyebben megszerezhetik, ’s ekkint illy birtokok szinte majoratusokhoz csatoltatván, többé nemesi kezekre soha vissza nem kerülhetnek; – de legfőkép azért, minthogy illy majoratusi javak a’ tulajdonostól még foglalás utján sem lévén elvehetők, a’ nemzeti hitelt leginkább csökkentik: szükségesnek tartá a’ választmány nemzeti közjólét alapitása tekintetéből a’ majoratusokat jövőre törvény által eltiltatni, – de egyszersmind meghatároztatni azon birtokmennyiséget, melyen alól a’ nemesi kézen lévő javakat semmi szín alatt felosztani szabad ne legyen, hogy igy a’ nemesség mind szellemi, mind anyagi erejében fentartatván, kiváltságos helyzetében képest illendően élhessen, és nemesi kötelességének kellőképen megfelelhessen; – ’s azért ehhezképest a’ nemesi javakban teendő osztályokat akkint véli szabályzandónak, hogy a’ már fel nem osztható jószág becsárának feléből a’ jószágot átvevőnek osztályos rokonai az eddig is fenállt osztályos rendszer szerint részesittessenek. – Melly két rendbeli javaslat elfogadtatván, követ uraknak utasitásul adatik: hogy egy részről a’ majoratusok eltörlését és ujak alkotásának törvény általi eltiltását, de más részről a’ nemesi javak bizonyos mennyiségen alóli felosztásának törvény általi gátlását is kieszközölni iparkodjanak. – e) Vegyesházasságok ügyében. – A’ mult 1840-dik évi országgyülésen e’ tárgyban már fölterjesztett törvényjavaslatot, hogy t. i. a’ divatozott reversalisok szüntessenek meg, a’ vegyes házasságból születendő gyermekek atyjok vallásában neveltessenek, ’s hogy a’ vegyes házasságra kelőket mindenkor a’ völegény hitvallását követő lelkész adja össze ’stb., – mind a’ jelenkor haladási igényeihez illőnek, mind az eddigi vallásos surlódások és aggodalmak megszüntetésére czélirányosnak ’s elégségesnek tartók, ’s utasitás lőn: hogy ezen törvényjavaslat egész terjedelmében tovább is pártoltassék, és szentesítése hatályosan sürgettessék. – 3. Az országosan szőnyegen forgó körlevelek részint pártoltattak, részint országgyülési választmányunkhoz utasittattak. – Húsár 13 kr. – Ime uraim! a’ cselekvés pillanata nálunk már elérkezett, az adóra nézve megmérettünk, ’s toll-könnyüeknek találtatánk; egyéb intézkedéseink pedig nyiltan tanusitják, hogy kiváltságos vagy – mint nagy Kölcseynk szokta mondani – sujtásos néposztály vagyunk, – féltékenyek előjogainkra, ’s hogy valaki fel ne kiálthason: „equid sentitis, in quanto contemptu vivatis? ’sth. (Liv. libr. IV. c. 56.) – szeretnők hideg részvétlenségünket és családi vagy kissé magasabban véve néposztályi hiúságunkat és önzésünket a’ nemzetiség köpönyegébe burkolni; – de jőni fog, mert jőni kell, vagy jőni fog, ha jőni kell, – ’s adja az ég! adja hazánk védistene! – hogy az első kor sziklakebelre ne talált légyen, mert ekkor a’ másik sirba taszít, ’s nem fog az ember millióinak szemében gyászköny ülni, mert a’ nemzet, melly igazságos lenni nem tudván elhull, sorsát megérdemelte. –
?? – Tudnivaló, hogy az ősiségi eszmét őseink magokkal nem hozták Ázsiából, ’s az arany bullába sem iktaták; hanem az Anjou-háztól kapták ajándokba. –
Szerk.
Stettner Lajos
