Kraszna.
Kraszna.
Szilágy-Somlyó, jan. 16. Megyénk f. hó 10-kén ’s folytatva tartott évnegyedes közgyülésének szőnyegre jött kitünőbb tárgyai következők voltak: 1) A’ RRnek mult közgyülésből ő felségéhez intézett azon felirásuk, mellyben a’ megyei rovatalok csak önkénytesen fizetni akaróktól való bevehetését határozó főkormányszéki rendeletnek megváltoztatását kérik, – latin nyelveni szerkesztést parancsoló kormányszéki leirat mellett viszszaküldetvén: fájdalmas érzéssel vették a’ RR., hogy midőn ők nem csak ugy, mint Magyarhonhoz kapcsolt részek, nemzeti nyelvükön törvényesen felirhatnak, hanem ugy is, mint Erdély részei – hol leiratilag a’ magyar törvényhatóságoknak magyar felirások küldése megengedtetett – e’ részben mégis a’ kebelbeli országos kormány által magukat akadályoztatva lenni látják, – minthogy azonban e’ tárgybani törvényök még erejében van, annak latin nyelveni szerkesztését ’s visszaküldését határozták. – 2) A’ főkormányszék felszólitá a’ megyét, hogy a’ pesti vakok intézetére addig is, mig Erdélyben hasonló intézet jönne létre, – Erdélyben kezelendő alapitványt gyüjteni törekedjék. Mi ugyan emberi bajainkat enyhitő minden intézetekre adakozni kivánunk: de mindaddig, mig pénztárunk állapota ’s megyénk állása mostani bizonytalanságában marad, ezt nem tehetjük. – 3) Azon korm. széki rendeletre, mellyben tudtul adatik, hogy a’ dohánynak az örökös tartományokba kiviteli vámja fontjáért egy pengő ftról kettőre rugattatott, szózatok emelkedtek, mellyek pangó kereskedésünket, adózóink pénzkeresetmódjainak szoritását ’s igy a’ vivum aerarium csökkentését élénken festék, felhozatván a’ leopoldi hitlevél 13. pontjának ezen szavai: „vectigalia et tricesimas non augebimus.” – Ennek következtében egyik Erdély, más Magyarhon, – meg más mind a’ két hon törvényhatóságaihoz kivánt körlevelet intéztetni, – mások ellenben csak ő felségéhezi felirást inditványoztak; – végre abban állapodtunk meg, hogy a’ kormányszék ezen sérelem megszüntetése iránt ő felségénél magát közbe vesse. – 4) Azon leiratra, melly a’ főkorm.székhez felhatott kérelmektől különböző czímek alatt követelt díjaknak beszedését sürgeti, visszairatott: hogy miután ezen díjak szedése akkor jött divatba, midőn a’ korm.széki tanácsosak fizetése olly csekély volt, hogy azzal még szükségeiket sem fedezhették, – ezen ok pedig, mióta fizetéseiket ezüstben kapják, elenyészett; de másfelől, minthogy a’ törvény, midőn azt mondja: salvo in gravioribus recursu,” – nem teszi utána: „trium flor. summa deposita”; – minthogy továbbá nemesek a’ I-ae 9-us, a’ nemtelenek pedig az 1791: 26 t. cz. fogva minden, bármilly czimü pénzbeli tehertől mentek, – a’ tisztség azon díjak beszedésétől eltiltatott, a’ kormányszékhez pedig felirás határoztatott. – 5) A’ főkormányszék tudósittatni kivánván ama’ rendeletének mikénti teljesitéséről, mellyben meghagyá, hogy a’ megyebeli minden helységeknek sószüksége összeirassék, ez könyvecskébe foglalva, a’ falu ládájában tartassék, és sóhozás alkalmával az utlevelekben azon mennyiségben irassék és hozassék, – viszszairatni határoztatott: hogy a’ RR. valamint egy részről e’ rendeletet a’ só árával mostan is nyomatott adózó népre nézve sérelmesnek látják; – ugy más részről egészségi, gazdasági ’s erkölcsi tekintetből is károsnak és kivihetlennek hiszik, – ’s azért kérik a’ főkormányszéket, hogy azon rendeletétől elállani méltóztassék. – 6) Azon k.széki leiratra, melly a’ megye keblébeni utvonalok készitése iránt korlátozólag rendelkezik, határozattá lőn: hogy ámbár a’ kormányszék többször kivánt már e’ megyebeli utak készitésére nézve magának befolyást szerezni, és az utak vizsgálatára biztosokat is küldött, de azok egyszer sem fogadtattak el azon okból, mivel a’ házi pénztár a’ RR. kezéből kivétetett, ’s ebből a’ megye utainak készitésére egy fillér sem fordittatik, a’ megye tudva ’s ismerve a’ maga erejét, mindenkor maga intézte el az utak csináltatását, ’s magának kivánta az arra való felügyelést is fentartani: – azért tehát mostan is, hogy az adózó népnek az utvonalok készittetésében felügyelője legyen, az oknélküli terheltetés kikerülése tekintetéből minden járásból két táblabiró rendeltetett ki, kiknek helybenhagyása mellett a’ főisp.helytartó elnöksége alatt készülhetnek uj utvonalok vagy nevezetesebb ujitások. – 7) Azon kor széki leirat, melly a’ népnevelés ügyét az oláh népre vonatkozólag ajánlja, ’s e’ tárgyban részletes utasitást is ad, hő pártolással fogadtatott; minthogy azonban a’ RR. e’ végre már régebben bizottságot neveztek, ’s a’ nevelés körüli teendőkben nemzetiségöket is tekintetbe vétetni ’s terjeszteni ohajtanák, – ujra egy, a’ három egyházi főnökön kivül (gör. cath. püspöki helytartó, – r.cath. esperes – és ev.ref. v.esperes) számos tagokból álló küldöttséget biztak meg, melly a’ közelebbi közgyülésig valláskülönbség nélkül, a’ megyebeli iskolák állásáról, ’s ha szükség, javitásukról, a’ hol pedig illyek nem léteznének, lehető felállitásukról véleményes tudósitást adjon. – És eddig a’ közgyülési tanácskozás olly egyhangúlag ’s részvétlenül folyt, mintha csak a’ zilahi gymnasiumban leczkéztünk volna; – azonban szőnyegre jövén Középszolnok felszólitása, mellyben a’ megye RRdei e’ Zilahon felállitandó törvénytanári székre b. Wesselényi Miklós által nagylelküen ajánlott alapitvány gyarapitására felhíja annak pártolását, egy hites ügyvéd és táblabiró atyánkfia ellenzé, minthogy állitása szerint azon iskolában alapos elemi ösmereteket – mellyeket később ki nem pótolhatni – az ottan tanultak magoknak nem szerzettek, ’s általában, minden erdélyhoni oskolákat alapjokban csekélyeknek ’s az ezekből kikerülteket kevés alapos ismeretekkel biróknak nyilvánithatja; ’s e’ szavakat ollyantól hallók, ki előrebocsátá, mikép ő azon iskola küszöbét nem illeté, ’s azért az ottani tanitásmódot nem ismerheti. – Mint fűszál a’ kövér mezőben, ugy állottak fel szónokok, megtorlandók az alaptalan és következetlen előadást és ellenzést. – De minthogy az elnök gyülésoszlatással fenyegeté a’ RRet, ha személyeskednének, – ’s igy az inditványozó is némileg visszalépett, – a’ nagy résznél czélba vett rovat szerinti segedelmezés csak járásonkinti felszólitás utján önkénytes adakozásra szorittatott. – 9) A’ megyei pecsétnek latin kőrirata magyarosittatni határoztatott. – 10) Nógrádnak az orosz hatalom ébresztette aggodalom eloszlatása végett ő felségéhez intézett felirása, minket is, közelebbről érdekelvén, viszhangra talált; ’s minthogy törvényeink szerint a’ szomszéd tartományok eseményeit figyelemmel kisérni, ’s e’ végett azokban honi ügyvivőket tartani f. fejedelmünknek jogaihoz tartozik, azonkivül, hogy a’ jeles felirás szórul szóra jegyzőkönyvbe iktattatni határoztatott, követeinknek pótló utasitásul is adatott, hogy ha a’ főkormányszék ő felségét e’ részben megkérni elmulasztaná, – a’ még álló országgyülésen ő felségéhez egy alázatos figyelmeztető felirás inditványoztassék. – 11) Felolvastatott N. L– nak ’s részeseinek nevezetes instantialis perökben tett folyamodásukra a’ főkormányszéktől jött elutasitó rendelet. – Mire N. L. ujolag folyamodást jelentett ő felségéhez, ’s egyszersmind a’ pert adataival együtt másolatban kikérte. – Eszembe jutott önkénytelen egy anekdota, midőn birkozás közben a’ legyőzetett győzője alól nagy torokkal kiabálta: megállj – még most akadtál emberedre!? – Az állandóság elveink mellett szép erény, de fonák nézeteinknek ’s akaratunknak jóra változtatása szebb és gyümölcsözőbb; ámde nem találtatik próféta, ki az igazság igéjét N. L–ba lehelje. – 12) Minthogy az 1836: 21 t. cz. bennünket betüszerint Magyarhonhoz kapcsolt, ’s annak következtében oda országgyülésre követeket is küldöttünk, – később azonban az erdélyi országgyülésen is kénytelenek voltunk követeink által megjelenni, ’s alkalmasint a’ következő magyar orsz.gyülésre is meghivatunk – ’s igy, midőn egyrészről két külön országgyülésre követek küldésével tetemesen terheltetünk, más részről bizonytalan helyeztetésünk még magános házi dolgaink elintézésében is tetemesen akadályoztat és károsit – azért inditvány tétetett: Magyarhon minden törvényhatóságait megkeresni az iránt, hogy még a’ közeledő magyar orsz.gyülés beállása előtt sürgessék megyénknek ezen bizonytalan helyzetbőli kiemelését ’s magyarországhozi tettleges visszacsatolását; – de a’ RR. ezen inditványt most, mig követeink az erdélyi országgyülésen vannak, kik e’ tárgyban ottan is már lépéseket tettek, el nem fogadták; hanem a’ főisp.helytartó biztositása következtében az erdélyi országgyülés bezárása után egy hónap alatt tartandó közgyülésre elhalasztották. – 13) Azon kormányszéki leiratra, melly bennünket a’ postabér fölemeléséről tudosít, annak elenyésztését sürgető felirat határoztatott. – Voltak még több tárgyak is kevesbbé érdekesek; körlevelek, mellyek közül Zaláé az illyrismus tárgyában kiemeltetett, a’ többiek minthogy kétes állásunkban levelezésünk is sikeretlen, többnyire csak tudomásul vétettek. De általánosan az egész közgyülés folyamatát vitatkozásaiban azon bizonytalanság lomhítá, melly két ország közt függő állapotunkra vonatkozólag kebleinket aggodalmasan nyomja. –
Virág Károly
