Verőcze.
Verőcze.
Jan. 21. F. hó 10 ’s köv. napjaiban Eszéken tartott közgyülésünket (főispánunk az ismert turómezei* sérelmek iránt, mint királyi biztos fáradozván) első alispánunk nyitotta meg, jelentést tevén a’ RRnek, mikép az utólsó tisztválasztás óta a’ rovatolási-kulcs tárgyában két napi köz- és három kisgyülés tartatott, ez időközben a’ megye egészségi állapota jó, pénztára kiürült állapotban forgott, a’ közbátorság több csavargó csapat által tetemesen háborgattatott, a’ polgári törvényszék minden magány- és csődpörökben eljárt, ’s ezeket illetőleg be is végezte; a’ második fél év alatt behajtott 25 raboskodó ügyét tárgyalás alá vevén, közülök többet végkép el is itélt; ’s végül a’ rabok őrizete iránt javitásokat tétetni ’s az uj megyeházra tett előlegezéseket minél előbb visszatérittetni ajánlá. A’ tanácskozások illő rendben folyván, közöttük a’ nagy közönség tudomására méltóbb tárgyak imezek: Az országgyülési utasitások iránt kiküldött választmány első alispánunk elnöklete alatt a’ megye haladási hajlamának kitünő jeleit adá, minden jóknak magasztos örömére; ugyanis: a’ nemzeti ipart nyomó, az élelemkeresetet hátráltató ’s csak a’ kártékony egyedárússágnak kedvező czéheket ’s árszabásokat, – valamint a’ fideicommissumokat, nemkülönben az incapacitást is, eltörlendőknek, – minden törvényszéki eljárást pedig (az itélethozást ide nem értve) nyilvánosan tartandónak, – minden vallásfelekezetnek szabad szertartási gyakorlatot, a’ horvát megyéknek végre két-két követ általi képviselést adatni javaslott. – Keletkeztek ugyan hatalmas szózatok minden tárgyban, sokan a’ constitutio fölforgatására, ’s kivált az utóbbi javslatra nézve a’ municipalis törvények sérthetlenségére hivatkoztak: de győzött a’ jobb ügy, mert a’ korszellemmel hladók alkotmányos országban mindennél hatalmasabbnak tarták ez elvet: „nil de nobis sine nobis”, az állitott tartományi jogokat pedig uj tanácskozás tárgyává tehetendőknek, mivel eddig senki sem tudá bebizonyítani azt a’ nem tudom minő istenségtől őseink által állitólag nyert kiváltságot, mellynek erejével ők, és csak ők – voltak volna fölhatalmazva örök időre tartandó törvényeket szabni nemzedékeiknek, vagy csak ők voltak volna képesek polgári intézvényeket teremteni, ’s azokat a’ századoknak minden változatain keresztül változatlan állapotban fönállandóknak elbélyegezni! – ’s utódaik jogait annyira kimeríteni, hogy ezek elhamvadt őseik jámbor porainak tiszteletétől elnyomatva, természeti jogaik gyakorolhatásáról egészen és pedig fogantatásuk előtt lemondani kényszerittessenek. Alig 76van valóban nevetségesebb kifejezés, mint minden legkisebb változatnál „per amorem patris! periclitatur constitutio nostra!”-val kikelni. – Hiszünk a’ jó ügyben, hogy főispánunk elnöklete alatt tartandó, országgyülést előző közgyülésünkben, mind e’ szép tárgy kivivandja boldogitó erejét, ’s a’ szép küzdelem tölgykoszorúját megérdemlendi!* – A’ gyülés folytán még egyszer szőnyegre kerültek a’ szűz vállak. Jelentés tétetett az iránt, hogy az ujdon épült megyeházra tett előlegezések összvege 10,000 p. ftot meghalad, ’s még 2000 p.ftnyi árjegyzékek kielégités végett a’ pénztári hivatalnál halmozvák; visszatetszett a’ fanyar tárgy; sok szólott: már eleget adóztunk, nem adhatunk többet, a’ nemest nem lehet akarata ellen fizetésre kényszeríteni ’stb.; felhozatván azonban a’ kebelbeli nemesség azon felsőbb helyen tett nyilatkozata, hogy a’ netalán, idővel a’ megyeház épitésénél mutatkozandó hiányt az adózó nép uj terheltetése nélkül sajátjából pótolni kész leend, nem volt rés a’ menekvésre: fizessünk hát, de mikorra? tüstint e vagy részletekben? vegyünk e kölcsön? mit tegyünk a’ jelen nem levőkkel? ’stb.; hosszas vitatás után végzéssé lön: alispánunk a’ majus 15-re kitüzött közgyülésre híja meg a’ birtokosokat mindegyig levél által, tudtukra adván, hogy e’ tárgy leend a’ jövő közgyülés első föladata; a’ többi nemességet az illető szolgabirák híják meg, tudtul adván, hogy az absens carensnek semmi esetre kelete nem leend, azért ki megjelenni nem akarna, meghatalmazottja által jelentse ki szavazatát. – A’ fönemlített alispáni jelentésből kiviláglott, hogy a’ közbátorság több csavargók rablásai és gyilkoságai által tetemesen veszélyeztetve volna; minek tekintetéből az egybegyült RR. ő cs. k. fenségétől az ország nádorától rögtönbüntetőhatalom-gyakorlatért gyorspostán folyamodtanak, melly kérelmök januar. 12. fölterjesztetvén a’ kért rögtöntörvényi hatalom jan. 14-én meg is adatott, ’s jan. 16-án nyilvánittatott. – Fölvétetett a’ határos Szerém megye által országszerte ajánlott vuka-bosszuthi vagyis duna-szávai csatorna ügye iránt benyujtott választmányi javaslat. Szent ügy, a’ honi bel- ’s külkereskedelmi tekintetet hatalmasan előmozditó emeltyű! De kár! e’ szent ügyet balnézetekkel elferdíteni, ’s a’ közügyet mystificálni! – A’ dráva-szávai csatorna Eszéktől Bródig több mint félszázad ohajtása; az uj törvények korszaka előtt ez ügyben már történtek lépések a’ nm. h. tanács engedelmével. A’ törvény után összeállott egy részvényes társaság, melly a’ tervet valósitani akarja, ’s felsőbb helyen pártolást is nyert. A’ szávaszabályozási k. biztosság vonalát nem régiben egész a’ Száva beömléseig megtekintvén, ez alkalommal szóba jött a’ szerémi javaslat is, mi magában üdvös gondolat, de fővény talapra épült! – mert óriási erő nélkül kivihetlen! továbbá mivel az eszéki csatornára nézve már constatirozott társaság létezik, a’ szerémi terv csak pium desideriumkint tekinthető, mellyet tán majd soha napján az ország fogna saját költségein végrehajtani! – De mellőzzük mind ezt: miért kell a’ jó ügynél ál okokkal küzdeni? mikint lehet állitani, hogy a’ Dráva három évnegyeden át még Eszékig sem hajózható? holott az év minden részében Eszékről sóval terhelt aerarialis hajók egész Zsutoberdoig 12 mérföldnyi távolságra vonattatnak, holott az év minden részében kereskedőhajók, kompok, dereglyék Eszék és Varasd között szüntelen czikáznak? A’ nyomorult Vukát pedig, egy-két téli hónapot kivéve, még pataknak is alig lehet keresztelni, hanemha száraz pataknak, mellyen át keresztül-kasul mindig száraz lábbal járhatni; Bigy és Beravának pedig, mellyekből az elhiresztelt Boszszúth alakul, még télen át is igen-igen gyakran csak medre helye látszik e’ földsikon. – Továbbá azt állitja Szerém megye, hogy az általa tervezett csatorna létrehozásánál a’ palacsai ingovány kiszáritása előmozdittatik, pedig épen a’ vizeket akarja csatornai táplálékul használni! tehát inkább a’ már óriási erőtetéssel csaknem egészen végrehajtott szikkasztást is semmivé tenni! – mivel ha a’ palacsai vizeket nem fogandja föl, csatornájának semmi tápja nem lenne, ’s csak egy-egy kis eső után őrölhetne, mint a’ kanálos malom; ha pedig fölfogandja azokat, ugy természetesen a’ vonal mögötti egész tér víz alatt maradand, idest: a’ már kiszikkasztott 15,000 szlavoniai holdnyi tér ismét posványság leend, ’s 30 évi szörnyü fáradalmak füstbe mennek – mi másképen áll az eszéki csatorna tekintete? az a’ Vukát, minden egyéb hegységi vizekkel együtt, mellyek a’ palacsa-ingoványt alakitják, az ingovány előtt fölfogván, azoknak kártékonyságát elveszi, a’ Vukát még a’ téli egy-két hónap alatt is ártalmatlanná teszi ’stb. Végre hogy a’ szerémi vonal rövidebb, ezt is kereken tagadjuk; mert ha a’ legujabb terv szerint az eszéki csatorna több műtényi tekintetből nem épen Bródra, hanem Szvilajnak vonatik, a’ Szeréminél mivel sem lesz hoszszabb. Továbbá Szerémnek a’ Vukán ’s Bosszuthon, mint imitt-amott alig egy-két ölnyi széles száraz patakon, még kész csatornája nincs, hanem illyest előbb ásni kell; – azonban nem kell azt vélni, hogy a’ Vuka mint dombos vidékről lefoly, ugy a’ hegyre is szinte csatorna által fölvihető – könnyü ám, műértők által művészileg fölvett libellatio ellenére, állitani mintha a’ szerémi csatorna csak 18 lábnyira lenne néhol ásandó, holott a’ műtani libellatio mutatja, hogy a’ Vuka ’s boszszuthi tér között 1380 futó ölnyi hosszuságban 51 lábnyi, tehát 8 1/2 ölnyi mélységü csatorna lenne ásatandó! – 8 1/2 ölnyi mélység, uraim! Angolhont is elrettenthető óriási mű! Ezt nem mi mondjuk, azt állitja az országos mérnökség ’s a’ kir. biztosság! – Igy áll a’ két tervezet egy más ellen. N. Verőcze vgye nézetének okait, minden mystificatio elháritása végett, az ország hatóságaival magyar mellékletben közlendi, ’s fölszólitandja, hogy e’ fontos tárgyban mindenkor a’ műtanilag föloldottakat pártolni sziveskedjenek. – (Folytatjuk.) – – –
Nem turmezei, mert turovnopolje annyi mint = szomoruság mezeje, ‘s nem turpolje vagy turmező, hanem turopolje. – Közlő. – Mi etymologusok nem vagyunk, hanem arra emlékezünk, hogy Keletindiában, ott, hol a’ görög uralkodásra következett szittya hóditás korából sok a’ magyarral rokon szó maradt, van egy puszta is, mit Tur-nak neveznek, ‘s ezen „tur”-nak ott .. szomorúföldi értelme van. – Mi értelem rejlik a’ magyar „Tur” (Mezőtur) helység név alatt? nem tudjuk, ugy azt sem, nincs e a’ tur és tor közt értelemben rokonság? ‘s igy turmező nem teszen e épen szomoruság mezejét? –
Szerk.
Hát a’ házi adó mikint áll? –
Szerk.
