Nógrád.
Nógrád.
Balassa-Gyarmat, jan. 19. Visszamegyek gyülésünk első napjára, melly elnökünknek a’ megye beligazgatási állapotáról szóló jelentésével kezdetett. – Megismerők ebből különféle hivatalszakaink hiányait, – különösen a’ levéltári hivatalért, melly hogy még nem hiányosb, mostani öreg levéltárnokunk szorgalmának és szerencsés emlékező tehetségének tulajdonitható egyedül, – ellenben a’ jegyzői hivatal a’ jelentés folytában a’ RR. teljes méltánylatában részesült. – A’ végrehajtó hivatalokról ez uttal szó nem volt, mert az még tisztválasztás óta nem scontróztatott; de jövő april. 21-ke lesz a’ megméretés napja, t. i. a’ legszigorúbb scontro, másod alispánunk elnöklete mellett. – Emlité még a’ jelentés, hogy a’ mezei rendőri törvény utján a’ honi pénztárba 1,500 p. frt gyült be. – Nádor ő fensége levelére, mellyben említi, hogy a’ kir. kincstár az országos pénztárnak, különfélékre, mint országos küldöttségek napidíjaira ’stb., már 400,000 p.ftrtot előlegezett, miről hogy az országgyülés rendelkezzék, szükség leszen, – határoztuk: hogy miután az illy költségek is a’ só fölemelt árából lennének fizetendők, az országgyülés az ebbőli jövedelem mennyiségét megtudván, – e’ pénz abból fizettessék. – 13-án beligazgatási tárgyak kerültek elő, utainknakmilly vonalokbani igazitásáról; a’ rovatalt összehasonlitó küldöttség munkája helybehagyatott. Jövő közgyülésünk határnapja meghatároztatott. Tartatni fog az a’ bekövetkező országgyülés miatt is – mellynek törvényes megtartása iránti biztos hitünk a’ hadi adónak a’ 3 éven tuli be nem szedetése elhatározásától is eltartott – april 24-től kezdve két hétig, aztán törvényszékek. – Majus 1-jén mezőrendőri biráskodásról sz.biráink által vezettetni szokott jegyzőkönyvek az illető helységekéivel fognak összehasonlittatni. – Kékkői járásunk jegyzői Horváth Elek fősz.biró elnöksége alatt felállitott nyugpénz-intézetök alapszabályait bemutatván, egy uttal sorsuk ’s állásuk iránt országgyülési intézkedést sürgetnek; folyamodásukat illető választmányunknak, kinek ez ügybeni munkája már-már kész, használatul kiadtuk. – 14-kén választmányi munkák, az előfogatok, népnevelés és tömlöczeink iránt. Az elsőben hosszu vita után határozat lön: utasitást adni követeinknek, hogy a’ szükséges egyformaság miatt az országgyülés ez iránt törvényileg rendelkezzék; – az előfogatok eltörlése elvileg ekkép elfogadtatván, ’s a’ tiszti előfogatok iránt az országgyülés különös figyelme kéretvén fel, addig helységeink meg fognak kérdeztetni: akarják e a’ vendég-előfogatok terhét továbbá is viselni? A’ népnevelési ügy ismét élénken vitattatott. Voltak, kik terheit egyedül a’ nemességgel, mások, kik az adózókkal közösen kivánták viseltetni, és ez alkalomkor fájdalmas tapasztalatokkal ujra gazdagodhatánk. Mert sokan e’ kérdésben a’ megbukott adó-elv fölmelegitését vélék láthatni, miből recriminatiót, ’s politicai életek multjainak felhánytorgatásai következének; kiemelteték: mikép épen azok, kik 1835-ben a’ megyeház költségeinek a’ nemességre kivetése mellett buzgottak, most mit sem akarnak tenni. – Mi az illyeseknek baráti nem vagyunk, mert tükörtiszta politicai élet ritka, ’s mert békét ohajtunk; – de más részről igaz, hogy nyilvános élet nyilvános megbirálás tárgya, és hogy Foy general szavait használjam: „vannak politicában annyira alászállt állapotok, miszerint számba többé egy véleményüek által sem vétetnének.” A’ végzésileg elfogadott választmányi munkának részleteibe, mivel már is monopolisálom ön és olvasói figyelmét, nem bocsátkozom, csak azt említem még, mikép Szijgyártó Mihály t.biró a’ megyék önadóztatási jogára tön figyelmessé, mi véleményem szerint is megyei alkotmányunk drága kincse. – Tömlöczeink a’ roszaság legsuperlativusabb állapotában levén, – ’s fölterjesztett tervünk egy más, még nagyobbszerüvel az építészeti kormánytól már rég visszaküldetvén, – miután már kövünk felhalmozva, pénzünk is annyi, hogy a’ munkát elkezdhetjük, van, az épités elrendezése iránt állandó választmány neveztetett, ’s elnöki hivatalunk a’ szükséges anyagszerek megszerzése iránt eleve is utasittatott. Voltak ugyan, kik három ok miatt az épitést mellőzni ohajták, mert 1) bevárandónak vélték, már rendszer tekintetében is az országos választmánynak büntetőjog iránti munkáját. 2) Egy illy 50–60 ezerbe kerülő épületet egyedül az adózó nép költségén épittetni méltánytalannak hivék. 3) Az épület nagyszerüsége aggodalmakat ébreszthet, ha valljon nincs e az előlegesen kerületi börtönnek kijelölve? mellynek municipalis jogaink és beligazgatási függetlenségünkkel való tökéletes harmoniája még bizonytalan. – De ezekre válaszoltatott. 1) hogy nógrádi börtönénk épitésének halasztása minden emberi érzelemmel (a’ fenállók kimondhatlan roszasága miatt) összeütközésbe jönne. 2) A’ nemesség is járuland ajánlatokkal a’ költséghez, és a’ 3-ikra: hogy az ujonnan készitendő törvénykönyv szerint a’ közrendészeti kihágások is, börtönnel lévén fenyitendők, nagyobb börtönre leend szükségünk, de különben is a’ mi felesleges, könnyen dologházzá, vagy más intézetté változtatható. Végre elnökünk a’ RRnek egész héti nem csökkent részvétöket megemlitvén, a’ gyülés berekesztettett. – Most törv. székek tartanak, – milly szorgalommal? megirtam utólsó közlésemben, hol azonban az itéletlen rabok csekély számát emlitve a’ logicai szoros rend szerint is oda tartozó egy szóalkat tisztázás közben kimaradt, t. i.: „mit másod alispánunk fáradhatlan buzgalma mellett, ki a’ már 8 órakor megnyitott törvényszékeket csak d. u. 2 óra után engedi oszolni, nem csekély mértékben derék alügyvédünknek, köszönhetünk.” Időközi kisgyüléseinkben Fáy Albert és Kamánházy Béla aljegyzökül, Orosz József pedig alügyvédül neveztettek, ’s felesküttettek. –
