Árva.
Árva.
Jan. 18. Mult évi dec. 19-kén Alsó-Kubinban kezdett ’s karácsonyi ünnepek miatt e’ f. évre halasztott évnegyedes közgyülésünk befejeztetett. Nevezetesebb részletei e’ következők: Sokáig – két nap – tartott scontrónk felolvasása. Ezen unalmas, de igen üdvös foglalatoság, és tiszti számoltatás által kitünt, mikép az illető hivatalos megbizatások nagyjából elintézvék; az el nem intézettek száma nem csekély. Erre mentségül mondhatni, hogy a’ mostani, nem rég megujított tisztviselőkre sok tárgy háramlott; továbbá hogy ujabb törvényeink által kötelességeik tetemesen megszaporodtak, különösen az urbéri tárgyak, szóbeli követelések ’s mezei rendőrségi perek ’stb. által, mellyekben a’ sz.biró mindenes, és a’ mellyek itt mindennaposak, ’s néha egyszerre 100–200 egyed ellen indittatnak. Igaz ugyan, hogy a’ törvény illy kisebb értékű pörök elintézésére a’ falusi birákat is fölhatalmazá: ezek azonban kevés segitséget nyujtanak e’ részben, mert arra nincsenek kiképezve, és e’ mellett többnyire iszákosak; végre a’ sz.birák kötelességei különben is igen elágazvák; és igy nem alapnélküli azon javaslat, hogy a’ közigazgatás a’ biráskodástól elválasztassék és külön személyekre bizassék. – Egyik régibb gyülésökben arról értesülvén a’ RR., hogy ns szomszéd Turócz megye szucsányi hídján a’ mi adózóinkon is vámszedési jogot gyakorol: viszonosság tekintetéből tehát megyénk is egyik utvonalára, különösen alsó-kubinyi hídjára hasonló jogot kiván nyerni, a’ mennyiben e’ szabaditék a’ kebelbeli árvai uradalomtól e’ megyére átruházható lenne; minek következtében az e’ gyülésben felolvastatott helytatósági intézvényhez képest az említett uradalom szabaditéka átengedésének fölterjesztése elhatároztatott. – Figyelembe vevén a’ RR. ezen megye közlekedési eszközeinek csekélységét és egy posta-utvonal szükséges voltát, annak megyénken keresztül Galiczia és Krakó felé leendő felállitását e’ gyülésből is felirás által szorgalmazni rendelték. – Az adókivetési kulcs iránt javaslat terjesztetvén elő, miután ez helybehagyatott, Z. E. előadá annak közönségesen ismert czélszerütlenségét, melly szerint az adózónak csupán szorgalmi értéke, ’s ebből a’ többi között ollynemű tárgyak is, mellyek inkább költségesek, mint hasznosak, rendesen bemondás szerint összeiratnak és megrovatnak; a’ föld pedig, melly legczélszerűbb kulcsul szolgálhatna, kihagyatik*. Ezen rendszer által – ugy mond – az adózó restségre és csalárdságra ösztönöztetik, hibás összeirásra és számitásbeli botlásokra nyujtatik alkalom, sok fáradság okoztatik a’ tisztviselőnek, és végre az egész munkából a’ legigazságtalanabb és sokszor önkénytől függő aránytalanság jő ki. Addig is tehát, mig az ország erről bővebben nem intézkedendik, javaslá, hogy az adó kellő osztályzatok alá sorozandó telkek szerint vettessék ki; – hogy pedig a’ földesurak ezentul is azzal kecsegtethessék magokat, mikép jobbágyaiknál levő földeik az adótól mentek, a’ telek helyett valami más czím használtassék, például – ha ugy fog tetszeni – e’ czím: „telekhaszonvétel.” – Ezen javaslat első része elfogadtatott, és bővebb kifejtése választmányra bizatott. – Pozsony megyének az országgyülési szállások iránti levelét némellyek nem pártolák; mivel szerintök a’ szállások bére bőven kipótoltatik az által, hogy Pozsonyban az országgyülés alkalmával sok pénz jő forgásba, és mivel az ország a’ szállásoknak már használatában van. Z. E. azon körülményt, miszerint ezen megye is tisztviselőinek a’ székvárosbani szállásait fizeti, noha pénzt ezek is csak hoznak és költenek; Pozsony városa ügyével összehasonlitván, azon különbséget találá, hogy Pozsonyt illetőleg a’ mi nemesi erszényeink érdekeltetnek, emitt pedig szegény adózóink erszénye szenved. Ezen különbség miatt azonban – ugy mond – fenállhat mindkettőre nézve az igazság ugyanazonsága, hogy tudnillik a’ pozsonyi szállások is fizettessenek; de a’ használatra alapított jog meg nem állhat; mert az elévülés egyesek irányában az országot nem illeti, melly lakosaival egy erkölcsi testületet képez. Határozattá lőn tehát, hogy e’ kérdés függőben hagyassék azon okból, mivel reméljük, hogy az országgyülés Pestre fog kitüzetni*. – Zalának az ilir mozgalmak iránti levele, mivel már e’ részben felirtunk, tudomásul vétetett. – Torontálnak a’ károlyvárosi tanácsot és gyorsirókat, – Krassónak a’ bányászi törvényszéket, – Hontnak kősajtóját és Szerémnek az ismeretes csatornát tárgyazó levelei pártoltattak. – Fenséges nádorunknak a’ vakok intézete iránti magyar szerkezetű levele nagy örömmel fogadtatott, és határozattá lön: a’ megyebelieket, különösen az árvai uradalom közbirtokosait, ajánlatokra akkint felszólitani, hogy ezekből egy növendék tartására alapítvány tétethessék. – Szerém és Varasd vármegyéknek az ilirek garázdálkodásait kárhoztató leveleik éljenzéssel fogadtattak. – Nógrád megye levele, az orosz hatalom terjedése iránt méltányoltatott ugyan, de felirás ő felségéhez nem rendeltetett; mert a’ RR. fejedelmöknek atyai gondoskodásáról és éberségéről meg vannak győződve. – Nyitra megye sérelmének orvoslása országgyülésre halasztatott. – Ezen gyülésünk alatt a’ RRet általában fájdalmasan lepte meg ama’ gyászhír, hogy Abaffy Vendel cs. kir. udv. tanácsos ’s ezen megye számos esztendőkig volt első alispánja, az élők sorából kimult, ’s azért az elhunyt iránti tiszteletből első alispánunk felszólitása következtében a’ RR. gyülésünkből Felső-Lehottára, a’ boldogultnak tetemeit sirjába kisérendők, tiszteletöket és szomorú érzésöket pedig örök emlékül jegyzőkönyvbe iktattatni határozák. –
Hogyan? a’ föld hagyatik ki? Ez előttünk egészen uj. –
Szerk.
’S aztán? mi jogi különbség van Pest és Pozsony városa házbirtokosai közt arra nézve, hogy ingyenszállást követelni igazság szerint nem lehet? –
Szerk.
Zmeskál Elek
