Győr.
Győr.
Jan. 22. (Folytatás.) Két egész hete már, mióta ezen közgyülésünk tart, ’s vége még sincs; és a’ győriek két hetes gyülésre nem igen emlékeznek. ’S ha a’ lelkes vitatkozásokat, nemzetiség és alkotmányos szabadság melletti, ’s a’ törvénytelenség elleni hő buzgalmakat figyelemmel kisérve, az előbbi – ’s nem megyek tovább, csak a’ mult novemberi – gyüléssel összehasonlitjuk, lehetetlen forró szívörömmel nem látnunk a’ nemzetiség és józan haladás ébredő őrszellemét, kezében az alkotmányos szabadság lobogójával! Legyenek azért üdvözölve azon lelkesek, kik a’ hon sz. ügyét tekintélyeknek és érdekeknek alá nem rendelik, – fogadják el egy elvbarátuknak forró kézszoritását, ’s legyenek meggyőződve az iránt, hogy habár kemény is a’ jég, mellyet megtörni vágynak, de szent a’ czél, melly után törekednek, ’s ennek szentsége elég erős kitűrővé edzeni az erőt, mellyhez csak férjfias akarat, ’s elvkövetkezetesség kell, hogy fáradalmaikat előbb vagy később az általuk boldogitandó emberiség, hálakönyűvel öntözött, és növelt repkény-koszorúval jutalmazza. Azért csak rajta, lelkes barátim! pályánk ugyan rögös, de majd kisimitandják a’ diadal virágai*! De a’ dologra! – A’ helytartósági intézvények közül kiemelendők: 1. az, mellyben megyénknek, egy uj postavonalnak Nagy-Czenken, Sz.-Miklóson, Kapuváron át Csornáig való felállitása adatik tudtára. Olly örömmel vevők, minő sajnálattal valánk 100elébb leveleink zarándokoltatása iránt. 2. Zs– Antalnak és Gábornak folyamodása után K. D. tb. előterjesztvén, mikint bizonyos rendbeszedési, és elkülönözési ügyeikben már 3 év óta biráskodott uriszék helyébe Bálint testvérjük a’ negyedik testvérrel egy uj uriszéket kértek megyeileg kineveztetni Antal és Gábor tudta és megegyezése nélkül, mit a’ megye törv. óvásuk daczára teljesített is, és – ugy mond – ezen törvénytelenség B– ő nga elnöklete alatt történt, ki, tudjuk, minő jóakarója Zs– Antalnak. Erre némellyek rögtön actiót kiáltoztak, mindenre értelmezvén az ártatlan mondatot, csak jóra nem; B. Á. tb., és B. C. fj. hatalmasan fejtegeték, mikint egy illy férfiut – ki azonban a’ gyülésen jelen nem volt – kinek nagy érdemeit ő felsége is legujabban méltánylá, illy világosan mocskos (??) kifejezésekkel illetni, valóságos széksértés volna; főügyészünk hasonlag actiót kért, némellyek pedig annyival inkább is, minthogy a’ folyamodásban, mellyet a’ vádlott tb. mint a’ folyamodók ügyésze általa irottnak egyeneslélekkel megismert, szinte sértő kifejezések voltak. Az actiokérők után elmondatott, mikint a’ neheztelt mondat kétértelmű, ’s igy a’ széksértés alapjául világos sértést igénylő törvény ütése alá nem esik; de a’ vádlott szónok és kinyilatkoztatá, mikint neki sértő szándoka nem volt. A’ folyamodás sértő helyeire nézve az mondatott, hogy azok közvetlen csak azt terhelhetik, ki aláirva van, iróját pedig, ki megbizója szándékának papirra tevésében csak irnokilag működik, csupán közvetve, viszkeresete utján. Mellyekre 3 1/2 órai heves vitatkozás után kimondatott a’ határozat, miszerint K. D. tb. mondata kétértelmüségénél fogva az ügyészi kereset alól fölmentetett; a’ folyamodási sértésekre nézve pedig Zs– Antal és Gábor széksértési – ’s nem mint a’ tárgy mibenléte igénylé igaztalanul feladási – vétke miatt ügyészi perbe vonatni, ’s a’ tárgy érdeme vizsgálat alá vétetni rendeltetett. – 3. Tudtára adatott megyénknek, hogy a’ vándorkönyvek jövendőre viszonosság tekintetéből magyar és diák nyelven adatnak ki. – Ezek után a’ lelkes gr. Zichy Otto inditványa következtében jövendőben az országgyülési tárgyakkal foglalkozó választmánynak jegyzőkönyvei, valamint minden a’ közgyüléseken fölveendő intézvények, parancsok, körlevelek, ’s egyéb közérdekű tárgyak a’ gyülés előtti napokban a’ cancellariában közmegtekinthetés végett egész terjedelmökben kitétetnek; a’ választmányülések határnapja a’ megyeház kapujára kifüggesztetik; az ülések nyilvánosak leendenek; a’ megjelenők, informativ szavazattal birandanak; ’s a’ választmánynak koronkint elkészülendő munkái a’ legközelebbi közgyülésen okvetetlen felvételnek. Ezen inditványhoz Tóth József kanonok még azt adá, hogy ha a’ tárgyak kifüggesztése határozatba megyen: a’ méltányosság hozza magával, hogy a’ kifüggesztendő tárgyak a’ köznemességnek is megküldessenek. Miután azonban igen jelesen kifejteték, mikint a’ köznemességnek mintegy beédesgetése könnyen corteskedésre és vérengezésre vezethetne, és hogy az illyképen behozott nyers erő könnyen a’ behozók ellen fordittathatnék, erre a’ tisztelt kanonok pótlékinditványát a’ müveltebb vidéki nemességre szoritá, mi határozattá is lőn. – Nógrádnak az éjszak-keleti óriás hatalom iránti felirása érdemileg pártoltatik, ’s feliratik; de némelly kifejezései nyilvánosan roszaltattak. – Kraszna megyénknek a’ magyar nyelv iskolai nyelvvé emelése iránti körinditványára, azt felelvén, hogy inditványunk pártolása iránt csak a’ tettleges visszakapcsoltatás után ad utasitást, – ennek minél előbbi teljesitését felirásunkban sürgöljük. – Pozsonynak az országgyülési szállások tárgyábani levele, miután megyénk már elhatározá, hogy az országgyülési szállásokat csak Pesten fizetendi, ’s Pozsonyban nem, – tudomásul vétetett. – Heves megyének a’ vendégi fogatokat eltörlő határozata kihirdettetik. – Szabolcsnak az orsz. választmányi munkálatoknak a’ megyékkeli közlését tárgyazó levele, minthogy megyénk azok kinyomatását az eddigi gyakorlatnál fogva is reméli, tudomásul vétetett. – Székes-Fejérvár városának a’ legközelebbi országgyülési követeknek az egész polgárság általi választása és utasitásadása iránti határozata örömmel fogadtatott, de felirni mellettök nem fogunk, nehogy kezdeményi jogunkon eret vágjunk, sőt ezt Fejérvár városának is roszaljuk. A’ mennyiben pedig e’ város ezen határozata következtében a’ legfelsőbb helyein jóvá hagyás esetére némellyek értelmezése szerint a’ legközelebbi országgyülésen rögtön szavazatot igényelne, kérelmét épen nem pártoljuk. – Gr. Károlyi Györgynek, mint a’ m. gazdasági egyesület elnökének az aláirási ivek iránti levelére bámulva tapasztaltuk, hogy azok köröztetésében megyénk olly irtózatos buzgósággal járt el, miszerint az iveknek egy része a’ keringés közben elmállott (talán egy valaki szerint magyar papir volt!), egy része pedig az aláirt mennyiség terhe alatt szét roskadott. Az, hogy elvesztek, tagadtatván; tehát én is csak azt mondom, hogy elő nem kerültek, bár jegyzőkönyvünkben elérkeztöknek világos nyoma van. Ezt azonban koránt sem azért hozzuk ám fel, hogy a’ buzgóság e’ példáját más megye is kövesse; mert tiszteljük ugyan a’ szeretet nemes indulatát, de ha ki egy mást, egy csecsemőt csupa szeretetből agyon ölel, tőle hasonló ölelést még sem kivánunk. Pótlásául azonban ezen tulbuzgósági hibának a’ derék Horváth D. fb. egy fiók gazdasági egyesületet inditványozott alapitatni, melly el is fogadtatván, létesitésére választmány neveztetett. A’ gazdas. egyesületnek pedig olly mentséget irunk, hogy ezen fiók egyesület által mindent elkövetendünk az anyaegyesület javára, azaz, ha még küld íveket, majd fiókegyesületünk szerez aláirókat, csak hogy előbb ennek is még életbe kell lépni. – A’ győri tanács nem elégedvén meg az általa kiváltságos accisának keresztelt, általa azonban kövezeti vám név alatt kezdett azon vámnak, melly szerint egy akó bortól 18 kr. p. p. – pálinkától 1 ft, – méztől 18 kr. – boreczettől 18 kr. – gyümölcs eczettől 12 krt szed, még pedig egy év óta pengő pénzben, – nem elégedvén meg mondom ezen általa kiváltságos accisának keresztelt vámnak meghagyásával, megyénknek a’ kövezeti vámot szekerekre szoritó határozatát, mellyet csak a’ mult héten hozott, egyenesen megsemmisítetni, ’s magát előbbi gyakorlatában még hagyatni kérte, még pedig különbeni legfelsőbb helyre folyamodás fenyegetése alatt. Kérésétől azonban elmozditatott, ’s a’ határozat életbe léptetésére f. é. martius 1-e tüzetett ki. – Bécsujváros büntörvényszékének egy német levelére magyarul válaszolunk. – Győrujvárosi lakos n. Kis Ferencz ellen, ki a’ n. városnak nemtelen nője elleni végrehajtását akadályozá, a’ városi hatóság által rendőrkar kéretett, ’s a’ megye által kisebb hatalomkar rendeltetett; mellynek elérkeztekor tőle egy kés és töltött pisztoly vétetvén el; e’ miatt némellyek ellene büntetőpert kértek. Ez alól azonban, minthogy a’ kisebb hatalomkarnak ellentállott, csak nagyobb hatalomkarral, nem pedig büntetőperrel lehet és kell zabolázni, – de azért is, mivel a’ birói jelentés szerint gyilkos szerveivel senkit nem bántott, fölmentetett. – Simon József patasi lakos nője elleni végrehajtásnak szinte ellent állván, ’s a’ biróval méltatlanul bánván: az elmarasztalt nő ellen, kisebb hatalomkar, férje ellen pedig bünper határoztatott. – A’ Duna miatt számtalan károkat szenvedő Szap helység segélyért folyamodván, a’ nm. h. tanács által részére még 1835-ben a’ só fölemelt árából resolvált 4000 p. ftnyi mennyiség kifizetése sürgettetni határoztatik. – Ezek után az árva, és gazdálkodó választmányok beadván jelentéseiket, ezek általában elfogadtattak. Az utóbbira Barcza Á. tb. azon inditványt tevé, hogy jövendőre a’ megyeileg felhasználandó posztó ’s főleg papir, honi gyárokból vétessenek. Ezt a’ jegyzői kar ellenzé; mert, ugy mond, a’ magyar papir – felhozá a’ hermaneczit – irásra is, de törékenysége miatt kiváltképen jegyzőkönyvekre egészen használhatlan; alulirtnak javaslata után azonban meghagyaték a’ gazd. választmánynak, hogy minden honi papirgyárból még ez idén mintákat szerezzen, ’s ha valamellyik czélszerűnek találtatnék, jövendőre az használtassék. – Nádor ő fnge, megyénkre egy évre rögtönitélő biráskodást engedett. – Nem mulaszthatom itt el egy pillanatot vetni megyénkben divatozó két rendetlenségre. Egyik az: hogy sokan – még tisztviselőink közül is – restellenek nemzeti öltönyben megjelenni gyüléseinken, sőt igy szólni is. Ez ugyan, ugy látszik, nem lényeges; de ha tekintjük, mikint nekünk nemzetiségünk legfőbb kincsünk, mikint szabadságunknak is ez egyik tényezője, mikint illy polyglot, illy különböző szokású, természetű, sőt, mint ujabban láttuk, tendentiáju országban a’ magyarság egy elszigetelt lény, mellynek csak a’ nemzetiség őrangyala, a’ nemzetiségnek pedig a’ nemzeti öltöny egyik külkelléke, ’s igy ezt – ha nem is a’ közéletben, legalább alkotmányos jogaink gyakorlatában – elhanyagolni annyi, mint nemzetiségünkön sebet ejteni. Azért jól teszik némelly megyék, ha megtagadják a’ szólhatást attól, ki átall, vagy restell nemzeti öltönyt ölteni. – A’ másik pedig, hogy a’ szólásra nézve nálunk semmi rend nincs; azért sokszor 8–10 is áll, szólni vágyván, de nem szólhatván; ’s nem kis türelemmel hallgatja végig az előtte idősbségi jognál fogva kitörő szónokokat. Azért vagynak néha olly kellemetlenségek, hogy a’ fiatal szónokok is kifáradván türelmökben, az előttük már tán 2-er sőt 3-or is felálló öreg urakat kénytelenek szépen leültetni. (Vége követk.) –
Boldogok, kiknek ereit remény fesziti cselekvésre; de a’ kit viszontagságok edzettek, kötelességérzetben találja az ernyedetlen cselekvés ösztönét, mellynek gyengülni szabad nem volna, ha bár remény nélkül küzdene is. –
Szerk.
a– n–
