Szepes.
Szepes.
Béla jan. 28. Megyénknek f. h. 24-kén kezdődött közgyülése az országgyülési utasítások kidolgozásával megbizott választmánynak előterjesztett munkálatával még folyvást foglalatos. Ha eddig Szepesre csak a’ fontolva maradás fokmérőjét alkalmaztam, most, ugy látszik, a’ haladási is használhatóvá válik. Meghiteltessenek e az országgyülési követek, vagy sem? volt az első kérdés. A’ választmány egy egyszerű hitformát javaslott, melly szerint a’ követ semmi egyébre, mint utasitásainak megtartására, ’s ha valamelly tárgyban utasitása nem volna, ennek bevárására köteleztetnék. Az esketés mellett szólók azon nézetből indultak ki, hogy hazánkban a’ királyi felségtől kezdve az utósó irnokig vagy falusi biróig, mindenki hivatalos kötelességeinek teljesitésére eskü által köteleztetik, ’s hogy a’ törvényalkotás sokkal fontosabb a’ törvénytartás ’s alkalmazásnál: ’s ha ez eskü alatt biztosittatik, nincs ok, miért ne legyen a’ törvényhozásban szintén illy eskübiztositék. Az erkölcsi jellemnek számtalan fokozatai vannak, ’s kit a’ bizalom, becsület ’s hazafiság köteléke még tántorithatlanná nem tesz, az eskü vallásosága félrelépéstől óv, mivel némellyeknél a’ keresztényi kötelesség érzete erősebb a’ hazafiui öntudatnál. Napjainkban sokszor magány érdekeknek vak eszközeivé alacsonyitott cortesek a’ bizalom képviselői, ’s azért biztositékot csak az eskü nyujthat, mivel az, ki másokat csupán önmagáért veszteget, magát is vesztegetni fogja. Az eskü ellen leginkább azok nyilatkoztak, kiktől hinni lehetett, hogy azt épen ők fogják kivánni, ’s ha a’ követet már előre ki nem jelelik, ’s az esküt akadálynak nem nézik, bizonyosan sürgetik is. Szepesben az eskünek tartalma nem az lehetett, mi másutt, mert már a’ választmány is kimondotta, hogy királyi hivatal a’ követi pályát el nem zárhatja; kimondotta, hogy a’ követ országgyülés alatt is királyi hivatalt elvállalhat, csakhogy akkoron uj választás alá fogna vettetni; magában az esküben tehát semmi más czélzat nem volt, mint az utasitások szoros megtartása, ’s e’ czélzat épen azokat, kik az utasitásadásban tulnyomúsággal birnak, gyanakodókká tevé, ’s ellenzették azt, mit különben épen ők pártoltak volna. Felhozatott a’ hit ellen, hogy az szokatlan, szükségtelen ’s erkölcsileg kényszeritő is. Szokatlan, mert eddig az alkotmányalkotó 1715, 1723, 1729 ’s 1791-ik évi országgyülések alatt sem láttuk nyomát; – szükségtelen, mivel a’ vármegye azon követet, ki utasitásait vagy meg nem tartja, vagy várakozásának meg nem felel, viszahivhatja, ’s helyébe mást küldhet, ’s igy az eskütétel feleslegessé válik: de végre a’ meghiteltetés ugy magára a’ követre, mint küldőire nézve moralis kényszerités, mivel többé viszsza nem hivathatik a’ nélkül, hogy hitszegőnek ne bélyegeztetnék. Szepes az eskünek szükségét még nem érezte; mert valódi közvéleménye, melly hatását nem szeszélyes ujitásokra forditja, a’ mult országgyülésen igen díszesen képviseltetett: ’s felebb áll azon követ, ki küldői bizodalmát nem esküvel vásárolja, mint az, kit eskü kötelez. Nincs – ugy szolván – törvény, mellynek kettős értelmet adni nem lehetne, ’s illy kettős értelem utasitásokba is becsúszhatik, ugy hogy a’ követ legőszintébb akarata ’s legszilárdabb jelleme mellett utasitásának meg nem tatásával vádoltathatik: minek következése az volna, hogy a’ követ tatózkodóvá lesz, ’s inkább hallgatni fog, mintsem magát vádnak kitegye, ’s a’ megye nem ugy fogna képviseltetni, mint különben képviseltetett volna; ’s könnyen lankadtság árnyékolná azon helyet, hol a’ hazai közboldogság eszközei fölött meggyőződésből kell folyni minden tanácskozásnak. A’ mult országgyülésen is ugyanazon egy vmegyének követei ellenkezőleg voksoltak, mivel mindenik követ az utasitásnak más értelmet adott, ’s igy pártoskodás a’ követet nemcsak gyanússá, hanem okvetlenül hitszegővé is tenné. Nincs is Szepesnek oka aggodalomra; mert utasitásai olly conservativ szelleműek leendnek, hogy a’ követséget akárki is minden kétkedés nélkül elfogadhatja. Nem a’ követeket, de a’ választókat kellene meghiteltetni, hogy saját meggyőződésök szerint fognak választani, ’s azért ezen kérdést az országgyülésre kellene bízni, nem pedig az eddigi szokás ellen a’ törvényt megelőzni. Az esküjavaslat ellen szavazott 74, mellette 59. – Az utasitás hiányában azt bevárni ’s megérkeztéig a’ tárgyaltatást függőben tartani kötelesek. Pótló-utasitást csak közgyülés fog adhatni, kevesbé fontos tárgyakra nézve a’ követek anyautasitásaik szellemében nyilatkozandnak. Ha a’ követ országgyülés közben hivatalt nyerne, ez követi pályáját félbe nem szakithatja, mivel ha elébb rá érdemesnek találtatott, hivatal által érdeme nem enyésztetik, sőt inkább kitüntetést nyer, ’s a’ követben a’ megye is megtiszteltetik. A’ választmányilag javaslott uj választás ezeknél fogva elfogadásra szintén nem talált. – Más nap a’ jegyzőkönyv hitelesittetvén, az eskünek kérdése ismét feltünt. Egy inditványozó a’ kivántató követi tulajdonokat törvény által ohajtá meghatároztatni, hogy e’ szerint az esküre nézve is egyformaság legyen. Előbbi napon a’ választmányi javaslat elfogadása ellen a’ törvény megelőzése ’s a’ megyékben elhatalmazott cortesi többség mindenhatósága ’s zsarnoksága ’s a’ vele együttjáró törvényhozási állhatatlanság hozatott fel, ’s ennél fogva épen Szepesre nézve, hol cortesek nélkül foly a’ tanácskozás, a’ legjobb garantia a’ cortesek által választott követeknek megesketése. Az inditvány nem ide, hanem az országgyülési elrendezés munkálatába tartozandónak itéltetett. A’ hivatal elvállalhatás kérdése megint előkerült: ellene felhozatván, hogy a’ közgyülés az 1649: 44. czikk ellen, mellyben országgyülés alatt minden hivatal- vagy ajándék-adás ’s elfogadás tiltva van, végzést nem hozhat: ’s lön vita a’ törvénynek értelme felett; de az mégsem említtetett, hogy a’ törvény olly ajándékokat értett, mellyek magány szintén országgyülés alatt előkerülni szokott ügyek miatt adattak, azért is olly ügyvédek, kik peres ügyeiket országgyülés elibe vitték, követséget el nem vállalhattak. – Zólyomnak az országos, királyi kinevezéstől függő hivataloknak országgyülés utánra halasztatni szokott betöltését tárgyazó körlevele nem pártoltatik, mivel a’ kinevezés felségi jog, ’s a’ kinevezési jogból önkényt foly: hogy ki az egyént kijeleli, az időt is meghatározhatja; ’s mivel az, hogy elhalasztás által köz vagy magányügyek akadnának el, megmutatva nincs; ellenben országgyülési választástól függő hivataloknak betöltésére mindenkor az utasitások bevárandók. – Sárosnak a’ pozsonyi mérők ’s mérlegek országszertei használata iránti felszólitása utasitásba foglalatatott. Itt talán nincs annyira törvényre, mint annak életbe léptetésére szükség: mert a’ törvény megvan, csakhogy magyar szokás szerint meg nem tartatik. – A’ nemzeti szinházat illetőleg, ámbár ez mind annyiszor, valahányszor csak subsidiumról van szó, például szokott emlittetni; a’ P. Hirlap már a’ fontolva maradó Szepesnek is kivívta méltányló elismerését; mert a’ szinházi conservatoriumra nézve kifejtett elvei legkisebb ellenmondás nélkül ugy válsztmányi mint közgyülési határozat által elfogadtattak. – A’ könyvvizsgálat kérdései országgyülés elibe tartozandóknak ismertettek. A’ választmány ebbeli utasitás javaslata még csak ellenmondást sem idézett elő, ’s ez bizonyos érettségi tökélyfokra mutat. Különben nem is hihetném, hogy a’ tespedés iránti hajlam, ’s a’ stabilitás szelleme, mellyel Szepes magának minduntalan hizelkedik, illy elvnek, mint magosan gyujtott tűznek, melly, miután maga körül meleget árasztott, fényét a’ láthatár legvégsőbb széleire is ellövelli, mint a’ felkelő nap hajnalvilágát Szepes ősormaira veti, eloltásához legalább egy vizcseppecskét, ha csak szitával meritettet is, nem tudott volna fölkeresni. – A’ világos örökösödési törvényben csupa homály kerestetik, különösen pedig a’ 11. §. nem eléggé világosnak mondatik, mivel nincsen kitéve: valljon a’ törvényes szerződések alatt a’ zálogok is érthetők e, ’s minő zálogok? ’s valljon zálog ’s más szerződésekkel a’ vérek is, vagy csak idegenek védhetik magokat? Őrizkedjék minden törvényhozás attól, hogy törvénye casuisticává váljék, ’s az 1832/6 évi 14-ik törvényczikk is azzá fog válni, ha az 1840 évi 13-ik czikk modositásához még egy magyarázó törvény kapcsoltatik. E’ közgyülés a’ törvény megváltoztatását annyiban szükségesnek vélte, hogy a’ küldöttség itéletében meg nem nyugvó félnek szabadságában álljon birtokon belül a’ törvényszék itéletére hivatkozni. – Harmadnap egy pár cancellariai leirat felolvasása után fölvétetett a’ szathmári 12 pont. Voltak, kik e’ pontok tárgyaltatásába bocsátkozni sem akartak, mivel e’ kis szülötteket saját nemzőjök is eltagadta. Felforgattatnak – ugy mondák – e’ pontokban a’ nemesség nyolczszáz éves sarkalatos előjogai, mellyekről csak az összes nemesség határozhat, ’s azért valamennyi nemes articularis büntetés alatt becsődítendő. Azon állapotban fetreng most az ország, mellyben II. József ujitásaikor fetrengett. Mikint akkor a’ nemesség jogai II. József által, ugy most magok a’ vármegyék által támadtatnak meg. II. József ujitásainak az egész ország bölcs ellenszegüléssel válaszolt, az 1790 évi országgyülés az ujitásokat megsemmisítette, ’s kijelentette, hogy a’ sarkalatos törvények meg ne változtassanak. A’ király megeskütt a’ törvények örökös megtartására, minélfogva elébb az országgyülés által kijelentendő: valljon lehet e’ a’ királyi hit ellen a’ sarkalatos törvényeken változtatni?* ’S miután az ország némelly részeiben olly figyelmetlen dölyffel tünnek a’ sarkalatos alkotmányjogok lerontására, az alkotmánymentő Szepesnek felettök őrködni kell. A’ többség azonban kijelentette; hogy Szepes még eddig tömegeket fölkerekitetni nem szokott, ’s igy most is az értelmességre kell a’ pontok eldöntését bizni. – ’S felolvastatott az ősiség pontja; ’s eltörlesztése, de csak igen igen módositandó eltörlesztése lön elfogadva. Ismételgetését azon okoknak, mellyek az ősiség mellett ’s ellen felhozatni szoktak, kerülöm; de némellyeket, ha nem is mutatságul, legalább emlékül csak följegyzem. Bizony hijában törtük fejeinket, hitel- ’s pénzhiányunk kinyomozásában; mert lám a’ váltótörvény sem hozott pénzt, ’s bizony az ősiség eltörlése sem hozand hitelt. De minek is az a’ hitel? hogy pénzt költsünk, ’s az első váltótörvényszék nyakon kapjon, ’s az uzsorások nem 6, hanem, ugy mint Eperjesen, 150 pcentet vegyenek, a’ nemes pedig a’ váltó ellen még azon kifogással se élhessen, hogy a’ váltónak értékét meg nem kapta? Nem az ősiség miatt nincs hitelünk, hanem azért, mert nem akarunk fizetni: ’s nem az ősiség miatt vagyunk szegények, hanem mivel sokat költünk, ’s nyomasztó a’ vám. Egész Anglia, mellyre mint előképre mutogatnak, hitrebizott javakból áll, ’s mégis van olly hitele, millyen más országnak nincs. Óhajtottunk váltótörvényt, ’s látjuk, hogy ártalmas, mert nincs nemzeti bank ’s nélkül nincs pénzünk; ha eltöröljük az ősiséget, majd jószágunk sem lesz, mikint váltótörvény mellett pénzünk nincs. Az ősiség eltörlése a’ nemzetiség, ’s tulajdonjog sértésével jár (!!), mert a’ nemesi jószágot majd bécsi szabó, vagy csizmadia veszi meg, ’s belőle lesz még alispán is.* Sokan emlegették a’ nemzetiséget, de többnyire azok, kik vele nem csak meg nem tudnak barátkozni, hnem inkább idegenkednek tőle. A’ féltett nemzetiség ürügyét egy válaszoló elháritani kivánván, azon vármegyéket hozta fel czáfolatúl, mellyek török kézben voltak, ’s hová sok idegen beköltözött. De bezzeg mindjárt okát is lehetett hallani ama vármegyék buzgólkodásának. Az alkotmány nekik idegen domány, a’ föld nem őseik földje. Nincs rajta jegy ’s emlék, mi őseikre emlékeztetne ’s ösztönözne utánok törni, ’s azon alkotmányt, mellyet ők szerezének, védeni; nincs azon vármegyéknek multja, azért hódolnak a’ liberalismusnak, hogy a’ régi historiai alapot, ’s alkotmányt aláássák, ’s magoknak uj alkotmányt, uj historiát készitsenek. – Egy szónok által az ősiség ellen Deák követjelentésének, gróf Széchenyinek ’s a’ Pesti Hirlapnak szavai idéztettek, ’s következtek parificatiók a’ végetlenig. Gróf Széchenyi, mint mondatott, megbánja reformmozgalmait, Hitelét, Világát ’s Stadiumát;* a’ Pesti Hirlap helyett pedig Huszty javasoltatott, ’s belőle idéztetett, mikint szerezteték, ’s osztatott el a’ hon. Az ősiség, mint mondám, eltöröltetik ugyan, mivel az eladások felbonthatlanok; de tartozik az eladó az eladott vagyont mással, ha ingóval is pótolni. (Vége a’ jövő számban.)
Különös magyarázata a’ törvény megtartása kötelességének, midőn valaki azt akarja belőle kihozni, hogy törvényt alkotni ne lehessen; szeretnők tudni, mikint lesz e’ szerint megtartva a’ legsarkalatosabb törvény, melly azt tartja, hogy törvényt nemzet ’s fejedelem együtt alkotnak.
Szerk.
Ugyan szeretnők tudni, mi köze az ősiség fenállásának vagy eltörlésének a’ bécsi szabóhoz? – Minő eszmezavar! – miért nem gondolkoznak ezen urak a’ naturalisatio fogalmáról, ’s föltételeiről inkább. –
Szerk.
Illy félreértéseknek van most kitéve a’ nemes gróf – ’s ez mondhatln kár – de reméljük, a’ nemes grófnak specialis kérdések iránti nyilatkozatai ezen félreértéseknek ürügyét is elveendik. –
Szerk.
