NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
Az angol parliament vitatkozásai a’ válaszfölirat fölött – mint előre látni lehete – a’ nevezetesb financialis és kereskedelmi kérdések és a’ külpolitica körül forgott. Kölcsönös vádak és recriminatiók szoktak illyenkor egymásra szóratni, ’s mindenik fél ellenesei büneinek ’s önerényeinek kitüntetésével ügyekszik egymáson csorbát ejteni. Az alsó- mint a’ felső házban a’ mult évi hézag, Keletindia, Amerika és a’ motozásjog valának a’ vitatkozás főtárgyai. A’ whigek azonban nem látszának a’ kormánynyal mérkőzni akarni, ’s általában Peel rendszere ellen még a’ moral és physical force men-eknél is csekély a’ panasz. A’ vita tehát távolról sem birt olly érdekkel, mint más alkalommal, mikor a’ nagy politicai pártok közt minden élre vala állitva. legnevezetesb volt azonban Brougham lordnak a’ felsőházban mondott beszéde, melly engesztelő hangulatánál fogva nem csak Angliában, hanem Frankhonban is nagy örömmel fogadtatott. A’ nemes lord szives részt veszen az Amerikával fenforgott viszályok kiegyenlitése fölötti közörömben, ’s illy kibékülésért nem sokal néhány mérföldnyi áldozatot. Hasonlag nyilvánitja örömét a’ nemes szónok az afghanistáni háború befejezésén; csak egy okoz nekie mély szomoruságot. „Igen is mylordok! – mond a’ szónok – ez afghán ügyekben van valami, mit nem lehet magyarázni, nem lehet igazolni és védelmezni; mint angol mély fájdalommal említem, hogy hadaink, kéréssel visszatérésök előtt, disztelen háborúink diszteljes végén nagy pusztitást vittek végbe. Bámulatos épitmények, régibb idők iparának és gazdagságának emlékei, hatalmas bazarok, lakhelyei a’ kereskedésnek és jólétnek, földdel tétettek egyenlőkké, ’s fájdalom, a’ hadi parancsnok maga tanusitja, hogy a’ katonák a’ lakosok ellen uszittatván, ezeket kétnap és két éjjel férgek gyanánt öldökölték. Ezeket nem lehet szépiteni, és én szomorúsággal és utálattal szemlélem azokat.” A’ szónok tulajdonképen nem is e’ tények ellen szól, hanem általában azt roszalja, hogy Afghanistánnal háború kezdetett, ’s ugy vélekedik, hogy az angolok hasonló esetben épen ugy tettek volna a’ hazába rohanni akaró idegennel, mint az afghánok az angolokkal, sőt kötelességök is lett volna ugy tenni, mert csak a’ népháború igazságos egyedül. A’ végdiadal hihetőleg mély benyomást hagyott az afghánokban az angolok roppant hatalmáról, de hihetőleg kiolthatlan utálatot is oltott ama’ népek szivébe minden europaiak ’s jelesül az angolok iránt. Az angol név leend ezután az, mellyel afghán anyák siró gyermekeiket lecsitítandják. Ezután a’ szónok a’ motozásjogra és a’ frankhonnali viszonyra megyen át. (Vége követk.)
Februar. 6-kán a’ felsőházban a’ királyné válasza olvastatott fel a’ lordok válaszföliratára. Clanricarde marquis az irlandi szegénységi törvény hatásáról szóló jelentéseket és számadásokat kivánta előterjesztetni, mit Wellington herczeg a’ kormány nevében meg is igért. Febr. 7-kén megint a’ motozásjog hozaték szőnyegre Brougham lord által, ki megczáfolni törekvék Dupin urnak a’ franczia követkamrában tett azon állitását, mintha az egyesült statusok hajóik megmotozását soha sem engedték volna meg. – Az alsóházban febr. 6-kán a’ föliratra adott kir. válasz fölolvasása után Peelnek többnemü kérdésekre felelnie kelle. Palmerston lord kérdésére előadá a’ Brasiliával munkában levő kereskedelmi szerződés folyamát, melly iránt a’ mult szerződés határideje fölött támadt kétség miatt kerestetett meg a’ brasiliai kormány. Labouchére ur kérdésére kijelenté, miszerint a’ portugalliávali hosszas alkudozás károsan hatott és hat a’ közlekedésre, minélfogva sokkal jobb volna minden alkudozással végkép felhagyni. Frankhonra és az ezzel munkában levő kereskedelmi szerződésre nézve a’ minister kedvezőleg nyilatkozott.
Az Anglia és Oroszország közt kötött kereskedelmi és hajózási szerződvény, mellyről a’ trónbeszédben is szó vala, 19 pontra és két pótlékczikkre oszlik: 1) kölcsönös hajózási szabadság a’ két birodalom minden részeiben, hol más nemzeteknek is szabad hajózás és kereskedés van engedve; 2) a’ két nemzet hajói egymás kikötőiben nem fizetnek nagyobb kikötői vámot, mint saját kikötőikben, érkezéskor vagy induláskor fizetni tartozának; orosz és angol hajók idegen tehertől se tartozzanak egymás kikötőiben 126nagyobb vámot fizetni, mint minőt saját hazájok kivánna illy idegen tehertől; 3) és 4) Anglia és Oroszország minden föld- mű- és ipartermékei ezentúl angol vagy orosz hajókon ugyanazon feltételekkel és előjogokkal vitethetnek a’ kölcsönös kikötőkbe be és onnan ki, mellyeket saját hazájok enged nekiek: az 5, 6, 7 és 8. czikk hasonlag több vámszabályokat foglal magában; a’ 9-dik az orosz kereskedést a’ keletindiai angol birtokokban egyenlő lábra állitja olly nemzetekével, mellyek legtöbb kedvezésben részesülnek; 10) e’ szerződés nem terjed ki a’ szerződő hatalmak partkereskedésére; 11) a’ szerződő hatalmak alattvalói és hajói egymás birodalmában ugyanazon előjogokkal élnek, mint saját hazájokban; 12) e’ szerződés nem szoritja meg a’ 1825-ki feb. 28-kán kötött egyezkedést Oroszországnak Amerika nyugatéjszaki partján levő birtokai iránt; 13, 14, és 15-ik, a’ szerződő hatalmak minden hajója, ha szélvésztől a’ másik hatalom valamellyik kikötőjébe hajtatik, szabadon teheti meg ott javitásait, mindennemű készletekkel elláthatja magát, a’ nélkül hogy a’ honi hajók által fizetni szokott kikötő-és világitótorony-dijakon kivül egyebet fizetni tartoznék; hajótörés esetében a’ megmentett tárgyakból legkisebbet sem szabad letartóztatni, ha a’ rakomány biztositására a’ honi hajók által fizetni szokott díjak megfizetvék; a’ szerződő hatalmak consulai alconsulai és ügyvivői segédkezet nyujtanak egymásnak a’ hadi és kereskedelmi hajók szökevényeinek elfogatására, a’ szerződvény 10 évre köttetik, de kilencz év után a’ szerződő felek mindenikétől fölmondathatik; a’ 16ik czikkben a’ szerződvény gyors megerősitése köttetik ki. A’ pótlékczikkekben kimondatik, hogy a’ Svéczia és Norvegiának engedett különföltételek az ezen szerződésben megállapított viszonyokra nem alkalmazható; e’ fölött még némi más kivételek is tétetnek.
