AUSZTRIA.
AUSZTRIA.
A’ lipcsei Allg. Ztgnak egy levelezője ezeket irja Szulinából jan. 20-káról: „A’ minden nemzeteknek és főkép az ausztriai kereskedésnek fontos dunahajózás régóta magára vonta az ausztriai kormány figyelmét, melly az iránt 1838-ban az angol kormánynyal egy különös kereskedési és hajózási szerződvényt is kötött, miszerint a’ hajók ausztriai lobogóval a’ dunátol közvetlenül brit kikötőkbe vitorlázhassanak. 1840-ben ismét egy második szerződés jött létre Ausztria és Oroszország között, az iránt: hogy a’ dunahajozás szabad legyen; – a’ folyam bementén világitó torony állittassék föl, ’s a’ Szulina öböl kitisztittassék. A’ torony felállittatott, de a’ hajózási akadályok még el nem hárittattak, ’s a’ Szulina öböl ki nem tisztittatott, ugy hogy ott a’ viznek mélysége nem vala több 9 3/2 lábnál, mikor a’ dun-deltai vizmélység 13 láb volt. Ez okozza, hogy a’ meszszebbi szállitásoknál a’ tehert a’ hajókról kirakó sajkákon kell tovább vinni, a’ mi mindenkor veszélylyel ’s költséggel jár. a’ többnyire nagyobb teherre készitett ausztriai hajók e’ végett majdnem egészen ki vannak zárva a’ dunahajózásból, ’s ehhez még az ausztriai hajókapitányoktól, a’ szerződés 7-ik pontjának ellenére, 2–3 spanyol piaster vám szedetik. Mindezen akadályok a’ dunakereskedésnek mondhatlanul sokat ártanak, ’s félni lehet, hogy a’ nagyobb hajók a’ közlekedéstől egészen elzáratván, a’ Duna, az ausztriai és német kereskedésnek főere ’s a’ nyugatnak keletteli természetes köteléke megszakad, és néhány egyedek gyalázatos visszaélései által a’ kormányok legjobb czéljai meghiusittatnak.” – A’ Szulina öböl a’ kormányok figyelmét annyival inkább megérdemli, mert a’ szabad és akadály nélküli dunahajózás az europai hatalmak érdekében áll. Főkép Anglia látszik hivatva lenni, hogy e’ czélra Ausztriával egyesüljön, ’s azért kivánatos volna, hogy a’ hajóknak a’ Dunáról a’ brit kikötőkbe közvetlen átmehetése ne lenne illusio.
