Pesti nőegyesület.
Pesti nőegyesület.
Nyilt levél. T. szerkesztő ur! Az ujdonságok irója, ki által: nem tudom, de bizonyosan roszul van értesitve a’ nőegyesületi ülésekben történtekről; mert azok czikkében annyira el vannak ferditve, hogy rájok ismerni alig lehet: kivántam tehát azoknak őszinte előadásával az igazságról értesíteni. Januarius utónapjaiban egy tanácskozó ülés tartatott, mellyből méltóságos gr. Károly Györgynéhez két főrendű asszonyság küldetett, őt az elnöklet elvállalására megkérendő. Ez ülésben két választmányi tag hazai nyelvünk iránti buzgó szeretetből kezet fogott, hogy a’ legközelebbi ülésben magyar jelentést fog tenni; hozzájok későbben egy harmadik ’s az ujonnan kiosztott magyar czimiratú jegyzőkönyvektől buzdittatva egy negyedik is, bár ez a’ többiek szándékáról értesitve sem volt, csatlakozott. Legelső ülésünk gr. Károlyi Györgyné elnöklete alatt februar. 11-kén tartatott. Mindjárt az ülés kezdetén megpendittetett a’ főjegyzőkönyv magyar-német szerkezete; ’s a’ lelkes elnökné ’s néhány választmányi tagok által pártolva, ez szintugy mint a’ kerületi jegyzőkönyvek, német vagy magyar nyelveni szerkesztése, mint ez az egyes választmányi tagoknak tetszeni fog, még azon ülésben egyetlen női ellenszó nélkül keresztülment, ’s a’ végzés ezen értelemben kimondatván, a’ választmányi tagok egész csendességben el is oszlottak. Látszott ugyan némelly német nők arczvonalain némi fájdalmas levertség: de ez csak pillanatnyi félreértés szüleménye vala; mert azok, kik hazai nyelvök iránti hő buzgalomból a’ magyar nyelvet pártolák, nem lehettek olly igaztalanok, hogy azon nagyérdemű nőket, kik közül a’ számosabb rész több mint 25 év óta, pénzzel, fáradozással, hő buzgalommal, részint alapiták, részint ápolák az intézetet, a’ hazai nyelv nem-értése miatt, olly huzamos éveken át gyüjtött tapasztalásaikkal az intézet nagy kárára kizárni csak eszökbe is juthatott volna. Megértvén tehát a’ magyarok a’ német ajkuak egy részének balhiedelemből származott neheztelését ’s azon való aggodalmukat, hogy a’ nyelv miatt (mellyet mindnyájan elismernének hogy érteniök kellene, ’s gyermekeikkel azt meg is tanultatták, de magoknak most már tanulni késő) nem értvén a’ tanácskozásokat, kedvencz ügyöktől távozni kénytelenek lesznek: szives szeretettel keresék fel őket, ’s egész készséggel ajánlkoztak azon csekély fáradságra, hogy a’ magarul viendő jegyzőkönyvi jelentés német magyarázatát egy a’ jegyzőkönyvbe nem foglalt melléklapra mindig fel fogják jegyezni, ’s igy értesitvén egymást, megvolt a’ teljes kibékülés, mint minden nemes kebelnél, mellyhez fájdalom és félreértés férkezhetik ugyan, de gyülölség soha. Ezek azok és semmi több, miből a’ hir olly óriási alakot nevelt. Alaptalan azon állitás is, hogy a’ gyermekek eddig csak német nyelven oktattattak, mert az oktatás mindkét nyelven folyt eddig is. Egy pár szó van még azon czikkben, melly az előbbi elnöknéket vádolja; de ki ezt irá, nem ismeri azon magasztos lényeket, kik szivvérökkel ápolák nyomorult embertársaikat. Ki ne hajolna meg mély tisztelettel a’ pesti nőegyesület legelső elnöknéje, Magyarhon nőinek legérdemesbike előtt, ki több százezreket költött szenvedő embertársaiért? ha talán tatár nyelven szólna is, értenünk kellene őt; de ő jól ismeri és szereti hazai nyelvét, él hal hazájaért, ’s csak azért nem tevé azt az egyesület tanácskozási nyelvévé, mert azok, kik jótékonyságának eszközei és segédei valának, nem érték azt, hiszen ezelőtt 25 évvel még alig hallatszott magyar szó Pesten!
