KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
P....ból irják febr. 16-ikáról: hogy egy ottani protestans lelkész nem rég vegyes házasság megáldása miatt nyomozás alá vétetett, ’s kemény büntetés alatt meghagyatott neki, hogy a’ catholicus pap jelenlétében köttetett vegyes házasságokat többé megáldani ne merészelje. A’ lelkész a’ tilalmi rendeletet magának irásban kiadatni kérte, ez azonban meg nem történt; mint hogy a’ tilalomnak, ha a’ vegyes házasságok megbélyegzése a’ türelmi törvények szellemével nem ellenkeznék, – nem a’ rendőrségi burceau műhelyéből, hanem a’ protestans consistorium által kellene kiadatni. (Leip. Allg. Ztg.)
Victoria királyné Lajos Fülöpnek, kivel barátságos leveleket váltogat, Partridge jeles angol müvésztől festett életnagyságu képét küldé ajándékul.
Angliában, melly mindig nagy vallási mozgalmak színhelye volt, ’s mellynek politicai életébe a’ vallásnak mindig olly rendkivüli befolyása volt, ismét tetemes vallási mozgás mutatkozik. A’ puseyitákról már emlékeztek lapjaink. A’ catholicusok is vallásukat kiterjeszteni törekszenek. Hol 2–3 év előtt még egy catholicus sem létezett, ott most kápolnák épültek, ’s jelenleg nagyszerű papnevelőházat szándékoznak létesíteni. E’ czélra már Gifford Hall, Stokeban, megvásároltatott, ’s az intézet néhány hét mulva meg is fog nyittatni. E’ vallási dolgok a’ családi életbe is mélyen kezdenek bevágni. Legujabban Wood asszonyság, a’ hires énekesnő, a’ szinpadról lelépvén, cath. vallásra tért, ’s minthogy első férje, Lennox Vilmos lord – kitől el vala választva – még életben van, a’ cath. egyház pedig elválást nem enged, önkényt vált el Wood urtól, ’s egy zárdába vonult.
Az amerikai statuspapirosok tulajdonosai Londonban egy emlékiratot akarnak az éjszakamerikai követnek, Everett urnak, átnyujtani, mellyben komolyan elébe terjesztik a’ fizetni nem akaró egyesületi statusok igazságtalanságát, ’s megmutatják, hogy a’ brit tulajdonosok nagyobb része épen nem gazdag tőkepénzesek, hanem csekély jövedelmü emberek, kik értéköket ama’ statuspapirosokba fektették. Everett ur egy uttal meg fog kéretni, hogy az emlékiratot másolatban Tyler elnökkel és minden egyes statusok kormányzóival közölje. A’ panaszlók főleg a’ csekélyebb jegybirtokosok aláirásait igyekszenek megnyerni, ’s ez által reactiót remélnek Amerikában a’ nemfizetés ellen előidézhetni.
Brougham lord minapi beszédében, mellyet kivonatban lapjaink is közlének, csudálatos tudatlansággal vádolá a’ francziákat, jelesül Tocqueville urat, a’ motozásjog kérdése körül. Ez alkalmat adott Tocqueville urnak, ingerült levelet irni a’ nemes lordnak, mellyhez nyomtatott beszédét is csatolá, minthogy azt – mint mondá – a’ nemes lord sem nem hallhatta, sem nem olvashatta, vagy ha olvasta, mint franczia akademiai tag, francziaságát nem értette. A’ lordnak állitását, hogy ő (Tocqueville) a’ két ország közötti feszültségnek táplálatot adott, rágalomnak nevezi. Brougham, feleletében, a’ nyomtatott beszéd elolvasása után sem változtathatja meg nézetét, ’s kijelenti, hogy sajnálja, ha netalán megbántotta volna Tocqueville urat, kinek illedelmetlen irásmódját nem akarja követni. A’ Journal des Débats mind a’ két levelet egész kiterjedésben közli.
Az angol pénzügyminister a’ kincstári jegyek kamatlábát mart. 17-ikétől kezdve, két penceről 1 3/4 pennyre szállitotta naponkint.
A’ radicalis oppositio megint a’ kamrai reformkérdéseket kezdi szőnyegre hozni. Javaslatai következők: 1) a’ ministereken és tisztán politicai hivatalnokokon kivül minden országos tisztviselők kizárása; – 2) az üléseken megjelenő követeknek adandó kárpótlás. A’ választási reformot illetőleg következő rendszabályok sürgettetnek: 1) a’ választás mint mulaszthatlan kötelesség; – 2) a’ választási census leszállitása; – 3) a’ capacitások befogadása; – 4) a’ választhatósági census eltörlesztése. Végül még szükségesnek tartatik, hogy az esküttek névsorának készitése a’ 149megyeispánoktól elvétessék; mert különben a’ polgárok nem esküttek, hanem biztosok által fognak megitéltetni. – A’ National és Commerce pártolják e’ rendszabályokat. A’ Constitutionell szerint azonban előbb bizalmatlansági szavazat fog inditványoztatni – hihetőleg a’ titkos költségek megvitatásánál – a’ kormány ellen.
A’ titkos költségek végett kinevezett választmány Sebastiani marsalt választá elnökül, ’s üléseiben fölvilágositásokat adat magának a’ kormánytól.
a’ maroniták és drúzok a’ porta ujabb rendelése szerint megválaszták főnökeiket. Amazok részéről Haidar emirre, a’ Beit Lema-ház főnökére, a’ drúzokéról pedig Reslan emirre esett a’ választás. Emez azonban elfogadhatlan föltételekhez kötötte hivatalának elvállalását, mellyek tőle megtagadtatván, lemondott. Későbben Essaad pasa díszjeleitől is megfosztá ’s tömlöczbe veté őt. A’ drúzoknak tehát nincsen fejedelmök. Az uj határszabások is igen zavarttá teszik a’ keleti láthatárt. A’ porta t. i. Dzsebail és Behane kerületeket Libanon hegyvidéktől elszakasztván, a’ tripolisi helytartósággal egyesítette. Ez ellen a’ főhatalmak követei febr. 1-jén Stambulban egy összes jegyzéket közlének a’ portával, mellyre azonban még nem jött felelet. E’ tárgyakra jövő számban bővebben visszatérendünk.
A. M. Herald hiteles kútfő után irja: hogy a’ franczia diplomatia Braziliával egyességre lépett, hogy a’ Brazilia és franczia Guiana közötti peres határvonal 80 mérföldnyi térnek Francziaország részérei átengedésével fog kiegyenlittetni. – Januaria braziliai herczegnőnek Joinville franczia herczeggeli házasságra kelése el van határozva. Minthogy pedig a’ herczegnének a’ braziliai statustörvény szerint országából addig távozni nem szabad, mig császári fitestvérének trónörököse nem született, Joinville herczeg franczia Guiana kormányzójává fog neveztetni, ’s mint illyen e’ gyarmathoz legközelebbi brasiliai tartományban lakni.
A’ lipcsei Allg. Ztgnak lengyelhatárszéli levelezője ezeket irja febr. 15-éről: „A’ lengyeleknek Frankhon iránti sympathiája naponkint gyengül, ’s a’ legutóbbi franczia kamrai vitatkozás és a’ lengyelek ügyének emlegetése sem képes azt többé föléleszteni. Igen jól tudjuk mi, hogy a’ kamarákban mondottak nem jelentenek egyebet puszta phrasisoknál, mellyeket Europa már ismer, ’s azért azokra semmit sem ád. Főkép most nincs hatása Francziaország declamatiójának: hogy a’ szerződéseket meg kell tartani; mert önmaga az angliávali motozási szerződéseket megsemmisíteni szándékozik, ’s állitja, hogy ez a’ franczia nép közvéleményének kivánata. Napoleon maga eladta szomszédainak a’ lengyeleket Elbáról visszatérte után, és ugyan mit használt az 1830 óta ujjászületett Francziaország számos fölirásával ’s glossáival?” – E’ kérdésre ugyan e’ rövid szócskával „semmit” leg egyenesebben lehet megfelelni: azonban mig egy eltiport nemzetnek csak emlékezete is él alkotmányos népek törvényhozási termeiben, addig azt a’ holtak sorába nem lehet számitani.
A’ szász képviselői kamarának, melly már 1834-ben ’s az ezutáni legközelebbi országgyülésen, némelly nem igen szabadelmű törvényeket alkotott a’ zsidókra nézve, nem rég a’ szászországi izraeliták egy kérelmet nyujtottak be, mellyben a’ kamara közbenjárását kérik, miszerint a’ kormányt egy törvényjavaslat előterjesztésére rábirni igyekeznék, melly által zsidóknak a’ polgári becsületjogokból, czéhbeli kereskedésből ’s a’ földbirtokbóli kizárása megszüntetnek, zsidó mesterembereknek keresztény inasok felfogadása ’s az önkészitményeiken kivül idegen kelmékkeli kereskedés is megengedtessék.
