SPANYOLHON.
SPANYOLHON.
Madridből irják febr. 18-ikáról: hogy a’ Párisból érkezett legujabb tudósitások Guizotnak megtörténhető lelépése és egy Molé alatti uj ministerium alakulhatása felől a’ moderado lapokat örömre gerjeszték. „Pedig – ugy mond egy madridi levelező – ha ez megtörténnék is, mit nyernének Molé bálványzói? – Nemzetek személyes vélemények és sympathiák után magokat sokáig vezetni nem engedik, hanem érdekeik és eszmeirányuk után. Az idő el fog jőni, midőn a’ franczia nép önmaga belátandja: hogy legjobb politica Spanyolhon ellenében a’ barátság kötelékeit minél szorosban összefüzni és frigyet kötni, melly a’ két népnek csak javára lehet, ’s a’ déleuropai szabad institutiók fenállását biztositja. E’ meggyőződést aztán sem a’ király sem Frankhon ministerfőnöke meg nem változtatja.” – E’ szerint a’ spanyol levelező az isolált véleményeket tartja chinai párduczoknak? – Olozaga, midőn az általa vezérlett fractio nevében a’ választókhoz szólott, kinyilatkoztatá: miszerint ő az 1837-iki alkotmányt a’ spanyol szabadság olly egyedüli palladiumának tartja, hogy annak a’ választókhoz bocsátott manifestumokban még csak megemlitését is feleslegesnek találja, ’s nincs párt, mellynek azt fentartani legszentebb érdekében ne állana. – Barcelona februarius 18-ikán az ostromzár alól fölmentetett, ’s a’ katonai biztosság megszüntetvén, a’ köztörvények uralma ott ismét helyreállittatott. A’ kedélyek a’ hátra levő hadi adónak elengedése óta nyugodtabbak.
