TÖRÖKBIRODALOM.
TÖRÖKBIRODALOM.
Törökhatárszél, febr. 16-kán. Egyet nem gondolt meg az europai diplomatia, mikor a’ keleti ügyek békes elintézését tűzte ki föladataul: azt, hogy a’ keleti jellemre – ’s ebből Thukydides hősei sem igen érdemelnek kivételt – nyugati mértéket illeszteni, nagy hiba, sőt mondhatni, megbocsáthatlan ügyetlenség. Guizot ur et comp. nagy pathosszal állnak a’ franczia kamrák elébe, ’s nevetséges önhittséggel hirdetgetik: „Ime mi keletet pacificáltuk; a’ drúzok és maroniták az europai hatalmak közbejöttével saját fejedelmeket választottak magoknak; Syria csendben vagyon, ’s mi nyugodtan pihenhetünk békes babérainkon!” ’S jön egy makranczos vén mozlem, az ősfatalismus régi jó iskolájából, ’s egyik kezével szakállát végigsimitván, a’ másikkal phlegmatice törli le a’ „nyugati bölcsek” számolásait, mint ama’ láthatlan isteni kéz az egykori perzsa fejedeleméit, ki jó tetteit krétázgatá föl a’ táblára, hogy az égtől üdvösséget csikarjon ki ; és Sarim efendi ugy vélekedik, hogy Allah a’ gyaurok bölcsességét meghiusitja. Peel Robert két diadalt ví ki keleten, Afghanistánban és Chinában, – diadalokat, mellyek páratlanul állanak a’ világ történeteiben; ’s feledhetlen emlékeit hagyja ott az europai civilisatio mindenható fegyfereinek, és a’ parliament előtt dicsekve mondogatja el, mit tön Albion a’ béke helyreállitásaért Syriában; és a’ ravasz Sarim efendi titkon szakállába nevet. „Allah nagy és hatalmas! – ugy mond – ha ő akarja, minden népek az isteni dicsőség sugarának, a’ hatalmas és győzhetlen padisahnak zsámolya elébe borulnak.” Igy játszatott ki megint a’ diplomatia, ’s igy fog kijátszatni mindig, még e’ hit ’s becsületnélküli rendszer fenáll. Minek köszönheti az éjszak leginkább sikereit ’s ugy hadi mint békes győzelmeit? Valóban nem egyébnek, mint ama’ jeles tapintatnak, mellyel magát az ozmánlik fogalmi álláspontjára helyezé, ’s a’ porta ellenében épen a’ porta fegyvereit alkalmazá, habár e’ fegyverek nem feleltek is meg mindig az europai értelemben vett becsület fogalmának. ’S miért vall az erős és hatalmas, a’ civilisatio minden fegyvereivel biró nyugat olly agyakran kudarczot keleten? Mert hibás szempontból indul ki minden keleti viszonyaiban. Ebben fekszik az ujabb keleti zavarok csomójának egész titka. Erre azért hivém szükségesnek önt figyelmeztetni, mert ez gyanithatólag még több zavarok forrása leend. Hallgatok most Szerbiáról, hol a’ porta ceteris paribus még legszilárdabbul viseli magát – ’s ez is inkább a’ diplomatia és a’ szerb kormány mint a’ porta érdeme – ’s értesítem önt röviden azokról, mik a’ syriai ügyeket tárgyazólag hitelesen tudomásomra jutottak. Emlékezik ön, hogy a’ hatalmak közbejárultával Libanon hegyvidékének kormánya megosztatott, ’s mind a’ keresztény maronitáknak, mind a’ drúzoknak külön-külön fejedelemválasztás engedtetett. A’ keresztények Haidár emirt, a’ Beit-Lema ház főnökét, a’ drúzok pedig Rezlan Achmed emirt választák fejedelmeikül. Ez utóbbi émi föltételek miatt berzenkedett; minek következtében Essaad saidai pasa által nem csak díszjeleitől megfosztatott, hanem börtönbe is vettetett, ámbár ujabb hirek szerint szabadságát visszanyerte. Eddig hát csak meglehetősen állott volna a’ dolog. – Azonban a’ porta hizelgéseinek és sima szép szavainak daczára a’ maronitákat – kik mindig hívebben ragaszkodtak a’ portához mint a’ lázongó drúzok – két nevezetes kerületöktől, Dzsibail és Behanétól, megfosztja, ’s ezeket a’ tripolisi pasalikkal egesíti. Elképzelheti ön, mi zajt ütött e’ hallatlan ’s csak a’ törökök jelleméből magyarázható perfidia a’ diplomatiában, kivált mert a’ maroniták patriarchájának lakhelye is történetesen a’ dzsibaili kerületben van. Essaad pasa, mint mondják, e’ birtokegyesitést egy főconsul tanácsára hajtá olly hamar végre, ’s igy hihető, hogy Stambulban is illy befolyás uralkodhatott ez uj rendszabályok hozatalánál. A’ hatalmak erre febr. 1-jén erőteljes tiltakozást adtak be a’ portának, ’s febr. 6-kán ismét összegyültek az angol követnél; ’s mindezek ellenében Sarim efendi a’ porta jogára hivatkozik. E’ surlódások és értekezések eredményeiről, ha egészségem engedendi, nem késendem önt annak idején értesíteni. Fontos események köszöntenek ránk, ’s a’ keleti kérdés még fölötte távol van megoldatásától. E’ zavarok közt most – mint hirlik – Libanon hegyvidékén még a’ keleti vallásu keresztények is külön fejedelmet sürgetnek, ’s némellyek itt is egy bizonyos kártyakeverő kezére akarnak ráismerni; és ha minden körülményt öszevetünk, nem sok kétség maradhat fen. Ime a’ tűzanyag megint halomra gyül, ’s ehhez a’ porta még leghívebb szövetségesére is egyik sértés után a’ másikat halmozza. Az ember azt hivé, hogy az ausztriai gőzhajók használat elleni tilalom visszavételével minden ki leend e’ tárgyban egyenlítve; azonban a’ jogok és szerződések lábbal tapodása megint kezdődik. Illy megfoghatlanságok Stambulban most napirenden vannak, ’s ki képes ezek végét előre látni? – Halil pasa nője, Salihah szultána, nővére a’ padisahnak, febr. 5-kén meghalálozott. Halálát fájdalom és bánat okozá, csak most született kisded leánykájának – ős török szokás szerint – a’ gyermekágyában szenvedő anya szemei előtt lett megfojtatása miatt. Ime egy kis lélekrázó példája a’ most uralkodó rendszernek. – Isten velünk!
