Nőegyesület. II. Nyilt levél.
Nőegyesület. II. Nyilt levél.
Ki tudhatja jobban, mi történt a’ nőegyesületi ülésekben: az ujdonságok irója e vagy én? ki a’ Pesti Hirlap 227-ik számában a’ nyilt levelet irám, mint az egyesületi választmány buzgó magyar tagja, az ülésekben részt vettem, itélje meg a’ közönség. Mennyire nem tulajdonom azon ur által rám ruházott szépités és politizálás (bár a’ gyanusitgatások előttem borzadalmasak), tudja minden, ki ismer; önérzetem kipótolja, ha talán némelly elfogultak rólam roszul vélekednének. Menjünk már most által a’ nevelési rendszert illető vádjára. Bűnnek tartanám hazai nyelvünk ellen elkövetelt vétket védeni; de e’ tárgyban nincs is mit védnem, csak a’ történteket kell elsorolnom, ’s meg van czáfolva a’ vádló: a’ nevelőintézetben a’ nőegyesület kezdetétől fogva azon időig, mikor ezen intézet a’ kereset-, szám- és ápolóintézetekkel a’ nádor ő fensége által kinevezett biztosság kormánya alá jött, ’s azontúl is az egész mostanig ápolás alá vett gyermekek közt alig találtatott ’s találtatik egy-két magyar, az igen nagy többséget német gyermekek tették, ’s teszik jelenleg is. Igy példaul kétségbehozhatatlan bizonyitványok szerint, mellyeket, mihelyt kivántatik, azonnal elő lehet adatni, a’ nevelőintézet első három éveiben a’ növendékek közt egy magyar sem, azután 120 gyermek közt 2, azután 250 közt 3, később 188 közt 1, még később 195 közt 2, és 193 közt ismét csak 2 magyar gyermek volt; ha pedig az intézetben az egyesület kezdetétől fogva egész mostanig nevelt gyermekek számát összeadjuk, ugy a’ német növendékek száma olly arányban áll a’ magyarokéhoz, mint 1834–23-hoz, min teljességgel nem fog csudálkozni az, ki tudja hogy városi népünk szegényebb osztálya kizárólag németekből áll. Mind e’ mellett is a’ nevelőintézet főtanitóinak, kik közül egyik igen jól tud magyarul, a’ másik egy nyelvet sem tud olly jól, mint a’ magyart, főkötelességükké tétetett, minden növendékeiket, magyar nyelvre tanitani, ezen tisztében mindenik hiven és sikerrel járt el, mint azt az évenkint tartatni szokott nyilvános vizsgálatok is kimutatták. Ezekből eléggé kiviláglik, mikint a’ fővárosi ujdonságok irójának előadásával épen ellenkezőleg a’ nőegyesület mindenkor egyenesen magyar nemzetiséget terjesztő intézetkint lépett föl. – A’ mi pedig az ugynevezett debreczeni gyermek történetét illeti, mellyet ugyancsak a’ fővárosi ujdonságok irója hallomás szerint beszélt el: ez puszta költemény; mert a’ nevelőintézetben soha debreczeni gyermek föl nem vétetett.
