Zágráb.
Zágráb.
A’ horvát-szlavoniai gazddasági társaság febr. 22-kén tartá negyedik közgyülését a’ vármegye itteni teremében. Haulik György zágrábi püspök, a’ társaság elnöke, nyitá meg czélszerű beszéddel az ülést, mellyben többek közt kijelenté, hogy Auerseperg gróf kormányzó ezredes az elnökséget elfogadá. Klinggraeff kapitány, a’ társaság titoknoka, tudositást olvasott föl a’ választottsági gyülések eredményéről az utólsó félévben, ’s jelenté, hogy legujabban 9 fióktársaság alakult, 3 a’ katonai határszéleken, 5 pedig a’ vmegyékben. Miután a’ pénztárnok, Budics lelkész, a’ pénztár mibenlétét előadta, a’ titoknok az intéző választmánynak egy középponti mustragazdaságot tervező inditványát olvasta föl. Mivel azonban átlátták a’ tagok, hogy annak fölállitása a’ pénzerő gyengesége miatt még most nem eszközölhető, határoztatott: hogy lassankint a’ két országban itt-ott kisebb mustragazdaságok állittassanak a’ falukon, mi az által volna eszközölhető, hogy az e, végre kinevezett tagok egyes paraszt gazdaságokat belátásaik szerint rendeljenek el, ’s felettök kezdettől fogva akkint őrködjenek, hogy a’ gazdaság sajátképeni vezetése a’ perasztnak kezében maradjon, melly gazdaságok aztán a’ környék parasztjainak mustraképen szolgálandnának. Ezután Rakovacz ügyvéd Hirschhoffer styriai birtokos tudósitását olvasá föl a’ német telkes és erdős gazdák hatodik gyüléséről; épen igy Rupprecht urnak tudósitását a’ rétek műveléséről Lombardiában, végre pedig a’ cetrinyai és diakóvári fióktársaságok alapszabályait. 150 uj tag neveztetett, ’s igy az összes tagok száma már 780-ra megy. A’ gyülés Savinsczeg malommintájának birálgatásával végződött, melly szerint az említett ur metlikai jószágán még 1839-ben épitett föl egy malmot. Miután a’ mintáról egy értekezést olvasott volna föl a’ tulajdonos, azt a’ társaságnak ajándékozta. Meg kell jegyeznünk, hogy S. ur 1841-ben a’ belső-ausztriai iparkiállitás alkalmakor az itt bemutatott mintáért János cs. k. főherczegtől dicsérő levelet kapott.
