HÁZI ADÓ, ’S ANNAK ELVÁLLALÁSÁVAL HONUNK ’S ALKOTMÁNYUNK SZILÁRDITÁSA.
HÁZI ADÓ, ’S ANNAK ELVÁLLALÁSÁVAL HONUNK ’S ALKOTMÁNYUNK SZILÁRDITÁSA.*
Mély tisztelettel adjuk át a’ jelen értekezést olvasóinknak mint ollyat, mellynek becsét kétségtelenül sokszorozza azon körülmény, hogy olly férfiu tollából eredt, ki munka ’s hivatalos fáradalmak közt érdemteljesen megőszült élte alkonyán, ifjonta meleg érzelemmel bocsátja honitársaihoz az ősz tapasztalás bölcs szózatát.
–Szerk.
–Szerk.
Nem lehet honfi keblének édes megelégedést nem érezni, midőn hazánkban a’ közjólétet, kéjelmet, müvelődést előmozditó számos intézeteket lát és hall létrehozatni, többekről pedig ujabb inditványokat keletkezni. – De mind ezek nem a’ legüdvösb tennivalóink közé számithatók; – a’ mi mindennek alapja ’s boldogságunk erős talpköve lenne, abban hátra maradunk, holtot alkotmányos társasági életbe lett összeolvadásunknak egyedüli rugója az vala: hogy hazánk, életünk, személyünk, becsületünk és vagyonunk bátorsága biztositva legyen. Eszközölhetné pedig ezen czélt egyebek sorában a’ házi adóhozi járulás is; de szomorúan tapasztalhatni, hogy annak ügye már sok megyében megbukott*; pedig ha az auctoritásul felhozható magasztos érdemű gr. Széchenyi István és a’ literátorok Nestora gr. Dessewffy József urak egyéb elvekre nézve egymástól távozó, ellenben a’ házi adónak általunk a’ nem-nemesekkel együttviselése iránt összeegyezett tanjaira hallgatni kivánunk, ugy a’ férfiasan szembe szállott „Pesti Hirlap” és „Világ” szerkesztőinek tollharczaira – mellyek következtében utoljára a’ Világ a’ Pesti Hirlappal e’ tárgyra nézve kezet fogott, figyelmezünk: nem lehet azon eredmnéyt nem következtetnünk, miszerint hazánk ’s alkotmányunk szilárditása végett – a’ sz. kir. és szepesi városok rendezésén ugy a’ honoratioroknak alkotmányunk sánczaihozi közelebb emelésén kivül – a’ nép tömegében is hazánkhoz, nemzetiségünkhöz vonzó hiv érzelmet kell gerjesztenünk; mit nagy mértékben érünk el az által, hogy tapasztalandják, hogy mi a’ házi adó viselésének terhében velök együtt birtokaránylag tettlegesen is részesülünk. – Kik a’ keleti bonyolodott kérdések állapotát ’s az éjszaki hatalom politicai intézéseit, ’s e’ szerint kedves honunk felé tornyosulni kezdő fellegeket, avvagy csak hirlapok utján is értették, jól látják, hogy a’ külön elemű és szétágazó erőknek egyesitése honunkban egyik legszükségesebb feladat, és mégis az ezt igen jól tudók sorából is sok megyében találtatnak a’ müveletlenebb rendű nemességet tévutakra vezetők, kik közvetve ép ezen legüdvösb czél és eszköz lerontását munkálják; hihetőleg azon hiú reménységből, hogy mivel ők most azon nemességet fizetéstől óvó szinleg hasznos tanácscsal érdeklették, jövő tisztujitáskor vagy követválasztáskor viszonozásul szavazattöbbséget nyerendenek; pedig megcsalatkozhatnak, mert az aura popularis igen hamar ’s könnyen változik, ’s ki ahoz ragaszkodik, többnyire árnyékhoz kapkod. – Zivatarok keletkeznek felénk éjszakról!! – mellyek ellenébe hogy annál biztosabban megállhassunk, a’ néptömeget honunkhozi hűségre lekötelezni ’s nyers erejét közanyánk védelmére megnyerni iparkodjunk, annál is inkább, mert különböző nemzet-, nyelv-, vallásfelekezetekből állunk, ’s már eddig is az éjszakkeleti messzeágazó mozgalmak következését némileg tapasztalhatók. – Igaz ugyan, hogy uralkodó felséges királyunk országunk védelmére ’s fentartására nem mulasztandja el a’ teendőket, ’s a’ német egyesült álladalmaktól is várhatjuk, hogy avvagy csak uralkodónkkali szövetségünknél fogva és azon okból is, mivel Ucalegon ardet!! szükség esetében magunkra nem hagynának: de az Europa mérlegére őrszemmel vigyázó több nagy hatalmak is, kivált Anglia )mellynek az éjszaki hatalom keleten ’s kivált Afghanistánban sok bajt okozott), akár az éjszakkelet, akár délkeletről irnáyzott berohanásoknak férfiasan ellentállandanak; de mégis a’ fölösleges óvakodás soha sem vált ártalomra: minden esetre tehát jó előre egyéb védeszközökön kivül lustra és exercituatio által is minmagunk testületéből igyekezzünk olly erőt kifejteni, melly a’ többi hatalmak segélyhozásaig az első rohamot feltartóztathatná. – És már csak azt sem kellene felejtenünk, hogy Bosnia, Szerbia, Oláhország és Moldva hajdan a’ magyar koronát uralták, ’s noha most a’ törökbeli békekötésnél fogva birtokunkban nincsenek is, de igényeink – kivált ha egy más idegen akarand hozzájok nyulni – meg nem szüntek, ’s ezen tartományok – kevés kivétellel – most is koronás királyunk czimébe foglalvák; különben is pedig ezen dunatartományokrai őrszemmel vigyázás azért is érdekünkben áll, mert Dunánk a’ Feketetenger ezen tartományokon foly keresztül, a’ Duna pedig Zimonynál félpartilag, Orsovától kezdve azonban az egész part orosz kézben van, ’s igy a’ mi dunai gőzhajózásunk ’s következőleg a’ Feketetenger feléi kereskedésünk ma-holnap általában megakadhat; – és ez szolgáljon ingerül nekünk, miszerint kereskedésünket Fiume pártolása által minden áron az ádriai tengeren életbe hozni iparkodjunk, minek üdvös váltáról a’ Pesti Hirlap több velős értekezése bennünket az elégen túl is meggyőzhetett.
Vannak deritőbb jelenetek is. És hiába! fát nem lehet egy vágással dönteni.
–Szerk.
–Szerk.
Közelebb térek a’ kitűzött czélhoz, ’s viszont mondom, a’ mit felesleg soha sem mondhatok, hogy a’ házi adóhoz járulással a’ nép tömegében irántunki valódi szives hajlamot ébreszteni ügyekezzünk, ’s ő bennök a’ hazának hív bajnokokat nyerjünk; ezen adóhozi járulásra következő okok is vezérelhetvén bennünket:
a) A’ nemzeti álladalom akkor erős midőn az ország lakosainak minden osztályait egy sziv, egy lélek ’s egy czélra, t. i. a’ közboldogság ’s bátorság fentartására vezérlő akarat eleveníti; – Róma eleinteni lassu haladásának is a’ patriciusok és plebejusok közötti egyenetlenség volt főoka; de mihelyt megszünt a’ surlódás, ’s ezen két osztály castjai egymáshoz közelebb vezéreltettek, uj lelket vön Róma, ’s valóságos hatalma ekkor kezdett növekedni, mellynek idővel egész nyugat meghódolt.
b) Ne gondoljuk, hogy a’ követek fizetésén kivül más egyéb adózásra is országgyülésileg szorittatva nem leendünk, sőt hovatovább élünk, nagyobb halmazzal kerülendenek elő a’ fizetési czímek; közelebbi országgyülésen is a’ pest-fiumei vasut, aldunai csatorna, a’ Debreczentől Pestig és Kolozsvár felé, ugy más tájékokon is huzandó vasutak, a’ Duna, Tisza ’s más hajózható folyamok szabályozáa ’s tisztitása, népnevelés ’s több effélék szőnyegre hozatvná, csak győzhessük, lesz mit fizetnünk. – Azt kérdem hát: gazdaságos tekintetből is nem tanácsosabb lenne e, a’ házi adónak néptömeggeli együttfizetésételvállalván, az országgyülések utján jöhető más egyéb terheket is csakugyan vele együtt fizetni?
c) Az 183 2/6-iki törvények az urbéri telkeket müvelő nemes társainkat adózás alá vetették, ezeknek is tehát sötét komorsággal redőzött homlokait házi adóhozi járulásunkkal ügyekezzünk kideríteni.
d) Miklós császár tavalyi ukázában oroszbirodalombeli jobbágyait uj engedménynyel kivánta magához csatolni. – Az erdélyi országgyülés is országosan mondotta ki tavaly augustus hónapban azon elvet: miszerint minden ember tartozik közrészt venni a’ közhaza közmunkáiban – az idő lelke int: ne maradjunk hát mi is hátra. – Ezen kevés áldozat után is marad nekünk közép és alsóbb rendű nemeseknek is olly sok ’s nagy tekintetü kiváltság és előkelőség, millyennel más országok dynastiái, grófjai, sőt herczegei is ötödrészben nem dicsekedhetnek.
e) Magyarhon területe (Erdélyt ide nem értve) ujabb számitások szerint 4790 mérföldet tesz; bizonyos adatok hiánya miatt tegyük föl, hogy yennek csak fele használható, ’s az országban hozzávetőleg számitható 144 ezer urbéri ’s azonkivül zsellértelekekre is ezen öszvegből egy-egy telek után 1200 ölivel számitandó 37 holdat véve föl: az egész urbéri föld 5,400,000 holdra menne, és igy közelitő számmal az egész haza használható földének 1/6 részét teszi, pedig az urbéri földet müvelők száma a’ miénket sok millióval haladja meg, – ellenben az összes nemesség a’ haza használható földének 5/6 részét birja: mi tehát, kik illy nagy mennyiségben többet birunk – ha szinte a’ hadi adónak alapot adtunk is – a’ beligaghatás ’s megyeeink házi szükségeinek fedezésétől ugyan minő igazsággal kivánnók magunkat elhuzni? holott
f) Az 1723: 90 t. czikk is megállapitotta nálunk magyaroknál is azon elvet: hogy a’ ki a’ közállomány jótékonyságaiban részesül, az a’ társaság terheiben is részesüljön; – az állandó katonaságot létrehozó 1715: 8 t.cz. is csak a’ hadi adó fizetésére kötelezte a’ nem-nemeseket; hogy a’ házira is kötelezte volna ’s egyedül csak őket, arra törvényt nem találhatni: ellenben az 1723: 6 csupán az armalistákat házi adóra szoritó törvényen kivül létezik ollyan is – ugymint az 1486: 64-et elébbi erejébe visszahelyező 1659: 68 – melly általában minden nemesek által parancsolja a’ megyék házi szükségeit fizettetni.
Bezárom értekezésemet azon ohajtással: hogy a’ még hátralevő megyékben a’ hitegetőknek ne sikerülhessen – önjavukat alaposan fel nem fogható nemes társainkat a’ házi adótól elvonni!! – ’s igy a’ néptömeg hajlamának megnyerésével honunk a’ lehető megrázkodtatástól mentve ’s bátorságositva lehessen!!! – Költ Ilosván, Bereg megyében, februariusban 1843.
Ilosvay György.
