Temes.
Temes.
Mart. 20. Közgyülésünkről folytatólag még a’ következőket irhatom: Csanád megyének a’ mészárszéki jog eltörlesztését a’ földesur tulajdonának kisajátitásával pártoljuk; – Hontnak a’ só iránti levelére a’ só ára fölötti rendelkezésnek az 1790-ik év előtti alkotmányos helyzetébe visszatételét mi is követeink által sürgetendőnek határozván, ezen végzésünk pártolására az egész hazát körlevelek által fölhíjuk; – pártoljuk továbbá Nógrádot, hogy a’ r. cath. ifjak protest. iskolákba járhassanak; – Abaujt, hogy a’ követ utasitás nélkül semmi terhek elvállalásába ne bocsátkozzék; – Torontált, hogy a’ büntetőtörvényjavaslat utasítások készithetése végett országgyülés előtt a’ megyékkel közöltessék. – Nem pártoljuk a’ kamatok kamatai iránt tett somogyi fölszólitást, minthogy ennek szükségét az 1840: XI tcz. 2-ik §-a fölöslegessé tevé; – nem pártoljuk Sopronynak a’ vámszövetséghezi csatlakozást inditványozó levelét nemzetiségi tekintetből, valamint abbeli felszólitását sem, miszerint ő felsége felirás utján keressék meg, hogy a’ kereskedést illető tárgyakat előadásai közé sorozni méltóztassék; minthogy ezzel a’ nemzet kezdeményi joga csak gyöngittetnék, vagy épen veszélyeztetnék. – És ezek voltak a’ küldöttségi javaslatok főbb pontjai, miket jobbadán „maradjon”-nal sepertünk le a’ zöld asztalról. – következtek most már udvari ’s h. tanácsi intézvények, ’s ezek közt nevezetesbek valának az utlevelek magyar ’s latin nyelven leendő kiadatását harmad ízben sürgető intézvény; de valamint előbb, ugy most is szemeink előtt tartván nemzeti függetlenségünket, határozatunktól nem távoztunk; ugyszinte megmaradtunk előbbi végzésünknél, minélfogva a’ bánsági főhadi kormány német leveleit jövendőre sem fogadjuk el. – Mult közgyülésünkből az Ormós András halála által megürült másod főadószedői hivatalra fölterjesztett egyedek közül főispánunk Niamesnyi Gábor eddigi aladószedő urat nevezé ki.
Winkler Imre.
