Csanád.
Csanád.
Mart. 29. Megyénknek f. hóban tartatott közgyülésén mindenek előtt tárgyalás alá vétetett az országgyülési utasitás tervezésével megbizott választmány munkálata, mellynek jegyzőkönyvében szám szerinti következő utasitások ’s határozatok vannak: 1) Vasutak, csatornák ’s nemzeti bank, Pest megyének a’ dunabalparti, ugy pest-debreczeni vasut, – Sopron megye ’s városnak a’ bécs–triesti vasut, – Tolnának szinte erről, ugy az előbbi ’s pest–fiumei vasutról ’s egy nemzeti bankról értekező 235leveleik tárgyaltatván, mind azok, a’ bécs–triesti kivételével, előkelőleg pedig a’ pest–fiumei ’s debreczeni, ugyszinte Szerém levele, a’ duna–szávai csatorna iránt pártoltatnak; nehogy azonban a’ fejledező nemzeti szorgalom ’s ipar elnyomatását eszközöljék, minden magányosak, vagy ollyanokból álló nyerészkedő társaságok kizárásával közállomány költségén épittessenek; – nemzeti bank létesittessék, és pedig olly hozzátétellel, hogy a’ Louisa–ut a’ nemzet költségén váltassék meg és szabaddá tétessék. – Ennek folytában 2) (Adó) tanácskozás alá vétetett, valljon illyen országos költségek fedezését ezután is a’ szabad ajánlások rendszere követtessék e, vagy a’ helyett rendszeresített adó behozatala sürgettessék? Csanád RRei, miután azt látták, hogy az országos szabad ajánlatok rendszere lassusága, bizonytalansága ’s természeténél fogva országos szükségek fedezésére czélszerütlen, nemzet ’s kor szükségeinek meg nem felelhet, követeiket oda utasitják, hogy valamint a’ Louisa-ut váltsága, ugy egyéb akármi czélra kivántató nemzeti költségek esetében az országos szabad ajánlatok rendszere helyett, határozottan az adó rendszerét pártolják, ajánlatokra pedig csak akkor szavazhassanak, ha az adó behozásától többség által elültetnének. – Egyébiránt a’ t. olvasó emlékezetébe hozatik, hogy Csanád már 1841-ben a’ szatmári 12 pontok tárgyalásakor a’ honi adót elvállalá és az ősiséget eltörleni javaslá, ’s valamint akkor érett megfontolással, minden nyers erő használata nélkül tevé, épen ugy erősité azt meg most is. – 3) (Erdély is partium is.) Valamint a’ részeknek 1836: 22 t.cz. végrehajtásaul az országban valóságos csatlása sürgettessék, ugy Erdélynek is az országgal összekapcsolása kivántassék. – 4) (Kir. városok) országgyülési állásuk, szavazati joguk ’s általános rendeltetésöket illetőleg rendeltetik, hogy ezek akár jövendnek kir. előadásokba, akár nem, a’ nemzet inditványozási jogánál fogva, tárgyalás alá vétessenek előlegesen, és szavazatuk aránya az országgyülés által határoztassék meg. – 5) Vegyesházassági sérelmeket ’s ezek miatt Bereg vgye által felhozott javaslatot illetőleg: országgyülés tetszvénye nélkül a’ pápai parancsok érvénytelenek legyenek, a’ hazai törvényeket áthágó egyháziak ellen pedig zabolázó törvény alkottassék. – 6) A’ kereskedési országos munkálat ezen országgyülésen egész terjedelmében a’ kor kivánataihoz alkalmazottan ujra dolgoztassék ki és a’ véd-vámrendszert pártolva követeink azon legyenek, hogy a’ kereskedési tárgy a’ közjólét előmozditását minél szerencsésb sikerrel öregbitse. – 7) Az iskolában egyedül használandó magyar nyelv behozatalára törvény alkottassék, ’s könyvek kidolgozása iránt intézkedés tétessék. – 8) Országos hivatalok választásába a’ követek a’ kijeleltek iránt nyerendő utasitás előtt ne bocsátkozzanak, és az ne vegyes országos ülésben, hanem mindkét táblán külön történjék. – 9) Az országgyülési szállások ezután is jeleltessenek ki, a’ házbirtokosok azoknak átengedésére köteleztessenek, de azok fizettessenek, azonban az országgyülés által meghatározandó módon, a’ követek és illetőleg a’ törvényhatóságok által. – 10) Birói itéletek végrehajtását elmulasztó felelőség, kár és költség megtéritésére szorittassék. – 11) Jövő évnegyedes közgyülés majus 29-én leend, ’s ugyanekkor titkos szavazás utján fognak törvényszéki birák egy évre választatni. – A’ marhahús fontja 10 v.krban meghagyatott.
