Bihar.
Bihar.
V.-Olaszi, mart. 25. Ime közlöm a’ választmányilag javaslott követutasitás többi nevezetesb pontjait. Tized. 1832-ben a’ tized általános eltörlése adaték megyénk rendei által utasitásul. Ezen utasitás okai voltak: 1) A’ tized eredetileg a’ keresztény vallás terjesztésére és ebben buzgólkodó lelkiatyák élelmére rendeltetett; de a’keresztény vallás már kiirthatlan gyökeret vert, ’s a’ papság élelméről a’ fejedelem és nemzet bőségesen gondoskodott: tehát nincs szükség tizedre. – 2) A’ tized soha sem volt kizáró tulajdona az egyháznak. Világos ez az 1548: 61, 1552: 3, 1553: 8, 1554: 12, 1609: 11, 1647: 20 ’s több törvényekből. Ezek szerint a’ tizedről országgyülés rendelkezett, és azt részint véghelyek erősitsére – melly czím alatt a’ papság a’ királyi kincstárba mai napig is fizet – részint katonai seregek kiállitására és tartására rendelte fordittatni. – 3) Igazságtalanság, hogy a’ tized nyomasztó terhét hazánk egy részének lakosai viseljék, midőn alóla egész megyék és néposztályok ki vannak téve. Igazságtalanság, hogy a’ tized súlya, a’ minden adók adóját fizető „misera plebs contribuens”-re nehézkedjék, és pedig annál nyomasztóbban, minél nagyobb szorgalommal müveli földeit, ’s minél több költséget és fáradságot fordit azoknak javitására. – 4) Igazságtalanság, hogy a’ tized hazánknak főkép protestans lakosait sujtsa, kik a’ tizeddel biró egyháztól semmi kedvezést, semmi segélyt nem nyernek. – 5) A’ földmüvelés fel nem virágozhatik, mig az ipart és szorgalmat törhetlen lánczokba fűző tized megszüntetve nem leend. – 1839-ik évben azt mondák megyénk rendei, hogy a’ törvényhozó testnek tized feletti rendelkezési joga világos levén, miután azon czélok, mellyek végett a’ tized felajánltatott, vagy elérettek, vagy pedig azoknak elérésére, p. o. a’ katonaság tartására, jelenleg más eszközök használtatnak, közhasznu intézetek létrehozására fordittassék, és e’ tekintetből megváltatván, és az országosan meghatározandó váltságbér a’ megyékre nádori kapuk szerint kivettetvén, az adóval együtt hajtassék be. – Jelen választmányunk javaslata e’ véleménynyel teljesen összehangzik; a’ javaslathoz azonban záradékul van kötve: hogy ha a’ 1839-iki utasitás nem-sikerülése esetében, a’ tized, mostani birtokosinál maradand, megváltására nézve kényszeritő törvény alkottassék. – Portáink leebb szállitása, kényszerített urbéri rendezés. Az adófölosztási kulcs vagyis az ugynevezett portáknak aránytalansága miatt, miben változás az 1826-ki költséges országos összeirás után sem történt, Bihar megye adózói a’ reájok rótt teher viselésére elégtelenek. Ez okból oda kivánja a’ választmány követeinket utasittatni, hogy a’ megye portái számának leebb szállitásán, egyszersmind pedig Horvátország portáinak Magyarországéval egyenlő mértékre tételén munkálkodjanak. Egyébiránt adófelosztási legbiztosabb kulcsul a’ fekvő urbéri birtokot tekintvén választmányunk, meg van győződve: mikép azon kell lenni a’ törvényhozásnak, hogy az urbéri birtok a’ földesuritól elkülönöztessék, mivel csupán az illy urbéri rendezések végrehajtása után remélhetni egy részről az adó fölosztásában igazságot, és az egyedenkinti kivetésben most létező fonák rendszer megszüntetését; más részről pedig azt, hogy telekkönyvek – mellyek nélkül hitel nem létezhet – földesurra és jobbágyra nézve mindenütt behozathassanak. Ezekből kiindulva, a’ választmány törvényalkotást javasol, melly szerint rendezetlen urbéri birtokát minden földesur legfölebb 12 esztendő alatt törvényesen rendbeszedetni tartozzék, ha pedig kötelességét mulasztaná, az ő költségére, megyei tiszti ügyész felperessége alatt eszközöltessék a’ rendbeszedés. – Vasutak. A’ vasutaknak országos költségeni épitése választmányunk által ollyformná javasoltatik, hogy azon társulatok, mellyek a’ törvényben kijelölt vaspályákra nézve előmunkálatokat tettek, átvétel után kellőleg kármentesittessenek. Mivel pedig az árúczikkek kivitele és behozatala tekintetéből, hazánkban létező kikötőnkkel szükség magunkat fel nem tartóztatható kapcsolatba tennünk, a’ javaslathoz hozzá van kötve, hogy mindenek előtt Pesttől Fiuméba és Debreczenen keresztül Erdélybe vezetendő vasut készitessék és pedig ugy, hogy Pest levén a’ kiindulási pont, ettől mind Fiume, mind pedig Debreczen felé a’ vasutépités egyszerre megkezdessék. – Sopron fölszólitása országgali unio és a’ részek visszakapcsolása. Erdélynek magyar koronáhozi tartozás világos törvények, jelesen az 1741: 18 és 1792: 11 czikkelyek által elismertetett, és az elszakadt testvérország visszacsatolásának eszközlésére lépések is tétettek; mellyeknek azonban szintugy nem tapasztalhatni foganatát, mint nem a’ részek visszacsatolását kimondó 1836: XXI. törvénynek. Hogy tehát a’ testvérhazávali szorosabb kapcsolat, melly történeti adatok, királyi hitlevelek és törvényeknél fogva jogosan kivántatik, mielőbb létesüljön, ’s ennélfogva a’ nemzeti létel jövendője, egy hazánk mi együtt és egyszerre öszpontosít itt közremunkálásával szilárdabb alapot és erősb biztositékot nyerjen, szükségesnek látja a’ választmány, hogy követeink erdélyországgali összeforradást a’ fentebbi törvények nyomán eszközlésbe vétetni ügyekezzenek. Mi pedig a’részeket illeti: az 1636: XXI. törvény előszavai azokat Magyarországhoz teljesen és tökéletesen visszacsatoltaknak mondják; az első szakasz törvényhozási ülést és szavazatot is rendel részökre: az utólsó szakasz mégis az anyaországtól elszakadt ezen hatóságokat világos visszacsatoltatásukig mostani állapotukban hagyatni rendeli. A’ választmány a’ törvénynek ezen kitételeiben világos ellentétet lát, és abból kövekezteti azon fonákságot is, hogy Kraszna, Közép-Szolnok és Zaránd vármegyék mind a’ magyarországi 1840-ki országgyülésre meghivattak, és abban Közép-Szolnokot kivéve részt is vettek, mind pedig az 1842-ki erdélyi országgyülésnek is szavazattal biró tagjai voltak. Ezt azonban valamint meg nem tudja a’ választmány egyeztetni az érdeklett törvény méltóságával és szentségével, melly épen azért, mivel az érdeklett megyéket magyarországi törvényhozásbani részvételből világosan kirekesztette; ugy a’ részeknek ezen habozó és ingatag állását, mellyben az állományi főalap, az elhatározott hovátartozás most már hiányzik, a’ választmány aggodalom nélkül nem nézheti: oda véli tehát követ urakat utasítandóknak, hogy a’ törvényben létező ellenkezést, nehogy annál fogva a’ teljesen és tökéletesen visszacsatoltaknak kimondott részek valóságos visszacsatoltatása ismét határtalan időkig függőben maradjon, a’ részeknek minden tekintetben valóságos és mielőbbi visszakapcsoltatásuk által megszüntetni törekedjenek. – Országgyülési szállások. Az országgyülési ingyen-szállásolást igazságtalannak és nyomasztónak találván választmányunk, jövendőre nézve a’ szállásbért fizettetni ohajtja. A’ házbirtokosok tulzó követeléseinek ’s a’ szállás utáni járkelés ’s alkudozás kellemetlenségeinek gátlása tekintetéből azonban javasolja: hogy az illető szállások bére a’ királyi főlovászmester által előre igazságosan szabassék meg. – (Vége következik.)
