Középszolnok.
Középszolnok.
Zilah, martius 20.* Középszolnok megyének a’ közszeretetű idősebb alispán Laskai Lajos ur elnöklete alatt tartott évnegyedes közgyülésében többek között: Ujfalusi Miklós, e’ megye országgyülési követe, nyilvánitván, mikint, ámbár e’ gyülés nem a’ követi számadásra volt hirdetve, ő a’ maga és követtársai nevében, kész számolni, ’s a’ rendek kivánságára terjedelmes és az országgyülés egész folyamát hiven rajzoló tudósitását felolvasta. Miből a’ RR. a’ már elenyészett országgyülésnek minden erőködés után is, sükeretlenségét sajnosan értvén meg, fájdalmakat csupán a’ főkormányzó személyébeni nyereség ’s az eszméknek és kivnáságoknak országgyülés alatti összepontosulása, melly a’ jövő országgyülésre gazdag termést igér, enyhítette. Két jelenlévő követeiknek, ’s a’ harmadiknak is másnap, midőn a’ megyének bennök helyzett bizalmát megköszönnék, a’ RR. hiv eljárásukérti megelégülésöket éljenekkel nyilvánították. Azon tárgyak közt, mellyek az orszgágyülést mindjárt kezdetben többféle véleményekre osztották vala, de mellyek országgyülés végén nagy egyetértéssel mentek keresztül, 3 pontot emelvén ki a’ követek, mint ollyanokat, mellyek az ország jobb jövőjének csiráit hordják magokban, u. m. a’ nemtelenek birhatlanságának eltörlését, a’ városi polgárok közül az alkalmas egyedeknek legfelsőbb hivatalokra juthatását, ’s a’ közterhek viselésében mindenkinek birtokaránylag részesülését, ezeket Magyarország minden törvényhatóságainak olly bizalmas felszólitás mellett határozták megirni, hogy azok is a’ nem sokára beállandó országgyülésre követeiknek adják utasitásul. Ugyanezen alkalommal meghatározták a’ RR., hogy azon sérelmeiknek, mellyeknek orvoslásaért olly égve epedtek, ’s mellyekben még is olly régóta semmi vigaszt nem nyertek, orvosoltatását a’ jövő országgyülésen is szorgalmazni fogják. Követeik jelentéséből* értén a’ megyei Rrei a’ szász követeknek a’ magyarnyelvbeni igen mérsékelt országos kivánat elleni törekvéseit, ’s a’ Lészai Antal ’s Lorényi József szászvárosszéki követek ellen, kik pedig utasitásuk szellemében szavaztak, a’ száz bureaucratia által elkövetett becsületértést, a’ két tisztelt követeket e’ megye táblabirái közé sorozták. A’ nagyváradi püspöki helyettes a’ kir. főkormánynak felpanaszolván, hogy két ref. pap, hathéti tanitás előtt vett át a’ ref. hitre néhány cath. személyeket, a’ főkormány ezen átállott személyeket vagy a’ cath. hitre, vagy a’ hathéti tanításra kényszerittetni parancsolja. – A’ RR. ujabb feliratban fogják ismételni azon okaikat, mellyekért e’ rendeletet nem teljesíthetik, ’s egyszersmind a’ szolgabiráknak kötelességökké tették azokat, kik vallásukért akárkiktől, de főkép a’ papoktól, nyomatnának, minden törvényes módokkal ótalmazni. – Harmadnapon felolvastatott a’ kir. főkormánynak az erdők fentartása iránti rendelete, ’s hálás köszönettel fogadtatván, melléje még azt határozták a’ rendek, hogy, mikor erdő gyúl meg, épen ugy tartozzanak az előljárók a’ helységeket annak oltására felkölteni, ’s a’ gyujtót kinyomozni, mint ha a’ faluban valamelly épület gyült volna meg. Az előfogatok kérdése ismét szőnyegre került, és sok vitatkozásra nyujtott alkalmat. E’ tárgyban soha sem kell feledni, 254hogy Erdélyben és a’ részekben az előfogatnak bére nincs, azaz: az előfogónak nem tudathatik adójába, ’s a’ lovas gazdát az ökrösök és tehenesek fölött terheli. Egyik fél vitatta jelenleg, visszatérve a’ kérdést vitatására, hogy előfogat nélkül megakad az igazgatás. Erre a’ másik fél felelte: hogy 15–16 hónap óta az igazgatás semmi csonkulást nem szenvedvné, ezennel sem fog az előfogat hiánya miatt fenakadni. – Egyik fél kérte, legalább a’ nagy szükség esetére, midőn t. i. a’ tiszt lova elfáradván, tovább nem mehet, az ingyen előfogatot megengedtetni. Erre a’ másik fél megmutatta, hogy ezen esetben a’ tiszt lova mindjárt el lenne fáradva, mihelyt a’ kocsis megunna utazni, ’s ezen esetben ingyen előfogattal utazna a’ tiszt, ’s ha felelne kocsisának zabra és szénára pénzt adni, még tartaná is a’ falu a’ tiszt lovait. Egyik fél az ingyen előfogatok eltörlését arra irányzónak látja, hogy többé jó készületű szegény nemes ifju vármegyei tiszt ne lehessen, kinek lova magának nincs*. A’ másik fél ugy okoskodott, hogy az adózó nép nem is lehet az illy ifjaknak élelemtára. Ennyi vita után, minthogy a’ kir. főkormány sem tett észrevételt ezen intézkedésre, annak helységenkinti köröztetése, ’s a’ jelen tisztikar szolgálatának kitelése előtt, az előfogatnak többé szóba nem hozása elhatároztatott. A’ megye csinálandja utak vétettek tanácskozás alá, ’s elég vitatozás folyt rólok; de közérdekű benne csak az, hogy mindenkinek az utcsinálás terheihez járulni tartozása vitatkozás nélkül elfogadtatott; ’s közlő hiszi, hogy ha önzésből izgató nem akad, a’ végrehajtásban sem fog akadályra találni.
Tisztelt levelezőnktől bocsánatot kérünk, hogy ez idő szerint kénytelenek valánk, becses tudósitásából, a’ csupán helybeli érdeküeket elhagyni.
– Szerk.
– Szerk.
E’ megyének sem az 1837. sem a’ legközelebbi országgyülésről semminemű jegyzőkönyve nincs.
– Szerk.
– Szerk.
Bármerre forgassuk is e’ kérdést, jogosan ’s önzés nélkül csak azt lehet felelni, hogy szegény ifju, akár vén legény, a’ megyei tisztek fizetéséből húzavona nélkül meg nem élhet; ’s ezért szegény gyermekeknek, ha mindjárt nemesek is, nem megyei, hanem papi, tanitói, kereskedők, gazdai, műipari pályákra kell készülniök.
– Szerk.
– Szerk.
