Zala.
Zala.
Egy borús nap nem minden napoknak végét teszi. Ezért is, de különösen még a’ végett is, hogy a’ zalai intelligentia véleménye a’ jövő országgyülés teendői felől az ország előtt tudva legyen, ime’ közöljük a’ zalai követ-utasitásnak, ugy a’ nyers had által megbuktatott, 268mint közgyülésileg is helybenhagyott pontjait, és pedig először a’ megbuktatottakat, mellyek is imigy következnek: 1) A’ megyei bel közigazgatásnak minden terheit ’s költségeit, kivevén a’ katonatartásból eredőket, a’ nemesi rend is birtokarány szerint, mint állandó és rendes terhet, viselni tartozzék; ennek elvállalása azobban a’ hadi adónak fölemelésére soha okul vagy ürügyül ne vétethessék. Továbbá az előre meghatározható közigazgatási költségek mindig az országgyülésen állapittassanak meg, a’ szám szerint meg nem határozhatókra nézve pedig állapittassék meg a’ maximum, mellyen tul, országgyülésen kivül, a’ megyék azokat ne emelhessék. Végre az adó tárgyai, ezeknek a ’terheltetésre nézve egymás közötti aránya, ’s a’ kivetés kulcsa, a’ mennyiben lehet, általános törvény által határoztassanak meg. 2) Országos pénztár létesittessék, mellynek jövedelmei lehetnének: a) a’ só felemelt árából azon toldalék 11 kr, mellyek az 1792: 14. t.cz. szerint is már közczélokra vannak szánva. b) A’ kir. hivatalok, czímek, rendek, egyházi előléptetések ’s bárminemü grationalék osztásánál fizetni szokott díjhoz, még egy harmadrész az országos pénztárba fizetendő. c) Azok, kik az évnek nagyobb részét nem hivalból töltik külföldön (absentisták), e’ pénztárba három annyit fizessenek, mint a’ megyei pénztárba*. d) Külföldi gyármüvekre ’s bizonyos termékekre vetendő behozatali vám. – ’S ha még ezenkivül találkoznának olly jövedelem-források, mellyek egyeseknek igazságtalan terheltetése nélkül e’ czélra fordithatók, azok is az országos pénztárba folyjanak, mind ezeken felül pedig a’ nemesi rend direct fizetés utján is adjon országgyüléstől országgyülésig, vagy körülmény szerint hosszabb időre is törvény által meghatározandó bizonyos summát ezen pénztár nevelésére. E’ jövedelmek mikinti használásáról az országgyülés rendelkezzék, ’s ha valamelly nagyobb vállalatra kölcsön lenne szükséges, ez nagyobb ne lehessen, mint a’ mennyinek kamatjai ’s törlesztése az országos pénztár évenkinti jövedelmeiből kikerül, ugy hogy az illy kölcsönből, az országos ujabb terheltetés ne háruljon. A’ kezelés és felügyelés országgyülésen választott férfiakra bizassanak, szabályokat onnan kapjanak ’s a’ számadások ’s egyéb jelentések is oda mutattassanak be. 3) A’ népnevelés czélszerübb rendezésének költségei a’ házi pénztár rendes és állandó rovatát tegyék, ha pedig országgyülésen a’ házi adót a’ nemesi rend aránylag magára nem vállalná, ennek részéről a’ czélnak megfelelő országos segedelem ajánltassék. 4) Az országos pénztárból épitendő főutvonalokat az országgyülés jelelje ki, ’s a’ mennyiben szükséges, fentartásukra mindenki által vám fizettessék; ha pedig e’ pénztár nem jöhetne létre, országos segedelem ajánltassék. A’ mellék vonalok készitése ’s fentartása a’ törvényhatóságok házi pénztáraiknak állandó rovatai közé fog tartozni. 5) Csatornák, vasutak, különösen a’ dunai-fiumei épitése, valamint a’ kikötő megigazitása az országos pénztár, vagy segedelem utján eszközöltessék. 6) Az orsz. választmányok költségeire a’ kir. kincstártól m. é. oct. végeig költsönzött 446,606 ft 29 1/2 kr visszafizetésére szükséges somma segedelemkép ajánltassék meg. 7) Az országgyülési költségeket a’ nemesi rend viselje, az országgy. szállások fizetése iránt törvény alkottassék, ’s pedig a’ képviselőkét küldőik, a’ kir. hivatalnokokét a’ kir. kincstár, ’s a’ személyesen meghivottakét ők magok fizessék. A’ bért egy országos választmány a’ városi lakossággal egyetértőleg határozza meg, ugy mindazáltal, hogy az eddig szokásban volt szállásért egy követtől ’s a’ hozzá tartozóktól naponkint egy pengő forintnál nagyobb ne legyen; az eddig szokottnál nagyobb szállás csak szabad alku utján szerezhető. Ha illy törvény többséget nem nyerne, e’ megye e’ fentebbek szerinti bért minden esetre meg fogja fizetni. 8) A’ Ludovica létrehozása az 1836-ki országgyülésről felterjesztett javaslat értelmében eszközöltessék, ’s ha ennek elvei ő felsége által elfogadtatnak, az akkor tett országos ajánlat ujíttassék meg. – Mind ezen pontok részint elvettettek, részint a’ nem fizetés elvének kimondása következtében felfüggesztettek. – ’S most a’ választmányi javaslat azon pontjai következnek, mellyek közgyülésileg elfogadtattak. 1) Az országos ülés megnyitása után annak kiegészitése legyen az első tárgy, melly vizsgálat ’s intézkedés alá kerüljön. 2) Kővár vidékének meg nem hivatása esetében a’ mult országgyülési felirás ismételtessék. 3) A’ részek visszacsatlása iránti 1836: 21 t.czikk tettleges foganatositása minden kitelhető módon eszközöltessék, ’s a’ visszakapcsolás végrehajtására kiküldött bizottmány kötelességének elmulasztásaért feleletre vonassék. 4) Gyorsiról által szerkesztendő kerületi napló, vagy ha ez nem történhetnék, kerületi jegyzőkönyv létesittessék. 5) A’ már megállapított elvek szerint országgyülési hirlap szorgalmaztassék. 6) Az előleges sérelmek orvosoltassanak. 7) A’ szólás törv. szabadságán ejtett sérelemre nézve a’ tárgyalás fonala ott, hol a’ mult országgyülésen megszakadt, fogassék fel, orvosoltassék, ’s minden esetre jelentessék ki, hogy a’ történteket e’ megye RRei tovább is sérelmeseknek tartják. 8) A’ magyar nyelv és nemzetiség ügyében egyáltalában eszközöltessék ki, hogy a’ törvényhozás, közigazgatás és törvénykezés minden ágaiba kivétel nélkül a’ magyar nyelv hozassék be, a’ tanitási nyelv magyar legyen, olly vidékek népiskoláiban pedig, hol a’ nép magyarul nem tud, a’ magyar nyelv legalább rendes tanulmányi szakká tétessék. Ezen kötelező rendeletek azonban a’ társ Horvátországra csak törvényhozási és közigazgatási érintkezés tekintetében terjesztessenek ki. Szóval: követtessék el mind az, mit nemzetiség emelése ’s felvirágzása tekintetében jogszerüleg tehetni. 9) Kéressék meg ő felsége az iránt is, hogy az örökös német tartományok, ’s más idegen országok viszonosság tekintetéből is a’ magyra utleveleket elfogadni köteleztessenek, ’s ezeknek magyar és diák nyelveni kiadatása iránti kormány rendelet, mint a’ nemzeti nyelv méltóságát sértő, ’s törvényes állását veszélylyel fenyegető, megszüntettessék. 10) Az ilír párt által Horvátországban elkövetett kihágások megvizsgálására kiküldött kir. biztos munkálkodásának eredményeiről a’ kormánytól felvilágositás kéressék, valamint arról is, hogy az ilír mozgalmak meggátlására minő intézkedések tétettek. 11) Az ősiség eltörlése iránt alkotandó törvényben határozottan jelentessék ki, a) hogy a’ nemesi ingatlan javak örök eladása csalás esetén kivül felbonthatlan, ’s ez a’ per alá nem vont eddigi eladásokra is kiterjesztessék; a’ már folyamatbani perek bevégzésére határidő tüzessék ki. b) Az eddig kötött de még le nem zárt zálogszerződések, ugy szinte a’ jövendőben kötendőknél fogva a’ jószágok a’ szerződési határidő lejártával visszaválthatók ugyan; de ha bizonyos törvényben meghatárzandó, például 16 évig, a’ lejárat után ki nem váltatnak; ezen időmulás, mellyet csupán visszaváltás, vagy e’ végett perinditás szakaszthat meg, a’ visszaválthatást teljesen megszüntesse. A’ mellyekre nézve pedig a’ zálogidő már ezen törvény alkotása előtt lejárt, vagy pedig határozva nincs, az időmulás e’ törvény kihirdetésétől számittassék. c) Illy határozatlan idejü zálogoknak tekintessenek az eddig létező birói zálogok is; ellenben az e’ törvény után keletkezendők egy évig birói zálogoknak tekintessenek, ’s ez alatt még apróbb részletekben is, ha ekkint történt az árverés, a’ tulajdonos által visszaváltathassanak; egy év mulva azonban ujabb árverés rendeltessék, ’s ekkor azokból örök áron annyi adassék el, a’ mennyi a’ zálgobirtokos teljes kielégitésére szükséges, a’ többi az adós birtokába visszakerüljön. d) Királyi adómánylevelek csak a’ kir. fiscusnak már tettleg birtokában levő javakról adassanak, másokról nem. A’ nemesi javakban rejlő kir. jog (jsu regium latens) ’s minden ebből eredő jogbonyolódás szüntettessék meg; ezen és ehhez hasonló czím alatt folyó perek bevégzésére pedig záridő határoztassék. e) Az ingatlan javakból álló fideicomissumok, akár majoratusok, akár senioratusok legyenek, a’ jelen birtokosok halálával teljesen megszünjenek; jövendőre pedig ingatlan javakból fideicommissumokat alapitani szabad ne legyen, és ez az ősiség eltörlésének mulhatlan feltétele gyanánt tekintessék. f) A’ szabad rendelkezhetési jog minden ingó és ingatlan javakra, habár eddig ősiek voltak is, akkint terjesztessék ki, hogy a’ szülők öröklött javainak csak feléről rendelkezhessenek, másik fele gyermekeik közt nembeli különbség nélkül egyenlőn osztassék fel. Végrendelet nélküli esetben az elholtnak gyermekei szinte nembeli különbség nélkül, ezek nem létében özvegy házastársa, ha ez sem volna, szülői, ha ezek sem élnének, negyed iziglen oldalagi vérsége örökösödjék; ’s végre ezek nem létében az örökség az országos közpénztárba száljon. Egyébiránt ha e’ törvény a’ kir. fiscus örökösödési jogának kárpotlása nélkül alkotni nem lehetne, a’ követek a’ kormánynyal értekezésbe ereszkedjenek, ’s kivánatáról a’ megyét tudósitsák; sőt ha czélt érni egyéb módon épen nem lehetne, a’ végrendelet nélküli örökösödését azon javakban, mellyeket a’ mag, özvegy és szülők nélkül elhalálozott maga szerzett, a’ kir fiscusnak lehetne engedni. – 12) Az 1840: XXI t.czikk 15 §-ának a’ telekkönyvek iránti rendelete a’ megyei törvényhatóságokra is kiterjesztessék, ’s a’ betáblázások erre alapittassanak. 13) Hazánk nemnemes lakosai, ’s a’ külföldről beköltözködött, ’s itt letelepedett idegenek ingatlan nemesi javakat is szabadon vehessenek, ’s örök tulajdoni joggal birhassanak. 14) Minthogy az örökváltságra nézve egyes megye alig képes egy, az ország minden részeiben igazságosan alkalmazható tervet késziteni, utasitásul adatott azt kieszközleni, hogy az orsz. KK. és RR. kerületi ülésekben egy a’ kölcsönös igazság elveire alapitott uj tervet készitsenek; mielőtt azonban a’ terv országos ülésben felvétetnék, a’ megyével közöltessék, hogy a’ megye RRei, annak minden elvei- ’s részleteire utasitást adhassanak. 15) A’ kereskedés tárgyában a’ nemzet törvényes függetlenségnek, ’s alkotmányos önállásának szempontjából kiindulva törvény által eszközöltessék az, hogy a’ magyarországi vámok és harminczadok az ország érdekében mindenkor országgyülésileg szabályoztassanak, ’s a’ gyáripar védvámok által is emeltessék; külkereskedésünk pedig az ausztriai örökös tartományok kormányával teendő viszonos kereskedési tractatusok utján igazságtalan bilincseitől megszabadittassék. Ezek azonban a’ német vámszövetséghezi csatlakozásra, vagy az ausztriai határvámok kárpotlás általi megváltására semmi esetekben ki ne terjesztessenek. 16) Nemzeti bank felállitása iránt egy haladék nélkül kiküldendő ker. választmány, meghallgatván e’ tárgyban gyakorlatilag is jártas férfiak véleményét, még az országgyülés folyamata alatt tervet készitsen, melly a’ következő három főkelléknek megfeleljen u. . a) hogy az ingatlan javak birtokosa elegendő biztositék kimutatása mellett kölcsönhöz juthasson ingatlan hitelbank (Hypothecken bank) segedelmével, b) hogy a’ jobbágy az urbéri örökváltságárt kölcsön utján földesurának egyszerre letehesse, ’s e’ kölcsönt meghatárzandó évek alatt részletenkint visszafizethesse, földjövedelmi bank (Rentembank) segedelmével, c) hogy az országos közlekedési eszközök minél előbbi létesitése az orsz. közpénztárra alapitandó törlesztési bank által eszközöltessék. 17) A’ czéhek töröltessenek el, vagy ha mint magány társulatok fenmaradnának is, tagjai a’ nem-czéhbelieket iparáguk gyakorlásában semmi szin alatt se gátolhassák, se ezek feltt előjogokkal ne birjanak. 18) Országgyülés évenkint, ’s pedig az évnek első hónapjában mindig Pesten tartassék, a’ követek azonban három évre választassanak. 19) A’ királyi városok elrendezése ’s országgyülési állása előlegesen vétessék tanácskozás alá; és pedig a) függetlenittessenek a’ kir. kincstártól és rendeltessenek minden tekintetben a’ h. tanács felügyelése alá, b) az országgy. követek választásában minden polgár közvetlen részt vegyen; ellenben a’ tisztviselők választása, utasitás készitése, egyéb dolgok elhatározása egy számosb, minden polgár által választandó, ’s időnkint megujitandó testületre bizassk; városi polgárok iránt az 1) és 2) qualificatio a’ Pest megyeiekkel tökéletesen megegyezik, 3) a’ városnak köztisztviselői ’s minden vallásbeli lelkészei ’s ezen segédei, 4) minden közoktatók. – c) országgyülési szavazatuk mennyiségének meghatárzásában a’ népesség és közterhek arányán kivül, figyelembevétessék különösen az, hogy a’ városok emelkedése valószinü, ’s hogy az ipar és kereskedés érdekeit majd nem egyedül ők fogják képviselni. A’ szavazatok száma tehát minden esetre magasbra emeltessék, mint a’ mennyit népességük és portáik száma jelenleg kihozna; nehogy azonban a’ földmivelési érdekeket tulnyomóssággal fenyegesse, a’ megyei szavazatok száma legalább három annyi legyen. Egyébiránt mig az a) és b) alatti elvek törvény által kimondva nem lesznek, ’s tettleges teljesedésbe nem mennek, addig a’ városi szavazatok jelen állásának bárminemü változtatásába meg nem egyezhetnek. (Vége köv.)
Igen jellemző adat gyanánt említem, hogy ezen pont a’ tömegnek is nagyon megtetszett, ’s helyeslést sivalgott reá; mire az elnök első alispán kimondá: hogy miután a’ tettes RR. elhatározták, hogy a’ megyei házi adóba semmit se fizessenek, ezen pontot pedig elfogadják, tehát a’ határozat akkint áll: hogy az absentisták háromszor semmit fizessenek.
