Vezérczikk. (Kórság és gyógyszer.)
Vezérczikk. (Kórság és gyógyszer.)
Gr. Andrássy Károly ur, egy nyomban még e’ czikkbe közbeszőtt elmélkedésében a’ megyék gyülésein dühöngő bőszültségeket bunkócratiának nevezi. – Maradjunk e’ szó mellett, ha ugy tetszik, mert e’ szó magában olly szabatos definitio, millyet csak kivánhatni; megvan benne ’a’ genus proximum, a’ hatalom, meg az ultima differentia, a’ bunkó. Maradjunk hát mellette, ha ugy tetszik. – Ha nemzetünk e’ pillanatábani állapotát szemügyre veszszük, annak vázlata röviden e’ szavakban áll: a’ korkérdések iránt, a’ nemesség sirját öngyilkos érzetére jutott vad, tör, ront, öl, pusztít kiméletlenül, ’s rmbolva pusztitva rohan bizonyos sirja felé. Hirt vevénk, hogy Szatmárban a’ csengeri ’s tyukodi hősök házakat romboltak le, ’s embereket dobáltak kutba. –
Némelly emberek, kik azt gondolják, conservativ irányban működnek, pedig valóságos destructiv anarchicus ösvényen járnak, nem szüntek meg első pillanat óta a’ progressiv párt ellen kigyót békát kiáltani, – azon párt ellen, melly örökké békés utat ’s törvényes eszközöket hirdetett, mellynek szent ügyét a’ reform-kérdések körüli tanácskozás mezején, sem lélekvásárlás, sem népcsábitás, sem a’ nyers erőnek fellázitása még meg nem fertőzteté; mellynek egyedüli fegyvere az értelem, ’s ennek sugallata melletti szent szeplőtelen lelkesedés. – Már most kérdjük, ’s fölemelt fővel kérdjük: mellyik oldalon áll a’ hongyilkolás? – Azt gondoljátok, e’ pártnak nincsen emlékezete? – Ki volt, vagyis inkább kik voltak, kik a’ házi adó aránylagos együttviselésének eszméje ellen azon rémitéssel indultak fel, hogy az nem egyéb, mint a’ vagyontalanok harcza a’ vagyonosok ellen! bellum nihil habentium contra aliquid habentes!! – És az idő elfolyt, melly tanuságot tesz mellettünk, tanuságot tesz ellenetek, ’s a’ vagyontalanok harcza (de még csak a’ nemeség körében) immár csakugyan elkövetkezett; ’s most nézzetek szét, mellyik részen áll a’ bellum nihil habentium, mellyik részen dühöng a’ bunkócratia? az adó elvállalása mellett e, mellynek inditványozását ti botor gőggel birtokelleni harcznak neveztétek; vagy pedig a’ nem-adózás oldalán? – és menjetek rendre megyéről megyére, hol a’ házi adó kérdését nyers erő gyilkolta le, ’s adjatok magatoknak számot minden egyes emberről, ki a’ bunkócratiának rugója, hőse, vezére volt: találtok e tiz közt csak egyet is, kiről, ha nyilvános életét ’s politicai multját végvizsgáljátok, ’s jelen cselekvésének, egy nyitott könyv lapjai gyanánt, nyitva levő inditóokait megfontoljátok, van e tiz között csak egyetlenegy, kiről jó lelkiismerettel mondani mernétek, hogy őt a’ bunkócratia felizgatására, a’ liberalis pártnak – botorul ugynevezett indiscret tulságai vezérlék? – De nézzük csak egy kissé ezt a’ házi adót: ki hozta sajtó utján legelső inditványba? – tudtunkra gr. Dessewffy Emil a’ Századunkban, még 1839-ben (legyen áldott érte a’ nemes gróf), ujabb időben ismét gr. Sztáray Albert a’ századunk 1841-ki 66-ik számában (legyen érte megáldott emlékezete): tehát bellum nihil habentium nemde? – Mi szándékosan tartózkodnák, mert már volt alkalmunk némelly urak különös igazságszeretetét tapasztalni, miszerint minden, a’ mit mi inditványoznák, revolutio; ha pedig más teszi, szmbe sem tünik, – mint most is a’ kényszerített örökváltság körüli igen alapos, de nekünk sokkal szelidebb alakban is annyiszor szemünkre hány fenyegető jóslat, a’ jelenkorban. – Tehát tartózkodnák mindaddig, mig gr. Sztáray föllépése által a’ fejtegetés korszerüvé lön, ’s ex professo lapjainknak csak 75-ik számában kezdnék az adóról szólani – – és végigolvasók most ujolag minden e’ tárgyban irott czikkeinket, ’s istenre ’s a’ közvéleményre hivatkozhatunk, hogy higgadtabb modorban e’ tárgyról senki sem irt, ’s hogy nem hozatott fel ok az adóügy pártolására a’ sajtó mezején, vagy tán köztanácskozásokban is senki által, mi a’ Pesti Hirlapban emlitve nem volt volna; (miről a’ közönség még bővebben meg fog győződni, ha kérdéses czikkeinket, külön röpiratban egybe állitva – mikint nem sokára megjelendnek – olvasandja) – és mi lett a’ dolognak eredménye? az ország összes értelmisége az ügynek mellette van; conservativ megyékben nem csak valami szerfeletti váratlan reactio kitöréseit nem tapasztalók, sőt inkább több, ekkorig conservativeknek neveztetni szokott megyékben, mint Baranya, Mosony, Arad, Verőcze, Szerém megyékben, az igazság ’s józan politica sugallata szerint a’ házi adó elvállalása, ez a’ bellum nihil habentium contra a liquid habentes, szívvel lélekkel pártoltatott; – ellenben ugynevezett liberalis megyékben egy-két ismeretes derék ember felbősziti a’ bunkócratiát; ’s a’ vagyontalan tömeg szilaj csatára kel, az adó mellett talán? melly által a’ vagyon mondaték megtámadtatni; nem – – hanem az adó ellen, mellynek aránylagos viselését főképen a’ vagyonosak érdekében fekünni ma már minden okos ember elismeri, ’s minél erősben dühöng a’ bunkócratia, annál inkább kénytelen lesz elismerni. – Im a’ tükör előttetek! nézzetek belé. –
Ez a’ dolog hű ábrázolata, mellyet mindenek előtt constatiroznunk szükséges vala, mielőtt hozzá járulnánk azon kérdés fejtegetéséhez, melly most alkalmasint minden egyebet háttérbe szorít, ’s mellyet ép azért multkor a’ pillanat kénytelenségének neveznék. – Már figyelmeztetők azokat, kik a’ köznemességet saját sirjának megásására hanyathomlok rohantatják, hogy ez uton municipais szerkezetünk is talán, – de a’ nemesség kétségtelenül elvész. ’S ez igen természetes, mert előbb utóbb alulról ’s felülről két tűz közé fog szorulni. – Alulról már Zalában némi kis intést kapott; Nógrádban pedig az éreztetés perczén álálott; – felülről mikint állnak a’ dolgok, meg fogják látni érdemes olvasóink gr. Andrássy Károly urnak itt következő értekezéséből, mellyet – bárha ellenünk némi dolgokban a’ nemes gróf saját szempontja szerint kissé balul ’s kissé feledékenyen itél is – lapjainkba szóról szóra fölvenni, annál szivesb készséggel sietünk, minél örömestebb látunk ekképen alkalmat adatni, hogy a’ ns gróf által fölvétetett fontos kérdésre véleményünket kimondjuk; mert a’ minő mély tisztelettel haljunk meg a’ nemes gróf tiszta, törhetlen, szilárd hazafisága előtt: reméljük, a’ ns gróf ép ugy igen természetesnek fogja találni, hogy alkotványos fejleményünk irányát, ’s igy némi közösen nagy nemzeti betegségnek elismert kórállapot gyógymódját is más szempontból nézzük, mint az „Umrisse” nagyértemü szerzője. – Az emlitett czikk itt következik:
* * *
