Bihar.
Bihar.
Az utasitást tervező választmány javaslatának többi fontosabb pontjai imigy következnek: Magyar nyelv. Bihar megyének több országgyülésen nyivánitott azon forró ohajtása, hogy a’ magyar nyelv diplomaticai polczra emeltessék, tökéletes teljesedést ekkorig sem nyert; minél fogva az előbbi utasitásokhoz képest meghagyandónak véli a’ küldöttség követeinknek, hogy a’ fenebbi czél elérését minden alkalommal szorgalmazzák, különösen pedig a’ magyar nyelv iránt alkotandó törvényt olly tartalmuvá tenni igyekezzenek, miszerint a’ magyar nyelv használata ő cs. k. felségétől érkezendő válaszokra és minden kormányszék, ’s hatóság hivatali dolgaira ’s érintkezéseire – a’ belszerekezetet is ide értve – kiterjesztessék, és hogy az ország köziskoláiban ’s nevelő intézeteiben oktatásra jelenleg használt latin nyelv magyarral váltassék föl, feleslegesnek látván a’ választmány kövat urakat figyelmeztetni, hogy mindennemű hivatalos tisztelkedéseikben és országos kijelentéseikben szóval, szívvel és lélekkel magyarok legyenek. A’ magyar nyelvet illetőleg utasitásul kivánja még adatni a’ választmány, hogy a’ magyar sorezredekben kiváltképen magyar születésű, kirekesztőleg pedig olly egyének neveztessenek tisztekül, kik a’ magyar nyelvet tökéletesen értik és beszélik, ’s a’ hadi gyorlatokban magyar parancsszó használtassék. Lengyel ország. Az europai nagy hatalmasságok közt fenálló szerződések ellenére, a’ nemzetek sorából kitöröltetett és lengyel nemzetnek alkotmányos jogaiba visszahelyezését azon történeti kapcsoknál fogva, mellyek magyart a’ lengyellel hajdani szomszédság, atyafiság, alkotmány-hasonlatosság megosztott uralkodói szék ’s együtt küzdött véres harczok emlékezete által szorosabban egybekötik, fölirást javasoltak Bihar megye RRei az ország részéről ő felségéhez intéztetni és magok is esedeztek, hogy a’ férfias erővel küzdött, de magára hagyott lengyel nemzet szomorú sorsa enyhíttessék, és szerződések által biztositott alkotmányának visszaálítására lépések tétessenek. Ezen fölirásra azonban válasz nem érkezett; az önkénynek martalékul adott nemzet szenvedései pedig naptól napra súlyosodnak. A’ lengyelnek alkotmánya lenni megszünt, nemzeti nyelve természeti jogaiból kivetkőztetett, külön állott országa az orosz birodalom kiegészitő részévé lett. Lépcsönkint dulta szét nemzeti kincseit az erőszak, melly vaskövetkezetességgel most már legszentebb érdekének atyái vallásának leigázására törekszik. Ezen kebelrázó önkény általában az örök igazság törvényeivel és az emberiség igényeivel meg nem fér, különösen pedig az europai hatalmasságok által szentesített szerződések irántibizodalom csökkentésére vezet, ’s azért szükségesnek látja a’ választmány, hogy követeink az országos rendek figyelmét e’ tárgyra nézve keletkezett fölirásban kifejezett törvényes ohajtásuk sikeresítésére ujont fölhivják. – Vallás. Ámbár azon törvényjavaslat, melly mult országgyülésből a’ vallási ügyben ő felségéhez terjeszteték, Bihar megye kivánatának meg nem felelt; minthogy azonban az átmenetet és vegyes házasságokat illető legsúlyosabb sérelmek ismételhetésének elejét veszi, törvénykönyvbe iktattassék. – Sajtó. A’ sajtó ügye a’ törvényhozás körébe visszavezettetvén, a’ mult országgyülési javaslat kiszemelve is tárgyalás alá vétessék. B. Mednyánszky Alajosnak könyv-vizsgáló hivatal elnökségi czíme törvény által húzassék vissza, ’s ha ez nem sikerülhetne, ünnepélyes óvás tétessék. – Ünnepek, Naptárok. Követeink az ünnepek megkevesítését, és a’ mellyekre nézve lehetséges, azoknak diplomaticai úton vasárnapra leendő áttételét; a’ decretalis napok megszüntetését ’s a’ Gergelyféle naptáraknak az ó hitüek általi bevételét eszközöljék. – Az előleges sérelmekre, sóra, pénzbeli viszonyok kiegyenlítésére ’stb. nézve a’ mult országgyülési utasitás meghagyása javasoltatik. – Urbéri faizás. Az urbéri faizás tárgyában alkotott törvény határozatlan és az önkénynek tág utat nyitó értelme azon törvény módosításának szükségére hívta föl a’ választmány figyelmét, melly tekintethez az urbéri faizás engedménye alatti erdőknek majd mindenütt pusztulásra jutott állapota is hozzá járulván, több rendű törvényjavitási előterjesztések tétettek. Javasoltatott olly törvény, miszerint az illető megyei biztosság által végbe viendő szemle után az urbéri erdőknek bizonyos mennyiségű vágásokra leendő felosztása határoztassék el, és a’ vágásokból évenkint kikerülendő tűzifának egy része a’ tűzhelyek számához képest aránylag osztassék fel. Melly javaslat azonban a’ vágások kimérésére, tilalomtartásra és egyebekre forditandó tetemesb, és csak a’ nagyobb urodalmak által hordozható költségek miatt általában kivihető nem levén, az urbéri erdő egy részének természetbeni kihasitása, és a’ jobbágyság használata alá bocsátása inditványoztatott; ott azonban, hol szükséges fölvigyázat nem mindig létezik, és a’ megkivántató eszközök hiánya miatt kellőleg nem is gyakoroltathatik, az igy kiszakitandó erdőnek rövid idő alatti bizonyos elpusztulásától tartani lehetvén, ezen inditvány egészen el nem fogadtatott, hanem egyedül a’ földes uri szolgálatokat és tartozásokat örökösen megváltandó, és ennél fogva mind a’ tehetség, mind az értelmesség magasb fokára jutott községekre láttatott czélszerűnek; többiekre nézve pedig abban állapodott meg a’ küldöttség, hogy az urbéri faizásra is szintugy mint legelőre történt a’ legkisebb és legnagyobb szám, melly között a’ faizás akár öl akár pedig szekérszámra megállapitandó az urbéri erdő terjedelmességéhez képest és a’ házhelyek mennyiségéhez törvény által kimondassék. – Lakók. Valamint 1839-ben nem csak aránytalannak, hanem igazságtalannak is tartotta ezen megye, hogy a’ háznélküli zsellérek a’ földesurnak 12 napszámot szolgáljanak, ugy a’ választmány sem lehet más meggyőződésben, hanem hogy ezen terhet, ha tökéletesen megszüntetni nem lehet, legalább a’ többi jobbágyok tartozásaival arányba hozni szükséges. A’ választmány nézete szerint az uri adó alapja egyedül a’ föld és annak jövedelme, nem pedig a’ személy; következőleg a’ két keze munkájára szoritott napszámost, ki a’ földesurtól semmit sem bír és semmi urbéri jóban sem részesül, a’ földesur irányában igazságosan adóztatni annál inkább nem lehet, mivel azon telektől és hajléktől, mellybe magát a’ napszámos megvonja, a’ birtokos minden földesuri tartozást teljesíteni tartozik, még pedig akár fogadott be lakót házába, akár nem. az igazság szempontjából kiindulva tehát azt javaslaná ezen választmány, hogy valamint az apróbb urbéri tartozások a’ 1836-ik törvényeknél fogva megszüntettettek, ugy a’ házzal nem biró zsellérek alapnélküli szolgálatai is nagylelküleg eltöröltessenek; ha azonban követ urak ezt el nem érhetnék, legalább azon igyekezzenek, hogy a’ lakók szolgálata, melly a’ házzal, telekkel és legelői illetőséggel biró zsellérekénél csak hat nappal kevesebb, évenkinti 4 napi kézi munkára leszállittassék. – Kibecsültetés. Az első rész 40-ik czimére nézve adott azon utasitás, hogy a’ kibecsültetés a’ jobbágyi külső illetményre is kiterjesztessék, a’ mult országgyülés alatt teljesedést nem nyervén; miután azt is tapasztalá a’ küldöltség mikép a’ h.tanács jobbágyi belső telekre nézve is csak a’ fiugyermekeknek engedi meg a’ kibecsültetést, ez okból inditványozza, hogy követeink a’ kibecsületési jogot a’ leányok részére is világos törvény által biztositani igyekezzenek. Isten adja: semmi se legyen belőle.* Ezek nevezetesebb pontjai az utasitásoknak. –
Ez ugyan nem is illik a’ többi közé. – Szerk.
Lukács György.
