SZERBIA.
SZERBIA.
Szerb határszélekről, april. 28-án. Mondják, de nem egész bizonyossággal, hogy egy hirnök meghozta legyen a’ legujabb hirt Stambulból, t. i. hogy a’ fényes porta Russia kivánatainak eleget kiván tenni. Ezen kivánatok abban állanak, hogy uj választás történjék, és országgyülés tartassék, melly a’ nemzetnek szabadon válaszszon fejedelmet. Ezekbe tehát a’ porta belégyezett, egyedül azt kötvén ki magának, hogy a’ történendő választásból az Obrenovicsok kirekesztessenek. Erre Butenieff azon okból nem állhatott reá, mivel e’ részben utasitást udvarától nem kapott; de a’ porta ezen kivánságát azonnal megirta Pétervárba, ’s azon reményét fejezé ki, hogy udvara megnyugvandik benne. Ezen alkalommal azt is tudatom, hogy Rajevics és egyéb országos foglyok husvét harmadik ünnepén elbocsáttattak. – Azt mondják, hogy a’ szerb ügyek fölötti tanakodás igen borús vala. A’ gyülésbe meghivatott Butenieff is. Riza pasa teljes határozottsággal ’s jobban pártolá Szerbiának mostani állapotját, mint maga Szarim effendi. Butenieff nagy hidegvérűséggel ült. ’s mindenre igent mondott a’ divánban, csakhogy 307a’ porta az uj választást helybehagyja, bárkit válaszszon is aztán a’ nemzet. Látható tehát, hogy az Obrenovicsokért senki sem küzd; mert ime maga Russia sem kivánja Mihály visszahelyezését, Milos pedig maga mondott le vénsége miatt. A’ választás tehát egészen szabadon hagyatik a’ nemzetnek, ’s az udvarok ugy szólván szájokba teszik a’ szerbeknek, hogy azt, mit Vracsáron és Kalimejdánon a’ szabad ég alatt ’s ismét a’ templomban kimondottak, másodszor is mondják ki, t. i. hogy fejedelmül Karagyorgyevicsnek már fel is kent fiát, Sándort választják, kivánják ma és holnap és mindörökké. Egyedül a’ szerbektől függ tehát jelenleg a’ világnak megmutatni, valljon az alkotmányt vagy az önkény ostorát választják e? valljon egyek voltak, ’s igazat mondottak e akkor, midőn azt vallották, hogy azt, mivel Czerni Györgynek tartoztak, fiának fizetik le, fejedelmöknek választván őt, vagy pedig isten előtt hazudtak, midőn hűséget esküvének neki? Meglátjuk, ki ütendi homlokára a’ hűtlenség bélyegét, kinek fekszik szivén inkább a’ szerb név dicsősége, mint az aranyok pengése, mellyek a’ sirba nem vitetnek, ’s mellyek miatt Judás felakasztá magát. Kifog tetszetni, ki lesz a’ hű ’s ki a’ hűtelen. (Pesti szerb lap.)
Szerbhatárszél, maj. 1. Sietek önnel tudatni, miszerint a’ czárnak elvégre is csakugyan sikerüle, a’ végvonaglással küzdő divánt Szerbiában tett lépése jogtalansága felől meggyőzni. – A’ belgrádi pasát, Kiamilt, Hafiz pasa váltandja föl, ki apr. 24-kén Stambulból el is indult. Kiamilnak a’ septemberi napok hat matadorjaival Stambulba kelle menni. Sándornak, kit már a’ nagyur megerősitett volt, le kell köszönnie. Uj választás leend, ’s hogy ezen uj választás minden külbefolyástól annyival ovatottabb lehessen, azt L. ellenőrködése alatt kell tartani. – Még valamit kell közlenem önnel. a’ Mihály pártján levők közül tizenketten összebeszéltek, hogy Szendrőt éjjel fölgyujtsák, ’s e’ tényt a’ jelen kormánynyal meg nem elégülteknek tulajdonitsák. A’ 12 derék legény, kik között egy pár popa is vala, mielőtt czélt érhetett volna, rajta kapatott, 7 rögtön elfogatott, 3 pedig később kerüle kézre. A’ felbőszült nép össze akarta őket szaggatni, ’s csak nagy bajjal sikerült őket Denkának, ki Szendrő közelében mulatván, a’ lármára előmene, megmenteni. – Az elfogottak, kik kézre kerülésök előtt néhány embert megölének, most börtönben várják tettök jutalmát. – Isten velünk! – – U. I. A’ szerb herczeg választása, hahogy diplomatiai felüleges elégtételnél több akarand lenni, ugy remadtriarios venisse épen nem mondhatjuk. A’ nép és mások elhatározák más herczeget nem választani, ’s Vucsics sem akar Stambulba menni, ’s akkor bizony félő, hogy a’ szerb fölkelést a’ bolgárok is követendik. –
Vederemo.
