Fővárosi ujdonságok.
Fővárosi ujdonságok.
A’ sánta ördög harmadik levele. Sötétséges ur! E’ levelem elején mindenek előtt köszönetemet kell kimondanom sötétséged iránt, hogy azon opticai kisérleteimre kikért ördögöt olly hamar megküldé, még pedig valóban primae qualitatis ördögöt, ki mindennemű ördögi tulajdonokban társai felett kitünő. Alig érkezék meg, ’s legott vivém Sturmhoz; ámbár eleget handabandázott az ember, akarom mondani az ördög, hogy őt a’ tudomány tárgyává téve lealacsonyítom: de birván sötétséged felhatalmazását, nem gondolék a’ handabandával, sőt inkább örültem őt indulatban látni, remélvén, hogy e’ miatt az üveg alatt még többet látandok belőle, de midőn szándékomat teljesitendő, őt a’ nagyitóba dugni akarám, csak akkor tünt szemembe a’ baj: ugyanis az ördög sokkal terjedelmesebb lény a’ rosz forintosnál, ’s összegyürni sem lehet; mert gőgje, mint már az irás is tanitja, a’ világon is alig fér. Szinte remegtem, hogy semmi sem leend kisérletemből, midőn hirtelen egy gondolat villana agyamban. Vannak t. i. az ördögöknek világszerte ismert tulajdonaik, ’s ezeket, mint már tudottakat, feleslegesnek tartám microscopice vizsgálni, azért el is tökélém ezeket az ördögből kivenni, ’s a’ megmaradt hihetőleg kisebb részt dugni üveg alá, bizván igy ujat fedeznem föl. Az ördög leghiresebb tulajdona a’ kevélység, ezért bukott le – mint a’ világ tudja – az égből, ’s ez rontja el most is minden müvét, mellyet szerencséje épitni engedett, azért ördögömnek is testére, azaz szellemére alkalmazám a’ szivattyut, és sokáig húzám belőle a’ gőgöt, mondhatom szinte belé fáradék, mig kiszíttam, de örömöre alakja szörnyen is fogyott. Azután, mivel ördögnek, hogy szerepet játszhassék, nagyon is gazdagnak kell lenni, kincseit akarám kiszivatni, mellyeknek nagy hirében volt; de bámultomra a’ szivattyu nem fogott ezen oldalán, ekkor vevém észre, mikint e’ részről, hihetőleg ördögi czélainak elérésére, maga magát kiszivattyuzta, ’s némi tudakozódások után kipuhatolám, hogy ő homályosságának valamit fizetni kellett volna, ’s ez inyére nem levén, hogy törvényesen fizetnie ne kelljen, törvénytelenül botorságában annyit fizetett, hogy jövőre efféle műtételekre alkalmasint alkalmatlanná vált. Felhagyék tehát ezen sikeretlen munkával, de mivel az ördög még sem vala eléggé kicsiny az üveg alá bujni, eszembe juta, miképen a’ kevélységnek egy elválhatatlan testvére is van, ’s ez a’ hiuság. Ujolag elővevém tehát a’ szivattyut, ’s ezen dicséretes sajátság lecsapolásához fogtam; mondhatom ismét sokáig dolgozám, ’s az ördög alakja szemlátomást apadt, végre nem maradt egyéb kezemben egy veres borzas hajcsomónál, a’ melly alatt, bármint forgatám, semmi sem volt. Valóban megijedék, látván az ördögöt illy kevés ingredientiából állni, ’s kivált az rémite, hogy haja alatt semmit sem találtam. Tehát csak kevélység és hiuság volna az, miből az ördög alkotva van! ezt nem képzeltem volna, de most kénytelen valék meggyőződni felőle. Jaj hát a’ pokolnak, mert ha még roszra sincs eszünk, nemsokára minden müveinknek bukni kell, ’s ezen sötétséged által felküldött ördög bizonyitja, hogy roszat képes ugyan müvelni, ’s bajt okozni, de vak gőgjének müvei, mivel nem ész által alkotvák, magoktól összeomlanak, ’s csak siettetik az igazság diadalmát. Földhöz csapám a’ hajcsomót, ’s az előttem terjengő kevélységre vetém szemeimet, ’s egy épen reá esett tiszta napsugárnál látám, hogy ez sem ollyan jó pénz, minőnek tartatni akar; látám, mikint ő, csakhogy czélját érhesse, kész az általa különben megvetett szegény ördögökkel czimborálni, csókolózni, sőt egy pipából dohányozni is. Bátorkodom tanácsolni sötétségednek: szerezzen, ha hatalmát fen akarja tartani, a’ pokolnak ügyesebb ördögöket, mert az illyenek még a’ földön is megbuknak, és borzasztólag elszomorodva, de a’ legmélyebb tisztelettel maradok sötétségednek legsötétebb szolgája – a’ sánta ördög. – – A’ mult héten egy pesti polgár a’ Mak-Mária körüli budakeszi erdőben járván, egy puskás rablótól támadtaték meg, ki előbb három sebet ütvén a’ szegény polgár fején, őt pénzétől ’s órájától megfosztá. Eddig fővárosunkban a’ por miatt nem éldehetők a’ jó levegőt, ’s a’ budai hegyekbe siettünk érte, de ha divatba talál jőni ott egy-két lélekzést három lyukkal fizetni meg koponyánkban, vagyonunkat nem is számitva, nem tudhatjuk, mi lesz belőlünk, mert tüdővészbe esni, vagy agyonveretni, keserves alternativa; de meggyőződésünk, hogy az illetők sokkal jobban vigyázandanak, mintsem illy gazság ismétlésétől félnünk kellene. – – Geibel Károly pesti könyvárosnál megjelent: Közönséges kézi- és oskolai atlász a’ legujabb földirati határozatok szerint a’ hazai ifjuság és tanitók számára, valamint az otthoni használatra, kiadta Fényes Elek h. ü. ’s a’ m. t. t. l. t. Ezen munka milly nagy hiányt pótol, csak azok képzelhetik, kik tudják, milly hihetetlenül elhanyagoltaték eddig nálunk a’ földirat. ’S ha már e’ mű ezen tekintetben nagy szükséget pótol, mennyire ajánlhatóbbá teszi azt lelkismeretesen pontos kidolgozása ’s a’ csinos kiadás, annyira, hogy bármelly hasonnemű külföldi vállalat mellé állitható. Különösen felszólitjuk megszerzésére oskoláink tanitóit, bizonyossá téve őket, hogy intézeteik csak nyerni fognak általa. ugyan Geibelnél jelenend meg e’ napokban. A’ magyar nyelvre alkalmazott gyorsirás. Tekintvén, milly élénk mozgalom mutatkozik honunkban jelenleg e’ mezőn, hasonló fontosságunak mondhatjuk e’ munkát a’ következővel, melly ugyanott már megjelent: „Tactica vagy a’ politicai gyülekezetek tanácskozásának theoriája Bentham Jeremiástól, francziából forditotta Dumont István után Gindery János.” Gyülések tacticája! millyen felesleges volna most ezt dicsérnünk, midőn azok tacticáját félreértve a’ bunkocratia vitézi tacticája kapott lábra, ’s dorongolja, bicskázza és baltázza argumentumait az ellenfélnek, sokkal vitézebben, mint Győr alatt a’ francziákat. Miből átláthatják uraink, hogy eddig vitézség és jámborság megvolt a’ magyarban, de csak azért vallott kudarczot, mert mindkettőt rosz helyen gyakorolta, a’ vitézséget t. i. otthon gyüléseinkben, ’s a’ jámborságot anno 1809 Győr alatt. – – Még e’ két munkára figyelmeztetjük közönségünket: „Magyar közpolgári törvénytudomány elemei. Kövy Sándor után Fogarasy János”, és „A’ selymészet kézikönyve, népszerü utmutatás selyemfák ültetése és szederfák tenyésztése ügyében. Irta Kunoss Endre.” Korszerűsége által magát mindenik ajánlja.
