Bihar.
Bihar.
V.-Olaszi, maj 8. Az ősiség ügye után – mellyről elébbi közleményünkben szólottunk – a’ választmányi terjedelmes javaslat többi pontjai vétettek tanácskozás alá. E’ pontok közül az örökváltság fölött többen emelének szót, ’s kifejték: mikint ha a’ kényszerités elmellőztetik, akkor az urbéri telkek soha sem fognak megváltatni, és igy azon szép remények, mellyek az örök váltságról szóló törvényhez csatlakozának, nem lesznek egyéb, mint nyom nélkül enyésző szappanbuborék. Megczáfoltatott továbbá azon balhiedelem, mintha a’ kényszerités által sajátsági jog volna megtámadva, ’s kifejtetett: mikint nemcsak a’ jobbágyok, hanem a’ földesurak érdeke is azt kivánja, hogy az urbéri telkek minél előbb megváltassanak, ’s miután a’ kényszerités ellen alig hallatszék egypár ellenvélemény, a’ nagy többség pedig határozottan mellette nyilatkozott, végzéssé lőn: hogy Bihar követei olly törvény alkotásán igyekezzenek, miszerint egyes jobbágyok vagy községek kivánatára a’ földesurakat kényszeríteni lehessen. – Változást szenvedett a’ tized tárgyábani javaslat is. E’ tárgyban a’ választmány véleménye az volt, hogy a’ tized örökösen megváltatván, a’ bejövendő pénzmennyiség közhasznú intézetek létrehozására fordittassék, ha pedig ez nem sikerülvén, a’ tized mostani birtokosainál jövőre is megmaradna, olly törvény alkotása sürgettessék, miszerint a’ tizedet többé termesztményekben szedni ne lehessen, hanem annak megváltása kényszerités által eszközöltessék. E’ javaslat irányában többi közt említve lőn: mikint, ha áll az – mit a’ választmány maga is igazol – hogy a’ czél, melly végett a’ tized eredetileg fölajánltatott, már eléretett; továbbá, ha igaz az – mit törvényeink tanusitnak – mikép a’ tizedről mindenkor orsz.gyülés rendelkezett, ’s annak az egyház csak haszonvevője, de tulajdonosa nem volt: ugy mi okból kellene megváltani, hiszen ha a’ czél eléretett, logicai következetesség utján az eszköznek is meg kell szünnie; és érdekek kivánják, és kivánja az adózó nép állapota, melly a’ nélkül fölött is szigorú levén, a’ tized által sokszorosan súlyosodik. Több okok előadása után – mellyeket itt említenem sem idő, sem hely – a’ nagy többség véleményéhez képest a’ tized eltörlése utasitásul adatni rendeltetett. Az utasitáshoz azonban záradékul hozzátéteték az is, hogy ha követeink minden igyekezetök mellett sem volnának képesek az eltörlést kivíni: ugy azon igyekezzenek, hogy a’ tized lehető legkisebb bérfizetéssel váltassék meg, ’s a’ váltságbér közhasznú intézetek létrehozására fordittassék. – A’ kir. városok ügyébeni javaslatnak két főpontja esett változás alá, t. i. a’ polgárjogról és az orsz.gyülési szavazatról szóló pont. Az elsőre nézve határozattá lön: mikint a’ polgárjog gyakorlása a’ város keblében vagy határán fekvő vagyont birókon kivül terjesztessék ki minden kereskedőre, mesteremberre és gyárosra, kik magok kezére dolgoznak, ha legalább három év óta a’ városban laknak; továbbá azon állandó városi lakosokra, kiknek élelmi keresetök az ottani állandó lakás által van föltételezve, irástudók és a’ törvényhozás által határozandó mértékben a’ városi pénztárba adót fizetnek. – Az orsz.gyülési szavazatjogot illetőleg oda módosittatott a’ választmány javaslata, hogy abból egy kir. város se rekesztessék ki; követeink pedig minden igyekezetöket arra forditsák, hogy e’ tárgyra nézve Pest megye utasitásában kifejtett terv elfogadásra találjon. – A’ választmány által javaslott utasitás többi pontjai helybenhagyattak; a’ czéhekről szóló utasitáshoz azonban hozzátétetett az is, hogy a’ czéhek eltörlésével olly törvény alkotása hozassék kapcsolatba, miszerint az uj és közhasznot hajtó találmányok jövedelmei a’ föltaláló műiparosok irányában bizonyos évekig kirekesztőleg biztosittassanak; továbbá minden intézetek és társulatok, mellyek a’ nemzeti gazdaság és műipar kifejtését maguknak czélul tűzték, országos pártfogás alá vétessenek. – Az utasitások fölötti tanácskozás közben tb. J.– P.– figyelmezteté a’ RRet azon kihágásokra, mik a’ helyhatósági szabadság veszélyeztetésével közelebbről több megyében történtek, figyelmeztetése után elmondá: mikép véleménye szerint e’ kórállapoton csak ugy lehet segíteni, ha a’ megyék elrendezése minélelőbb szőnyegre kerülend. Oda kivánná tehát követeinket utasittatni, hogy a’ megyék elrendezését a’ jelen orsz.gyülésen hozzák inditványba. Nem volt egyén, ki vissza nem borzadott volna azon veszélytől, mellynek a’ megyei helyhatóság közelebbről kitétetett; és köz vala a’ meggyőződés, miszerint e’ kórállapoton segiteni kell; csak a’ fölött folytak tehát a’ vitatkozások: valljon a’ megyék rendezése által eleje vétetik e a’ kórállapot reánk sulyosodásának? és valljon a’ gyógyszer még most legalább nem volna e veszélyesebb magánál a’ betegségnél? A’ RR. többsége inditványozó ur ellenében olly hiedelemben vala, mikint a’ gyógyszer – mit a’ megyék elrendezéséből némellyek remélnek – veszélyesb volna magánál a’ betegségnél; mert a’ kifejlés nagy müvét akasztaná meg. Bihar RRei tehát a’ megyéknek jelenlegi elrendezéséből semmi üdvös következést sem remélhetvén, az inditványt el nem fogadták. – Közgyülésünk folyama alatt a’ követek mellé 12 ifju választatott orsz.gyülési irnokul. – Földváry Gábor kir. biztos ő méltósága több napok óta városunkban van, és szünetlenül munkálkodik. Mi lesz munkálkodásainak eredménye? nem tudjuk; de hiszszük, mikint az igazügynek csak jó eredménye lehet. –
Lukács György.
