Torontál.
Torontál.
Majus 7. A’ házi adó ügye, mint a’ tisztelt közönség előtt már tudva van, Torontálban igen nagy többséggel keresztülment; az utasitás pontja e’ részben igy hangzik: 1) A’ közterheknek mind azok által, kikre azokból haszon és jótékonyság háramlik, helyes arányban leendő viselése az igazsággal igen is egyező levén, miután bizonyos az, hogy a’ közbátorság fentartásából, a’ házi pénztárból fizetett tisztviselők járandóságaiból, ezeknek kiszolgáltatott fuvarozásból, az utak, kidak jó karbani tartásából, ’s más a’ megye belkormányzására forditott kötségekből, mellyeknek eszközlése mind eddig a’ házi pénztár terhére rovatott, a’ nemesi rend is szinte hasznot érez, – a’ megyei RR. annak igazságáról, hogy ki minek jótékonyságát élvezi, annak terheit is viselni tartozzék, áthatva levén, ’s eddig az adózónépre róva volt terhek egyik részének viselésében osztozni kivánván, követeiknek kötelességökül teszik annak inditványba leendő hozatalát, ’s törvény általi meghatározásának eszközlését: hogy jövendőre nézve a’ házi pénztár kiadásai, minden innét származtatható más adózási következmények nélkül, a’ haza minden lakosa által országgyülésen megállapitandó kulcs szerint fizettessenek. – 2) Az ősiség eltöröltetett, ’s a’ fiscalitási jövedelem kárpótlása iránt a’ RR. a’ kormánynyal egyezkedni kivánnak. – 3) A’ majoratusok- és senioratusoknak eltörlesztését a’ RR. jövendőre egyáltalában, a’ multra nézve pedig ollykép sürgetik, hogy a’ mostan élő majorescók birtokukban ugyan hagyassanak meg, de haláluk után a’ törvényes örökösödésnek azon rende, melly a’ majoratust vagy senioratust alapitó által megrekesztetett, helyreállittatván, az illyen birtokokban mind azoknak utódai, kiket különben a’ rendelkező után az örökösödés illetett volna, a’ fenálló törvényes osztály utján részesittessenek. – 3) A’ birtokképesség megállapittatott nemzetisedés föltétele alatt, a’ honositás pedig megszüntettetett. – Ellenben 4) a’ hivatalképesség még időelőttinek nyilvánittatván, boldogabb időkre halasztatott. – De 5) a’ tisztválasztásról szóló utasitásban a’ képviseleti rendszer elve ’s mikinti alkalmazásba hozatala kimondatott. Ezen czikk igy szól: „Europaszerte alig vannak szebb polgári intézvények, mint a’ magyarországi megyék helyhatósági szerkezete, ennek ’s közte a’ szabad választásnak köszönheti leginkább hazánk nyolcz százados alkotmányának annyi külháborúk ’s belviharok között is fenmaradását; – azonban valamint a’ legnagyobb szabadság is átokká válhatik, ha az önkények ’s kihágások nem korlátoztatnak, ugy a’ választói jog is hazánkban ahelyett, hogy az alkotmányos szabadság szent palladiuma legyen, ha a’ napi renden lévő megvesztegetések, mint az erkölcstelenségnek kárhozatos gyomai, ki nem irtatnak, ’s az itt-ott feltünt gyászos kimenetelű kicsapongások nem zaboláztatnak, elvégre veszélybe dönti a’ nemzetet; érzette ezt felséges királyunk, midőn 1836-ik esztendei szeptember 22-én kibocsátott leirata által, a’ főispánoknak kötelességökül tenni méltóztatott, hogy a’ pártoskodások ’s bűnös kihágások főnökeit ’s előmozditóit hivatalokra ki ne jelöljék, melly kegyelmes leirat noha a’ törvényekbe ütköző volt, mert alkotmányos hazánkban hasonló rendeletek csak törvény utján tétethetnek, mégis arra mutatott, miszerint az ország a’ választásoknál közbejött kicsapongások tekintetében kórállapotban szenved; érzették továbbá ezt a’ megye RRei is, mert e’ részbeni üdvös törvény sürgetésére követeiket már mult országgyülésen utasitották; ’s végre az hiszik e’ megye RRei, érzi az egész haza, miszerint ez állapot igy, a’ mint van, nem maradhat. Ezen előzményekből mindazáltal nem az következik, hogy a’ megyei hatóságok választási szabadsága korlátoztassék, mert a’ kor maga mondá ki már az elvet, miszerint a’ választási jogot nem megszorítani, hanem terjeszteni szükséges, ’s e’ részben egyedül a’ visszaélések elháritandók, mellyre nézve ’s általában a’ választások tárgyában következő elvek állapittatnak meg: a) Miután önkénykedések néha a’ főispán, sokszor a’ szavatszedő küldöttség ’s magányosak által is szoktak történni, ezek jövendőre minden oldalról szigorú ’s ki nem játszható törvény által meggátoltassanak. – b) Mivel a’ felkiáltás a’ szabad választásnak nem látszik czélszerű módja lenni, helyette a’ titkos szavazás rendszere hozassék be. – c) A’ szavazásnak egyenkinti gyakorlata meghagyassék. – d) A’ szavazási jog a’ nemesi renden kivül minden kiváltságolt, rendes tanácscsal ellátott kerületekre, ’s mezővárosokra, sőt olly községekre is, mellyek 5000 népességgel birnak akképen terjesztessék ki, hogy abban azok megbizottaik által részt vehessenek. – e) Ama’ világos törvénynek, melly azt rendeli, hogy tisztválasztás minden harmadik évben tartassék, elmulasztói ellen a’ törvényhozó test czélszerű óvó ellátást tegyen.” ’S illy elvek mellett a’ követek oda utasittattak, hogy választási törvényjavaslat készitése végett mindjárt az országgyülés kezdetével egy országos választmány kiküldetését szorgalmazzák, melly is munkálatát, még a’ hongyülés folyta alatt a’ megyékkel közlendőt, adja be. (Folytatni fogjuk.)
Többen.
