Nógrád.
Nógrád.
B.-Gyarmat, majus 10. A’ nógrádi követutasitás egyéb pontjai, még következők: I. A’ kereskedés ’s ipar ügyét illetőleg, – elvontan azon nagy szorgalmat tanusitó ’s dicséretet érdemlő terjedelmes munkájától e’ részbeni szakválasztmányunknak, – következő vezérelvek tűzettek ki követeinknek: 1) Belkereskedési hátramaradása honunknak, leginkább rosz közlekedési eszközeinknek, vagy ezek hiányának levén tulajdonitható, – azok országgyülésileg meghatározandó vonalokban és sorozattal országos közköltséggel ’s erővel épittessenek. 2) Műiparunk ’s a’ fenérintett bekereskedés kellő fejlesztésük tekintetéből: a’ czéhek egyedárussági káros oldala, valamint minden egyedárusság töröltessenek el, ’s azok csak a’ kézmüvészség megtanulását könnyitő intézetekké alakittassanak. – Az igen hasznos uj találmányok gyártására, készitésére azonban a’ törvényhozó test, bizonyos évekre kizárólagos engedményt adhasson. 3) Szinte a’ honi gyár- ’s kézműipar érdekében: – védvámok állittassanak; a’ német vámszövetséghezi csatlakozás – Sopron inditványa szerint – mellőzve az anyagi számos nagy fontosságu okokat, már csak a’ nemzetiség megóvása eszményei okánál fogva – bár ez eszme Jankovics Vince t. biróban ékesen szóló védlőre talált – se pártoltassék. 4) A’ külkereskedést érdeklőleg: – a’ harminczadok czélirányosan rendeztessenek, nevezetesen az árszabály állandóvá tételével; a’ jövendőre szükséges módosithatások joga, a’ törvényhozóságnak tartatván fel. – 5) Honi termékeinknek a’ világpiaczra juthatásuk tekintetéből, valamint a’ Fiuméval való egybekapcsoltatás elve pártolását (vasut vagy csatorna által) követeinknek már korábban meghagyók, ugy e’ helyt is a’ fiumei kikötőnek, országos közköltség- ’s erőveli épitetését, ’s pedig ugy, hogy az a’ legnagyobb tengeri hajók elfogadására is alkalmassá tétessék, – elhatároztuk; várva egyébiránt, az e’ munkához szükséges költség gyarapodását a’ só felemelt árából is. – Megjegyzendő az 1-ső pontra nézve, hogy csak a’ főkereskedési utvonalokat kivánjuk az ország RRei által meghatároztatni, érdekeikhez képest pedig a’ hatóságok, ’s magánosak is készithessenek közlekedési eszközöket. – (Jó lenne kiszámitniok a’ „nem adózás” pártolóinak, – hogy mind ezen ajánlat – ha megtörténik, (’s hogy megtörténendik, hinnünk ’s remélnünk kell) nem volna e kevésbé terhes, ha 12,000,000, mintha ˝ millio lesz a’ divisor?) – II. Az ujabb törvényekben tapasztalt hiányok kiigazitása iránti választmányi munkának következő pontjai lőnek végzésileg utasitásul adva követeinknek: 1) Az 1836: 14. t.cz.re – (világos öröködés) nézve: – hogy a’ fölebbvitelnek birtokon belül, u. m. a’ rövid visszahelyezési ügyekben az udvari tanácshoz legyen helye, a’ hol is az osztoztató biróság itélete, ne csupán a’ biráskodás helyességére, hanem a’ tárgy velejére nézve is summás uton tárgyaltassék. – Az udvari tanács pedig, midőn birói hatságot gyakorol, itéleteit mindenkor okokkal támogassa. 2) Az 1836: 20 t.cz. illetőleg. – A’ szóbeli pörökben is legyen helye a’ birói díjaknak; nevezetesen, 200 p.ftról 500-ig 6, – azon tul 12 p.ft ugy szinte azon esetben, ha az idézendő megyén kivül tartózkodik, vagy más akadály miatt személyes idézése meg nem történhetik, – a’ törvényes 15ödök megtartása mellett rendes idézés is történhessék. – 3) A’ csőd-törvényeknek czélszerűbb alkalmazhatásuk végett határoztassék: hogy 500 fttól 3000-ig menő tömegek iránt, az alispáni biráskodásnak legyen helye. 4) Az 1840: 22. t.cz. 32-ik §-ához hozzá kivánjuk tétetni: hogy ha a’ csőd megnyitása előtt 15 nappal bár idegenek között kötött szerződésekre nézve, a’ hitelezők álnokságot tudnak bizonyitani, az illyen szerződések megsemmisittessenek, az illető vagyon pedig a’ tömeghez csatoltassék. – Utasitásul adatott nagyviták közt 5) az is, hogy a’ saját váltókat kiadhatási képesség, minden polgárra terjesztessék ki. – A’ vita pedig onnan származott, mert a’ RR. némi része – az idegen váltók elfogadhatása jogát is, csak kereskedést üzőkre – a’ földbirtokos osztály világos kizárásával kivánák korlátozni. – Szegény 338földbirtokos osztály! hát csakugyan olly gyermek az még, vagy „férfikort soha sem élt agg,” – kinek illyen gyámságra lenne szüksége, ’s adósság csinálási dühe olly zabolázhatlan, hogy azt törvény által kellene lehetetleníteni! – vagy olly jellemtelen, hogy csak ugy akar kölcsönözni, – ha hitelezői évekig kénytelenek pörölni követelésekért. – – 6) Az 1840: 45 törvényt ugy véljük módositandónak, hogy nem tekintve az egyesek által fizetendő summa nagyságát, minden országgyülési kivetés a’ tiszti ügyész felperessége alatt szóbeli pör utján hajtassék be. 7) A’ sz. széki biráskodás egyedül a’ házassági kötések érvényessége és erkölcsi oldalára szoritandó, ’s igy magában értetik az, hogy a’ házassági polgári jogok felett, (nőhozomány, jegyajándék ’stb.) a’ sz. szék soha se biráskodhassék. – 8) Tagosztály alkalmával, a’ szomszéd helyekbe vivő utak elég szélességben az eljáró biróság által jeleltessenek ki. – 9) A’ törvények pontos végrehajtását eszközlőleg javasoltatik: a) Minden törvény mellé világos sanctio tétessék, mellybenaz elmulasztó köztisztviselő, vagy törvényhatóság büntetése legyen kimondva; b) a’ törv.hatóságok az orsz.gy. által számadoltatván, az által fenyittessenek rosz végrehajtás esetében; c) az ajánlatok beszedésében késedelmes hatóságoknak megszoritására „’s a’ hatalomkarnak is miképen lehető alkalmazására, különös gond és szigorúság fordittassék.” – Szükség itt megemlitenem, hogy nekiek, különösen Szigyártó M. tb. egyenesen kimondatni sürgeté, hogy a’ kormány az illy hanyag törv-hatóságokhoz, kir. biztost küldvén, a’ hanyagul vagy épen végre nem hajtott törvényeket, minden úton hajtassa végre. – De a’ RR. óvatosabbak jogaik ’s a’ szabadság örzése iránt, mintsem hogy azokat, bár visszaélések gátlása czéljából is, bármiképen veszélyeztessék. – A’ kivetési kulcsot azonban igazságtalannak tartván a’ RR., kiváják: – dolgoztassék ki olly kulcs, mellyben a’ pusztai birtokok is kellő figyelembe véve legyenek. – A’ karhatalom iránti törvényeket kétes magyarázatuaknak ’s nem világosaknak tartván Nógrád RRei, kiküldék mind törvénytudománya, mind igazság szeretete által bizalmukat érdemlő Szigyártó M. táblabirájokat, – hogy e’ részben kimeritő javaslatot készitsen, mint ki a’ karhatalmi kérdésekben állandóan ’s következetesen szokott szót emelmi. – Ad vocem törvények végrehajtása: – Megyénkbeli: „Verőcze helysége magyar lakosai panaszukat terjeszték elő, miképen, jóllehet a’ folyamodók a’ község nagyobb részét teszik, helybeli plebános ur, többszöri kérelmeik ellenére is, – előttök ismeretlen német nyelven tartja isteni szolgálatukat, sőt e’ részben a’ folyamodókat elutasitotta, ’s a’ helységet is olly iskolatanitóval látta el, ki magyarul mit sem tud, melly panaszukat orvosoltatni ’s az isteni szolgálatra nézve a’ hazai nyelvet behozatni kérik.” Végzés, „a váczi megyés püspök, előterjesztett folyamodás másolatának általtétele mellett felszólittatni rendeltetett az iránt, hogy a’ folyamodók és panaszlottak közt létező ingerültséget,” – – – „a kedélyeknek, magas főpásztori befolyásával leendő kiengesztelését hathatósan eszközölni méltóztassék, a’ magyar nyelvnek, – abban járatlan iskolatanitók behelyezésével állitott törvénytelen elnyomására nézve jb. fősz.biró oda utasittatik, hogy a’ feladást megvizsgálván, annak eredményéről tudósitást adjon, miről hasonlóképen ő excja a’ váczi püspök értesittetni rendeltetett.” – A’ jogok és kötelességeknek polgárok közti egyenlitése felé ismét egy lépést tettünk, t. i. a’ zsidók ezentul nálunk utat készitnek, ’s levelet visznek faluból-faluba, – ’s igy a’ többi adózókkal egyenlőbbek. – Helységeink a’ vendégvontatók iránt kikérdeztetvén, azt továbbá is kiszolgáltatni készeknek nyilatkoztak, annyival inkább, minthogy azok díja állomásonkint 4 lótól 1 ft 20 kr ppre emeltetett, – f. h. 26 ’s 27-kén közgyülést tűzénk ki – Losonczra, mellynek tárgya különösen a’ követeink által, sebes postán megküldendett kir. előadások ’s egyéb orsz.-gyülési tárgyak lesznek. – Évnegyedes rendes közgyülés aug. 21-re határoztatott. – A’ losonczi gyülés eredményeit sietni fogok önnel közölni. –
