Árva.
Árva.
Lestin, maj. 16. F. hó 1-jén követválasztási gyülésünk volt. Nálunk is történtek ugyan e’ gyülés előtt ’s alatt sok ezerekbe kerülő corteskedések, lélekvásárlások, vérengzések ’s több e’féle kicsapongások; de nekem nem szándékom untatni az olvasót azok leirásával, mitől egyébkint is undorodik tollam. A’ sok izgatásnak eredménye az lett, hogy első alisp. Zmeskal Móricz első követnek közfelkiáltással, másodiknak pedig Abaffy Aristid tb. szótöbbséggel választatott; a’ választásnak eredményét azonban főisp. helyettesünk, ki hatalmaskodásoktól tartván, megyeházi lakába vonult vissza, az Abaffy-párt egyik fractiójának nyomatékos követelésére csakóvás mellett nyilvánitá. A’ nevezett párttöredék tolakodását ’s a’ különszavazás el nem fogadását, melly végett már előre választmány neveztetett, azzal mentegeté, hogy miután a’ szótöbbség kétségtelenül az ő részén van, a’ külön szavazás fölösleges volna, és csak ármány- ’s kijátszásra nyujtana alkalmat, az t állitván, hogy az ellenpárt soraiban (Szmr. pártján) több összecsőditett ’s szavazati joggal nem biró uradalmi altiszt és más nem nemes egyének vannak. ’S ezzel az első napi ülés eloszlott. – Másnap a’ választásról szóló jegyzőkönyv hitelesitése után első alispánunk, nem hajolván a’ RR. ismételt felszólitására, a’ mult napi események miatt a’ követségről leköszönt, ezt előbb el sem vállalandó, mig azok ki nem egyenlittetnek, minek következtében pótló választási gyülés határnapjául maj. 29-ke olly határozattal tüzetett ki, hogy azon esetre, ha ez idő alatt valaki ellen a’ szavazatvásárlás ’s e’ végre a’ köznemesség összecsőditése bebizonyittathatnék, nemcsak a’ szavazatvásárló, hanem a’ vásárlott is tisztiűgyészi kereset alá vétessék; egyébiránt már ez alkalommal is a’ lélekvásárlás erkölcsi becstelenségnek bélyegeztetett ’s kárhoztatott; e’ jelen végzés pedig a’ nemesség közt mihez tartás végett járásonkint kihirdettetni rendeltetett. Bár ne maradna ohajtott foganat nélkül! Egyébiránt hihető, hogy a’ már történt választást a’ maj. 29-ki gyülés is megerősitendi, ’s ennek reményében második követünk Abaffy, a’ követi eskü letétele után utasitással ’s megbizó levéllel a’ megye részéről minden további ellenmondás nélkül ellátva, f. hó 10-kén az orsz.gyülésre el is ment. – Követutasitásunknak gyülésileg helybe hagyott pontjai következők: 1) Vallás ’s egyház tárgyában: a’ vegyes házassági sérelem az által orvosoltassék, hogy a’ mult orsz.gyülésen ő felsége elébe terjesztett törvényjavaslat törvénynyé szentesittessék. A’ vegyes házasságból származott gyermekek a’ törvény engedte vallásban, ha máskép nem, tehát az illető hatóság által is neveltessenek; a’ törvény által befogadott vallások mind szabad gyakorolhatás, mind viszonyosság tekintetéből egyenlő joguak legyenek. Horváth- és Tótországban az evangelicusok szintazon jogokkal birjanak, mint a’ catholicusok. Semmiféle evang. consistorium létre ne hozassék. A’ catholicusok a’ görög és prot. iskolákban szabadon neveltethessenek. Ellenben a’ magyar egyház függetlensége, az egyházi jószágok fölöslegének népnevelésre forditása, a’ primás kir. táblai ülnök kinevezési jogának megszüntetése, a’ püspök-főispáni hivatalnak eltörlése ’s a’ tized megtagadása nem pártoltatik. – 2) Honi nyelv tárgyában: a’ magyar nyelv virágzása minden czélszerű módon előmozdittassék, a’ főbb iskolákban a’ tudományok nemzeti nyelven tanittassanak, a’ kisebbekben pedig mint rendes tanulmány, behozassék, ’s a’ közigazgatás minden ágaiban kirekesztőleg használtassék. A’ panslavismus azon ábrándos papjai ellen, kikről bebizonyittatnék, hogy a’ nemzeti nyelv gunyolása és gátlására vetemednek, czélszerű orsz. intézkedés tétessék. Az egyházi hatóságok minden hivatalos tiszti foglalatosságaikat, mellyek az egyházi szertartásokkal össze nem ütköznek, magyarul vigyék. A’ magyar testőr seregnél magyar parancsszó legyen. Az utlevelekre nézve Magyarország a’ többi tartományokkal viszonyosságban legyen. A’ bánsági bányásztörvényszék ne németül, hanem magyarul hivataloskodjék. – 3) Korkérdéseink tárgyában: a’ kereskedés ügye, vaspályák és más közlekedési eszközök létrehozása pártoltatik; nagyobb szerű vállalatok, ha részvénytársaságok által nem eszközöltethetnének, statusköltségen létesittesenek. A’ duna-szávai csatorna pártoltatik, ’s a’ fiumei kikötő országos költségenépittessék. A’ sz. k. városok ügyében megkivánjuk, hogy szabadon az összes polgárság által választott ’s utasitott követeket küldjenek, ’s a’ kincstártól teljesen függetlenittessenek. A’ szepességi XVI város beczikkelyeztessék, ’s törvényhatósági jogszerüségök törvény által mondassék ki. A’ nemesi állandó fölkelés és fegyverbeni gyakorlás szabályzása sürgettessék. A’ hitrebizottságok eltöröltessenek, de osztály alá csak a’ mostani haszonvevők holta után jőjenek; az ősiség bizonyos esztendőkre szabályoztassék; az eddig történt örök bevallásokra nézve visszakövetelési határidőül 16 év határoztassék; bármiféle zálogokat a’ szerződés lefolytától számitandó 65 év alatt szabad legyen kiváltani, ezek elmultával többé nem. Az örök adás és vevések, nemkülönben a’ zálogszerződések megyei közgyülésen vallattassanak be, országszerte kihirdettessenek és telekkönyvbe iktattasanak. Ezekre nézve a’ megyei törvényszékek rövid utoni eljárás mellett biráskodjanak. A’ kir. tábla mint első biróság (kivevén a’ notát), a’ kerületi táblák, alispán ’s sz.birák biráskodása és az urbéri székek megszüntettetvén, helyettök a’ pöröket jövőre nézve állandó megyei törvényszékek itéljék el. A’ tiszt- és követválasztások eddigi botrányos módja országos választmány által javítva változtassék. A’ zsidók türedelmi adója megszüntettessék, a’ zsidók polgárositása függőben maradjon addig, mig különös vallásos törvényeiket hitelesen meg nem ismertetik. A’ czéhek eltöröltessenek; a’ musaeum és a’ m. t. társaság egybekapcsoltassék. A’ pesti magyar szinházhoz conservatorium csatoltassék. Vállalkozók által alakitandó nemzeti bank pártoltatik. A’ kamatok kamatainak helye legyen. A’ szóbeli eljárás 500 pftig terjesztessék ki. A’ jobbágyok által eddig gyakorlott pálinkafőzés megszüntettessék, ’s helyette a’ jobbágynak szabad pálinkabehozás engedtessék. Az adózók által ingyen kiszolgáltatni szokott munkák mind czélra, mind számra nézve meghatároztassanak. Megyei hivatalokra, kivevén biróiakat, nemnemesek is képesek legyenek, de nemesi birtok örökös birhatására nem. Sajtószabadság sürgettessék, hanem botrányos, ugymint fejedelem, állomány ’s vallás elleni iratok felelőség alá vonattathassanak. A’ só ára országgyülésileg szabályoztassék. A’ katonai kihágások törvény által gátoltassanak. A’ külföldön csupán kéjből lakó birtokos honfiak az ország tárába bizonyos meghatározott mennyiséget fizessenek. országos sérelmek orvosoltassanak. Erdélynek Magyarországhoz kapcsoltatása eszközöltessék ’stb. – 4) Árva megyei magányérdekek: a’ porták száma e’ megye mostoha fekvése ’s hideg éghajlata tekintetéből leszállittassék. – Árva megye keblében posta állittassék. Pest Szileziával és Galliczival árván keresztül, mint legrövidebb vonalon, köttessék egybe. Az árvai uradalom fölosztassék, a’ fiscus része kihasítva, érdemes hazafiaknak adományoztassék ’stb. – A’ házi adó szent ügye szőnyegre kerülvén, az két egyén által hő kebellel ’s őszinte ügyekezettel a’ RR. pártfogásába ajánltatott; mire válaszul adatott, hogy akármilly nagy áldozatokat mindig készek lesznek a’ haza oltárára nyujtani, de állandó adózást magokra soha el nem vállalandnak. Ez tehát követutasitásunk nevezetesb tárgyainak rövid vázlata, mellyből kitünik, hogy az ó eszmék az ujabb eszmék elleni tusában némi engedményektől nem idegenkednek, ’s velök némileg már transactióba is bocsátkoztak, mi jelesen utasitásaink befejezéséből is kivehető, melly igy szól: „Általán véve az ország sarkalatos törvényei tulságos reszelés alá ne vétessenek, mindazáltal az átalakulási korszak intései után haladva, józan javitásoknak legyen helye.” –
Zmeskál Elek.
