NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
Az irlandi repeal-izgatás egész nagybritannia komoly figyelmét magára vonta. Emlitők már, miképen a’ tárgy mind a’ két házban szőnyegre hozatott ’s alkalmat nyujtott a’ ministereknek kijelenteni, miképen ők a’ két sziget legislativ egységét lényegesen szükségesnek tartják a’ birodalom erejének fentartására, minélfogva a’ kormány ezen izgatás következményeinek elháritására a’ szükséges intézkedéseket már megtette, és a’ birodalmi egység fentartására némi rendszabályokat terjesztendik a’ parliament elébe. A’ kormánynak e’ nyilatkozata távolról sem hatott békitőleg a’ repeal-izgatásra, ’s hihetőleg csak arra szolgáland, hogy az irlandiakat, kiknek legkisebb kilátásuk sincsen már, Angliától valaha igazságot nyerhetni, még inkább, ’s engesztelhetlenül elkeseritse Anglia ellen. E’ tekintetben nagy figyelmet érdemel a’ repeal-egyesületnek majus 22-kén dublinban tartott gyülése. O’Connell, Irland nagy izgatója, zajos tetszés nyilvánitásai közt fogadtaték. Töb uj tagok vétetének be a’ társaságba, jelesül egy protestans is, Langstree ur, ki megköszönvén bevétetését, egyebek közt kijelenté, miképen még kevéssel ezelőtt határozottan ellene volt O’Connell nézeteinek; de komolyabban megfontolván az okokat, meggyőződött, hogy Irlandra nézve az unio megszüntetésén kivül nincs üdvösség. Wellington herczegnek és Peel Robertnek a’ parliamentben tett nyilatkozatait a’ szónok mélyen kárhoztatja. Mire O’Connell, nem fékezhetvén tovább kitörő indulatait fölugrék ülő helyéről ’s lényegesen ezeket mondá: „Egész életemben nem szólék még olly örömmel, minővel ma e’ gyülekezethez szólok. E’ mai nap nagy nap Irlandra nézve. A’ hirlapok egy csomó beszédeket közölnek, mellyek állitólag a’ parliamentben tartattak. Nem tudom, ha valóban mondattak e ezen beszédek; de köszönöm a’ londoni lapoknak, mellyek eddig még kevés tudomást vettek a’ repeal-izgatásról, hogy Wellington, Peel, Roden ’stb. nevek alatt felhozott beszédeket közöltek. Az irlandi nép most ismertetni fog; félni fognak tőle, ’s annyival kevesbbé leend megigázható. (Hármas tetszés.) Köszönöm Wellington herczegnek, hogy beszédet mondott, melly az irlandi repeal-izgatást az angol néppel megismerteté; köszönöm Roden és Jocelyn lordoknak, valamint ama’ nyomoruságos whigeknek, Lansdownenak és Spring-Ricenek. Létez azonban ezeknél még nyomoruságosb ’s megvetésre méltóbb politicus: Henry Brougham (hosszas morgás), ezen nyomorult, ki barátait elárulja, ellenségeinek csuszva hízeleg, ki előtt semmi ut sem eléggé szennyes, mellyen hatalomra juthatni. Örülök, hogy illy megvetésre méltó ember Irland ellenségeihez tartozik, és még sokkal inkább örülök a’ parliamentben mondott beszédeknek. Ezek még sokkal nagyobb ingert adandanak az unio megszüntetésére, és bizonyára egyetlenegy honát szerető irlandit sem ijesztendenek vissza ama’ czéltól. Midőn a’ két minister tegnapelőtt a’ két hoznak IV. Vilmoshoz intézett föliratait fölolvasá, mellyekben a’ parliament magát az unio sérthetlen fentartására kötelezé, szántszándékkal kihagyatának azon helyek, mellyekben mind a’ két ház kezeskedék, hogy az irlandi népnek minden igazságos panaszait orvosolni fogják. A’ ministerek természetesen igenis jól tudták, hogy sérelmeink nem orvosoltattak, és hogy a’ király, felső és alsó ház köteleztetése megszegetett. Valljon megujiták e Wellington és Peel ama’ biztositást? Oh nem! ők semmit sem igérnek, és szavukat meg is szokták tartani. (Kaczaj.) Ők a’ régi biztositást nem ujitották meg; és ha tették volna is, Irland népe mégsem hajtana rájok. Az mondaték, hogy nemsokára szigorú rendszabályok fognak alkalmaztatni. Igenis ők megsemmisithetik az alkotmányt, de mielőtt ezt tehetnék, az alsóházba fogok menni, ’s az inditványba hozandó rendszabályok minden pontja, minden záradéka fölött szavazatra fogom kényszeríteni. Letapodhatnak engemet, de kötelességemet teljesiteni fogom, ’s akkor viszszatérek Irlandba, melly hasonlag teljesitendi kötelességét. A’ kormány elnyomhatja egyesületünket, de nem vihet kikényszerítő törvényt a’ nélkül, hogy magát egész Europa előtt meg ne becstelenítse. És bizonyára mig az alkotmánynak egy töredéke még fenmarad, rátámasztom lábomat, ’s ugy harczolok hazám enyésző szabadságának fentartásaért. (Roppant tetszés.) Azt mondják, hogy a’ királyné nyilatkozatot adott az unio megszüntetése ellen, ezt én nem hiszem; a’ királyné nem adott illy nyilatkozatot, hanem a’ ministerek adák azt érette. Örülök, hogy a’ királyné megakarja Irlandot látogatni, minden városnak, mellyen keresztül jövend, minden falai e’ szót „repeal” viseljék, ’s minden oldarlól „repeal” harsogjon elébe. Egy nap se muljék el a’ nélkül, hogy kérelmek, száz ezrekkel aláirottak, benyujtassanak, és ha a’ királyné megegyezését 359adja: ugy az unio 25 percz alatt meg leszen szüntetve.” – O’Connell beszédét harsány tetszés követte. Felszólalt a’ nagy izgatónak titoknoka és segédje Steele ur is. „Sir R. Peel” – ugy mond – „polgári háborúról beszél; ám kisértse meg a’ polgári háborút, ha bizik magában.” E’ szavak lázas benyomást tőnek, ’s a’ tetszés néhány perczig szünni sem akart.
A gabnatörvények fölötti vitatkozások az alsóházban ismét rendkivül hosszúra szövődnek. Százszor ismételt fők melegittetnek föl, ’s mindinkább valószinű kezd lenni, hogy e’ törvények nem leendnek már sokáig fentarthatók. A’ mozgás e’ tárgy körül leirhatlan, ’s a’ tory kormány, akár enged akár nem, e’ kérdésben fogja hihetőleg, sirját találni, mint a’ tizenkét év előtt olly makacsul ellenzett reformbillben. A’ tárgy maj. 12-kén sem került magyarázatra még, ’s hétfőre maj. 15-kére halasztatott. A’ maj. 12-kén tartott ülésben Ewart ur a’ Buenosayres és Montevideo közötti háború iránt tőn némi kérdéseket. Peel erre akkint nyilatkozott: miképen ő fájlalja azon őrült ellenségeskedéseket, mellyek a’ Plata folyam egyesült statusait dulják. Anglia közbenjárultának ajánlását lehetőleg ismételgette, ’s a’ minister örűl kijelenthetni, hogy a’ brit követ Buenosayresben e’ tárgy körűl a’ franczia követ által legmelegebben pártoltatott. Egyébiránt mind az angol, mind a’ franczia hajóhadak utasitást kaptak szükség esetében illető honfiaikat, kik a’ Banda orientalban megtelepedtek, védelmezni. – French, irlandi szabadelmű parliamenti tag kérdést intéze a’ ministerekhez: van e tudomásuk ama’ nagy izgatásról, melly Anglia különféle részeiben a’ gabnatörvények eltörlése végett terjedez, ’s van e szándékuk e’ veszélyes népgyülések elnyomására rendszabályokat tenni. Peel kijelenté, miszerint szükség esetében a’ kormány legkevesbbé sem vonakodnék a’ törvényhez folyamodni, miként a’ mult évi gyárkerületi izgalmaknál sem vonakodott. Fölösleges megjegyzeni, hogy Freuch ur kérdése csak Jocelyn lordnak az irlandi repeal izgatás körűl tett kérdésének parodája volt. – A’ repeal-izgatást, köztudatul, Fox Lane ur egy külön inditványra kivánja alkalmul használni, de a’ jámbor ur inditványát O’Connell távolléte miatt elhalasztá. Ujabban Fox Lane ur nyiltlevélben felszólitá O’Connellt: jelenjen meg az alsóházban, ’s feleljen azon okokra, mellyekkel ő (Fox Lane) a’ egyébiránt és unio felbontása ellen teendő inditványát támogatandja. O’Connellt köztudatul a’ feleletadás kénytelensége még soha sem hozá zavarba.
