Zágráb.
Zágráb.
A’ P. Hirlap 246-ik számból megértette a’ közönség, hogy a’ követválasztó tartományi gyülés april. 22-kén az ott elősorolt okoknál fogva meg nem nyittatott. Megnyittatott azonban apr. 24-kén, ’s a’ f. hó 3-kéán be is rekesztetett. Ezóta a’ szlávajku lapok telvék ezen közgyülés eredményeinek közléseivel, mellyekből a’ következőket kivonatba öszpontositni szükségesnek véltük. A’ gyülést megnyitván köztetszést nyert és kinyomatni rendelt beszéddel a’ bán, Jozipovics Antal, turómezei gróf, óvást tett az ellen, hogy a’ közgyülés nem a’ kirendelt napon nyittatott meg, minek azonban semmi eredménye sem lett; mivel a’ gyülés nem egyedül apr. 22-kére, hanem annak következő napjaira is hivatott egybe, ’s mivel egyes óvás a’ többség határozata ellenében tekintetbe nem vétethetik. – Olvastatott a’ magyar országgyülésre meghivó kor. levél. Erre felolvasá a’ bán azoknak neveit, kiket ő méltónak tart, hogy ezen tartományok részéről követeknek küldessenek. Igy választattak a’ már tudva levő urak. – Minthogy az idő rövidsége miatt több választmány munkálatai föl nem vétethettek, nevezetesen a’ tartományi közgyülés rendezését, a’ falusi iskolákat ’s a’ káplánok jobb fizetését illetők; ő felsége megkéretni határoztatott, hogy az egyetemes országgyülésre meghivó kir. leveleket korábban bocsátván ki, ezen tartományok több időt szentelhessenek ügyeik rendbehozására. – Horvátország adóját illetőleg: minthogy az ezen tárgyban működő választmány munkáját be nem fejezheté, annak minélelőbbi befejezésére felszólittatik; melly munkálat az illető megyékkel azonnal közlendő, ezek véleményének beérkezte után báni conferentia tartandó, ’s innen a’ követeknek szükséges utasitás leszen adandó. A’ helyt. tanács azon intézvényére, hogy a’ horvát tudományos intézeteken csak magyarul értő oktatók nyerhessenek hivatalokat, alázatos felirás határoztatott, hogy a’ horvátországi oktatószékek – még a’ magyar nyelvé is – egyedül horvátországi fiakkal töltessenek be. Felirás határoztatott ő felségéhez a’ végett, hogy a’ megyéket a’ horvátokkal deákul levelezésre inteni, ’s a’ latin nyelvet a’ jövő orsz.gyülésen is megtartatni kegyeskedjék. – A’ 7-ik czikk a’ KK. és RR. azon kérelmét foglalja magában, hogy a’ horvát-szlavon nyelven irt folyamodások és oklevelek mind a’ k. helyt.tanácstól, mind pedig egyéb hatóságoktól elfogadtassanak, annál inkább is, mivel ezen hatóságoknál többen vannak, kik ezen nyelveket értik, ’s különben is tót tolmácsok fizettetnek, kiknek számát szükség esetében szaporitni lehetne. – A’ 8-ik czikk a’ horvát-szlavon nyelv és irodalom czélirányos előmozditása eszközeiről szól, ’s e’ részben Zágráb megyének utasitásai szórul szóra elfogadtattak. (lásd 240 és 244. sz.) – A’ 9-ik czikk egy, Zágrábban a’ könyörületes barátoknál felállitandó siketnéma és vakok intézetének felállitásáról szól. – A’ 10-ik czikkben megkéretni határoztatik ő felsége, hogy a’ báni méltóságnak mind azon jogok, hatalom és befolyás adassanak vissza, mellyeknek az birtokában volt, de mellyektől az idő mostohasága által elesett; nevezetesen, hogy a’ báni tekintet a’ Drávától az Adriai-tengerig terjesztessék ki, ’s hogy ő felsége a’ mostani bánt Horvátország kormányzójává nevezné ki. – A’ 12-ik czikk azt kivánja, hogy a’ harminczadok az uj vonal és az Adriai-tenger közötti vidékre szorittassanak.. – 13-ik czikk. Illy tartalmú folyamodás intéztetik ő felségéhez: a) az 1790: 58 és az 1792: 18 t.czikkek értelmében a’ h.tanácsnál ’s egyéb hatóságoknál ezen országok fiainak is aránylagos számmal kellene alkalmaztatniok, de jelenleg sem a’ censura collegiumánál sem a’ tudományok szakában, hol nyelvünket értő férfiu nem mellőzhető, senki sincsen; kéretik ő felsége, hogy az idézett törvények értelmében az ezen hatóságoknál horvát-szlavon férfiak is alkalmaztassanak. – b) Hogy az 1808-ki kir. rescriptum értelmében a’ nm. hétszemélyes táblához is horvát-szlavon egy vagy több férfiak mint ülnökök neveztessenek. – c) Ugyanez áll főlebbviteli valtótörvényszékről Pesten, hol jelenleg a’ horvátok közül senki sincsen. Melly váltótörvényszékre nézve az is kéretik, hogy az a’ horvát-szlavon tartományokat illető végzéseit latinul hozza. – A’ 14-ik czikk felsőbb helyen benyujtandó azon kérelmet foglalja magában, miszerint az országos választmánynak Horvát- és Szlavonországok öszszekapcsolatát illető munkálata visszaküldessék. Miután t. i. a’ KK. és RR. sajnosan tapasztalák, hogy az 1832/6-ki országgyülésen több törvények, nevezetesen az 1715: 118 czikk által megerősitett Slavonia inferior név a’ magyar 358KK. és RR. által kétségbe hozatott, ’s ezen felül a’ szlavon megyék sérelmei – mellyek eddig horvát, szlavon- és dalmátországi sérelmek rovatában fordultak elő – az 1840-ki országgyülésen a’ rendek tábláján azoktól elkülönözötten és a’ magyar hatóságokéival összevegyitetten terjesztettek föl legfelsőbb helyre: még egyszer ohajtanák a’ KK. és RR. az ezen tárgyat illető, az 1840-ki tartományi közgyülésen költ irományokat tanácskozás alá venni, hogy követeiket hasonló botlásoktól jövőre megóvhassák, – melly alkalommal nem veheték csudálkozás és fájdalom nélkül tudomásul, hogy az emlitett munkálat a’ bán által, udvari decretum következtében átnyujtatott. Honnan is megkéretni határoztatott ő felsége, hogy a’ horvátok alkotmányos jogai hasonló legfensőbb intézkedések által jövendőben ne hátráltassanak, ’s munkálat lehető leghamarább küldessék vissza. A’ 15. czikkben kéretik, hogy azon kedvezmények, mellyekben a’ fiumei és zenggi kikötők részesülnek a’ Buccari, Buccarizza és Porto-Ré kikötőkre is terjesztessenek ki, a’ mennyiben ezen három a’ lombard-velenczi országba kvitt gabonáért kétszer annyi harminczadot fizet, mint a’ két első. – A’ 16. czikk a’ zágrábi academiánál az orvosi oktatószékek felállitását tárgyazza. A’ 17. czikk a’ horvátországi gymnasiumokon hivatalkodó oktatók fizetését emeltetni ’s a’ ferenczieket concursus által kivánja oktatókká választatni. – 21. czikk. Az 1840-ki tartománygyülésnek a’ horvátországi alapitványi pénztárakat illető munkálatát az illető hatóságokkal közölni határozza, hogy ezek az országgyülés után tartandó tartományi gyülésre e’ tárgyban utasitást adhassanak követeiknek. – A’ 22. cz. a’ nemzeti horvát szinház tőkepénzének biztositásáról ’s kezeléséről rendelkezik. – 24. cz. Minthogy a’ kamrai tengervidéket számtalan törvény Croatia kiegészitő részévé teszi, ’s annak lakosai azóta is, hogy az II. József által a’ fiumei administratióhoz csatoltatott, az összes tartományok terheiben egyiránt részesülnek: kéretik ő felsége, hogy azon vidéknek első biróságú törvényszékévé Zágráb vmegyét, fölebbviteli hatóságává pedig a’ fiumei gubernium helyett a’ hántáblát tenni méltóztassék. – 25. czikk. Minthogy ennélfogva Buccari hozzátartozó vidékével együtt szinte kiegészitő része Croatiának, ezen ország pedig az 1741: 48. cz. szerint a’ katonai beszállásozástól ment: Buccari kérelmére folyamodnak a’ KK. és RR., hogy ezen város és vidéke a’ beszállásozás alól mentessék föl, ’s a’ katonai hatóságok az ugynevezett alvókrajczárt fizessék. – A’ 26. és utólsó czikk alázatos folyamodást foglal magában az iránt, hogy a’ Dalmatia, Slavonia és Croatia királyságok mind ő felsége czímében, mind az országgyülésre meghivó levelekben ’stb. világosan emlittessenek meg, nehogy az által, mintha a’ Hungaria nevezet alatt ezen királyságok is értetnének, és igy amattól mintegy absorbeáltatnának, káros következmények szülemljenek.
