Bars.
Bars.
Majus 16. Minekelőtte a’ folyó évi maj. 4-én Ar.-Marothon első alispánunk elnöklete alatt tartatott közgyülésünk eredményeiről szólanék; minthogy az ezt megelőző, ’s megyénk szellemi életét tükröző két gyülésünk történetei még nem közöltettek, azok rövid vázlatát adni szükségesnek véltem. – A’ választmány által készitett országgyülési utasitások fölvétele mult martius hó 12-re vala kitüzve, ’s nálunk is az adó és ősiség elleni izgatás órája ütött, ’s az illy alkalmakkal fegyverül használni szokott, alkotványos szabadságunk enyésztét hirdető vészharang, megyénknek haladási szellem-honositotta határin is megkondult, mit elengedően tanusitott, főispáni helyettesünk által megnyitott gyülésre elég ingerülten megjelent, ’s tanácskozásinkban részt venni gyéren szokott, mintegy 400 főnyire terjedt nem adózunk sereg, mellynek ingerülten kitört szenvedélyei ellen az adó mellett szólani férfias elszántság követeltetett; – de voltak mégis férfiak, kik bátor a’ nem adózunk sokasága által számtalanszor akadályoztatva, bátran jelenték ki a’ nemességnek házi adóban részesülése melletti meggyőződéseiket; kik között lehetetlen nem emlitenem B. J. első alispánunk férfias fölléptét, ki bátran kijelentvén hogy hivatalra nem vágyott ’s nem vágy, népszerüséget nem vadász ’s e’ mellékes nézeteknek meggyőződését alávetni soha sem fogja, szív ’s lélekrázó szónoklatával, mellynek várázs ereje Orpheus lantja eredményeit tüntetheté elő, fáradni nem tudott szilárdsággal küzdött a’ nemesség által viselendő házi adóért olly anynyira, hogy ez alkalommal is, valamint egész politicai pályáján mindenkor, tanusitott rendületlen jelleme felett, a’ meggyőződés legbensőbb szentségéből el kell mondani a’ koszorus költő ama’ szavait: Si fractus illabatur orbis impavidum ferient ruinae; ’s mind a’ mellett is az adó kérdése, minthogy a’ feletti véleményben az értelmiség is szakadozva vala, a’ nem-adózunkat folytonosan harsogó nagy többség által eltemetve lön; – adja az ég, hogy feltámadása ünnepét minél elébb ülhessük. – Ezután az ősiség került szőnyegre, ’s nyiltan meg kell vallanom: hogy ámbátor az értelmiség legnagyobb része az ősiség eltörlését sürgeté, mégis egyedül korunk emez életkérédést szivén viselő mltságos elnökünk ügyes tapintata, ’s példátlan dicsőségü magaviselete által leheténk csak szerencsések a’ maradjunkat harsogó nagy tömeg ellenére az ősiségen nehány sebeket ejthetni, egyébiránt a’ választmányilag adózunk szellemben kidolgozott utasitás minden pontjai, minthogy már akkor a’ nem-adózunkkal jött tettes rendek a’ gyülés helyéről eltávoztak, ’s igy az értelmiség többsége határozott, általánosan elfogadtattak; mind ezekből általláthatja mindenki, hogy korunk eme életkérdései felett Barsban is a’ nyers erő tulnyomósága határozott. – Bekövetkezett ezután az april. 20-ra kitüzött követválasztási gyülés, mellyre a’ megye választó közönsége fölötte nagy számmal jelent meg, a’ választás mintegy 5 perczig tartott, ’s Ambro Antal és Bottka Tivadar közmegegyezéssel követeknek kikiáltattak. – E’ napon szellemi élvezetet nyujtott főleg első alispánunknak, politicai hitét ’s követi kötelességrőli fogalmait a’ nagy közönséggel tudató komoly méltósággal elmondott beszéde, – ezek után a’ legnagyobb renddel történt követválasztási gyülésnek vége lön. – Azonban némelly G– nemesek, kik az ütlegezést a’ választási szabadság nélkülözhetlen requisitumának tekinteni szokták, haza mentökben a’ hizéri helység jobbágyaival össze ütköztek, ’s vérengzéseket követtek el, a’ hol közűlök egy tetten kapott nemes azonnal a’ megyei börtönben kisértetett, a’ többire nézve pedig a’ közbejött kihágások megvizsgalására egy számos tagból álló követség bizatott meg. – Végtére maj. 4-én Aranyos-Maróthon tartott közgyülésünket elnök első alispánunk nyitá meg, ’s érzékenyen terjeszté elő azon szomorú eseményeket, mellyek több megyékben, történtek, hű ecsettel rajzolva azon veszélyt, melly a’ megvesztegetett nyers erőnek az értelmiségen vett diadala által erőszakkal kivívott tulnyomóságával hazánkat érendheti; – fájdalom és bánat teljes hangján panaszlá azon nemzeti nagy veszteséget, miképen a’ hongyülésén nélkülözhetlen Deák Ferenczünk, a’ megvesztegetett nyers erő ármányai végett honmaradásra kényszeritteték; – ’s hogy illy gyász jelenetek jövendőben ismét megyénkben is nem történjenek, mind a’ vesztegetőt a’ ki ezentul vesztegetni merészlend, mind a’ megvesztegetettet, elnöki székéből, becsületükről végképen megfeledkezett, becstelen embereknek nyilvánitotta, ’s ezen 385kórállapot megszüntetését eszközlendő törvényjavallat tervezésére az országgyülési utasitásokkal foglalkozó választmányt megbizni kivánta. Végzés lön: első alispán ur lelkes előterjesztése közhelyeslés- és általános tetszéssel fogadtatván, első része országgyülési utasitásul szolgáló terv kidolgozása végett voks vásárlása, és anyagi megvesztegetések ’s visszaélések kiirtására – az illető országgyülési tárgyakban munkálódó küldöttséghez vezéreltetni rendeltetett; addig is azonban, mig e’ részben törvény létesül, minden ezentul vesztegető, vagy megvesztegetett egyén, közmegvetés tárgyául tekintetvén, becstelennek nyilvánittatik, és legközelebb az épitő-székek tartása iránti megyei végzés, a’ követválasztási és általánosan minden megyei közgyülésekre kiterjesztetik; a’ hízéri kicsapongó vérengzések tiszti megvizsgálására pedig a’ 2-od alispán, járásbeli főbiró, eskütt és tiszti főügyész urak kiküldettek, még ez alkalommal jelentést teendők. – Ezeket tehát, ne hogy a’ megyénkrőli értesités fonala megszakadjon, miután a’ hirlapi rendes levelező két utólsó gyülésünkön jelen nem volt, közleni fölöslegesnek nem véltem; országgyülési utasitásainkat legközelebb közleni fogom. –
Mariassy József.
