Pest.
Pest.
Pest vmegyének jun. 7-kén kezdett nem igen népes évnegyedes közgyüléséről részletesb tudósitásunkat tárgyhalmaz miatt jövő számunkra levén kénytelenek halasztani, most csak a’ következőket közöljük. Felolvastattak orsz.gyülési követ uraknak két rendbeli jelentéseik ’s a’ k. kir. elődások, és az orsz.gyülési tárgyakban megbizott választmány ez iránti tudósitása, miszerint azt véleményezé, hogy a’ kor. előadások legnagyobb részben olly tárgyakat foglalván magokban, mellyeket ha királyilag elő nem adatnak, Pest vmegye követeinek a’ már kiadott anyautasitás következtében inditványozniok kötelességökben állott volna; csupán két pont van, mire nézve a’ pótló utasitásnak szüksége fenforoghat, t. i. a’ megyékbeni kicsapongások (2-ik pont) ’s az országos pénztár adóssága (8-ik pont). Amaz iránt választmányi javaslat előleges kidolgozása ’s tárgyalás előtt a’ megyével közlése volna kivánatos; mire nézve azonban követ uraknak utasitásul szolgáljon, hogy azon kicsapongásoknak minden oldalróli okait tisztába hozzák, ’s a’ megyei szerkezet tárgyalása, még inkább változtatása nélkül csupán szigorú ’s a’ tanácskozási méltóságot, szólásszabadságot és személyes bátorlétet biztositó büntetötörvényekre szoritkozzanak. Mert a’ megye RRei a’ megyei szerkezet rendszeres tárgyalását idején lenni teljességgel nem látják. – A’ másodikra pedig: hogy a’ ki adós, annak adósságát igazság ’s méltányosság szerint meg kell fizetnie; de ép e’ végett szükség tisztán megtudnia nemcsak az adósság valóságát, hanem azt is, hogy az orsz. pénztár annak pótlására elégtelen. Mi végre nemcsak minden kiadásokról, hanem az országos pénztár mindennemű kutforrásairól, nevezetesen a’ só fölemelt árától is, mindeke előtt hiteles ’s kielégitő számadás kivántassék. – A’ választmány ezen javaslatát a’ megye RRei egyértelmüleg elfogadák; de szükségesnek láttatott, hogy a’ kir. propositióknak mimódoni fölvétele, vagyis a’ sorozat iránt is utasitás adassék orsz.gyülési követ uraknak. – E’ tekintetben előterjeszteték, mikint már az 1832-ki országgyülésről is sajnálni lehet, hogy az ország RRei az orsz.gyülésnek nem kevés idejét a’ kor. előadások és sérelmek elsősége, vagyis az 1791: 13 tcz. értelme fölötti nagy részben gyümölcstelen vitákban emészték föl, ’s hogy sokkal czélszerűbb volt volna sorozat fölött egyezkedésekbe nem bocsátkozni, hanem a’ kir. előadásokra egyáltalános válaszfölirással felelve, dologba ereszkedni, ’s a’ mi elkészült, ugy ’s olly kapcsolattal, mint szükségesnek látszott, fölterjeszteni. – Az 1840-ki orsz.gyülés által megállapított előzmény ezen elsőség fölötti vita megujitásának szükségét szerencsésen elháritotta; abban állapodván meg, hogy a’ legelső fölirásban, ’s részint fölirási mellékletekben azon súlyos sérelmek ’s előleges kivánatok, mellyek iránt a’ két tábla között az egyezkedés megtörtént (praeferentialék, részek ’s a’ felirások egedül magyar szerkezete) érdemileg tárgyalva fölterjesztettek, a’ még egyességet nem nyerteknek, mihelyt azt megnyerendik, fölterjesztendése kijelenteték, egyszersmind a’ kir. előadások érdemleges tárgyalása végett szükséges előkészületek iránt is lépések tétettek. – Ezen, mint már a’ mult orsz.gyülés által megtört ösvényt most is követni két fő ok javasolja; egyik az, hogy az 1791: 13 tcz. értelme fölötti vitatásokra ismét tért nyitni igen kár volna; másik az, hogy orsz.gyülésünk törvény által nem levén rendszerezve, hanem nagyrészt csak gyakorlatok nyomán mozogván, jövendőbeni lehetőségek tekintetéből nem volna tanácsos az 1840-ki orsz.gyülés által már kétségtelenül kivítt ’s megállapitott elvet ellenkező lépés által paralyzálni, ’s ez által a’ jövendőséget ujabb harczokba bonyolítani. Ezeknek folytában tehát, mivel a’ válasz-felirás iránt kerületileg elfogadott inditvány a’ hirlapokból ugyan ismeretes, de a’ megye RReivel követeik által még hivatalosan közölve nem volt; arra tehát hivatkozni igen, de határozatot épiteni nem lehetett: szükségesnek látszott annak tartalmát részletekben inditványozni. Melly inditvány nyomán a’ felhivottal egészen egybehangzólag történt a’ követek utasitása, t.i. hogy a’ válaszfölirásra nézve az 1840-ki példát kövessék; bocsássák előre az ország jelen állapotjának képét (mellynek a’ megye gyülésén egyes vonásai is szögről végről elszámláltattak), mondják meg, hogy a’ kir. propositióknak e’ bajok némellyikének az ország régi ohajtásával megegyezőleg orvoslására czélzó irányát a’ RR. méltányolva elismerik, ’s közredolgozásukat teljes készséggel igérik, számláltassansk el az egyes pontok fölemlitése mellett a’ kiegészitő kellékek ’s történt előkészületek; aztán szintugy az 1840-ki példa nyomán ujittassanak meg az előleges sérelmek, ’s az Erdélytől visszakapcsolandó részek iránti fölirások, sürgettessék a’ vallás tárgyábani fölirásra kedvező kir. válasz; ’s kéressék meg ő felsége, hogy valamint a’ mult orsz.gyülés első föliratára a’ fölirásoknak csak magyar nyelveni szerkesztésében megegyezni méltóztatott, ugy most következetesen kegy. válaszait magyar nyelven kiadni méltóztassék; mert ezek levén a’ törvény stylusának egyik anyaga, magyar fölirásokból ’s latin kir. válaszokból magyar törvényt szerkeszteni igen bajon. Végül pedig emlittessék meg, hogy a’ hátralevő súlyos sérelmek és buzgó kivánatok, mihelyest irántok az egyezés meglesz, föl fognak terjesztetni. – Mindez végzésbe is ment, valamint az is, hogy ő cs. kir főhgsége a’ főherczeg nádor megkéressék, méltóztassék intézkedni, miszerint a’ kor. előadások első pontjában kitüzött orsz. választmányi munkálatok közkönyvkereskedésben kaphatók legyenek, még pedig teljes épségökben; minthogy különben a’ megye RRei azokra nézve utasitási jogukat kellő gondossággal nem gyakorolhatják. – Inditványoztaték ezután, hogy a’ követi eskünek azon záradékától, melly 6 évig kir. hivatalvállalást tilt, a’ RR. álljanak el. – Végzéssé lőn: hogy a’ megye RRei a’ jelen körülmények között követválasztási ’s visszahivási jogukban elegendő garantiát találván, azon záradéktól ez idő szerint közértelemmel elállottak. – A’ többit a’ jövő számban.
