Fejér.
Fejér.
Junius 6-kán és utána következő napokban közgyülésünk volt, melly egyenesen a’ kir. kegyes előadások tárgyábani követutasitások készitésére tüzetett ki. Hogy az itt történteket megértsük, szükséges tudni, miszerint némelly hazudságkovácsok azt hirlelelék, hogy a’ haladó fél vasvillás cortesekkel jelenend meg, a’ követeket visszahivatadja, ’s a’ máj. 4-kén rajta elkövetett erőszakot visszatorlandja erőszakkal. Illy követvisszahivástól és visszatorlástóli félelem közt nyittatott meg a’ gyülés, ’s azok, kik multkor a’ nemesség nagy részének kizárásával választák követeiket, csakugyan cum sufficientibus – értsd a’ kulacscsal ellátott corteseket – jelentek meg. A’ haladó fél, tiszta öntudatában, nem tudván mire magyarázni az alkotmányosdiak mozgalmait, M. L. hivatkozottan a’ majus 3-ki gyásznapra, az elnököt felszolitá: van e személyes bátorsága a’ tanácsteremben, kezeskedik e ezért? mert a’ szabad és komoly tanácskozáshoz elkerülhetlenül megkivántatik. – Az elnöknek loyalis kijelentése, hogy általa semmi, szabadságot gátló rendelések nem tétettek, ’s férfias felszólitása által hogy ha volna valaki a’ teremben, ki a’ szabadszólást gátolni szándékoznék, tegye keblére kezét és gondolja meg mikint ns. Fehér megyének békére van szüksége, mert ha ez helyre nem áll, onnan az igazság kiköltözött, – mindnyájan megnyugtattunk, és M. L. beszédét tovább folytatván előterjeszté: mikint a’ május 3-iki tiszt és követválasztás alkalmával a’ nemesség kiűzése közben vérengzés történt, a’ törvényhatóságnak tehát tudni kell: ki fertőztette meg a’ teremet, – ezeknek megvizsgálására kért mind a’ két vélemény felekezetből kinevezendő vegyes küldöttséget rendeltetni. – Ezen inditvány sokaknak igen nem tettszett a’ május 3-ki győzelem babéros hősei közül. A’ vérengzés megtörténtét nem tagadák – mert nem is tagadhaták; hanem először azon fogással áltak elő: hogy a’ gyülés a’ királyi előadások tárgyalására tüzetett ki, mindenek előtt tehát azokat kell felvenni; később pedig a’ megyei küldöttség általi vizsgálatot kir. comissio általi vizsgálattá kivánák változtatni. A’ vita délutáni negydeféloráig tartott, a’ haladók részéről kijelentetett, hogy ők e’ nemzet lelkéből meritett, ’s a’ kor szükségeinek nagy részben megfelelő királyi kegyes előadásoknak mindenek előtt tanácskozásba vételéhez tiszta szivből járulnának, de e’ tanácskozáshoz komoly és hideg megfontolásra van szükség; nem lehetséges pedig ez mindaddig, mig a’ 3-ki vérengzés orvoslására az első lépés mellyet a’ megye önhatóságánál fogva tehet, meg nem történik, ’s a’ sértett kedélyek némileg addig is, mig a’ szabadválasztási jognak a’ vérengzéssel kapcsolatban lévő sérelme maga helyén orvosoltatnék, ki nem engeszteltetnek. Ezen méltányos kivánat azonban az alkotmányosdiak által tekintetbe nem vétetett; történtek elcsavarások és személyeskedések; sokan igyekeztek a’ megyei municipalitas szellemében tett vizsgálati inditványt kir. comissio kérésével paralyzálni, de mind e’ mellett is csak a’ propositiók mindenek előtti fölvételét emlegeték, mig végre a’ R. egybegyüjtött többsége a’ vizsgálat akarás és nem-akarás zavarában elhatározá: hogy mindenek előtt a’ királyi előadások vétessenek föl, ’s a’ tisztválasztás körüli kicsapongások kir. comissio által vizsgáltassanak meg. Másnap, a’ jegyzőkönyv felolvasása alkalmával egy alkotmányos észrevevé, hogy a’ végzésben egy kis anomalia van, mert azt mondani előbb a’ propositiok vétessenek föl, ’s egy más tárgyban még is in merito végzést hozni, bizony egy kissé furcsa dolog; de az egybegyüjtött első napi többségnek akaratja csakugyan ez lévén, ’s az elnök által részrehajlatlanul végzéssé kimondatván, a’ jegyzőkönyv minden változtatás nélkül hitelesittetett. Következett a’ királyi kegyes előadások tárgyalása. Az első pontra nézve, melly az országos küldöttségek munkálatának jelen országgyüléseni fölvételét tárgyazza: határoztatott, hogy ő cs. kir. főherczegsége az ország nádora mind a’ büntető-törvénykönyv, mind a’ katona-élelmezési és Duna-szabályozási munkálatoknak és tervezeteknnk csőd utján sajtó alá bocsátatására kéressék meg, hogy a’ RR. azokat magoknak megszerezhetvén és komoly figyelemmel átvizsgálhatván, adandó utasitás alkalmával az azokban foglalt fontos tárgyakhoz kellőkép szólhassanak, az országgyülési utasitásokkal foglalkozó választmánynak e’ tárgyakbani vélemény-adása addig, mig az érdeklett munkálatok a’ fentebbi módon megszerezhetők lesznek, elhalasztatott. – A’ második pont, melly a’ választási kicsapongásokról szól, országgyülési választmányra bizatni határoztatott, mellyet ha a’ követek kieszközölhetnek, további utasitás végett haladék nélkül jelentést tenni tartoznak. A’ harmadik pont, mellyben a’ királyi városok ügyének elrendezése kivántatik, heves vitára nyujtott alkalmat. Az utasitásokat készitő választmány 12 voksot adott a’ vávosoknak tulajdon belviszonyaik elrendezésében, és 12-őt coordinatio után minden országgyülési tárgyakra nézve. Vitatás közben kivántatott, hogy a’ 12 voks már coordionatio előtt minden tárgyakra nézve megadassék, a’ coordinatio után adandó voxok számának maghatározása pedig akkorra halasztassék midőn a’ szavazat aránynak kulcsa a’ körülményekből kifejlődött. Ellenvettetett, hogy akármelly corportaionak törvény nékül előlegesen országgyülési voxokat osztogatni annyit tenne, mint egy igen veszélyes elvet felállítani, melly fölötte szomoru következményeket vonhatna maga után, – ’s jól lehet magok az ellenvetők a’ veszélyesnek állitott elvet az által, hogy a’ városoknak a’ 12 voksot saját ügyökben megadák, tettleg már elfogadták, készebbek voltak fenvéleményöket a’ gyülésen megdönteni ’s az egész ügyet a’ régiben hagyni, semhogy az elfogadott elvet minden tárgyakra kiterjesztették volna. – Végzés lőn: tehát a’ városok szavazata a’ réginél marad, a’ coordinatio azonban eszközöltessék ’s e’ részben még ezen országgyülésen – de csak a’ végén szentesitendő törvény alkottassék. Negyedik pont a’ kereskedés és közlekedési eszközök. E’ pontnál, uraim, az anyagyilkolás szomoru esete adta magát elő jelen közgyülésünkben. A’ Pest-fiumei vasutnak – minthogy szegénységünk mellett több utaknak kivitelét nem látá lehetségesnek ns Fehér megye többsége – tehát mondjuk a’ Pest-fiumei vasutnak, ha máskép nem, statuskölségeni felépitése el vala anya-utasitásunkban közgyülésileg határozva, ugyan azon többség által, melly jelen gyülésünkben többség vala; személyes gyülölség tehát nem vezérelheté 392az elvbarátokat, és még is megkonditá tegnap a’ pótló utasitás, a’ jobb sorsot érdemlő anya felett a’ lélekharangot. Ujdon uj határozattá lön: hogy a’ vasutak válalkozók által építtessenek; azaz – implicite – soha létre ne jőjenek. A’ szegény anyának akadtak ugyan védői, de nem mentheték meg, sőt, felszólalások bizonyos szónak által a’ lehető legkevesebb finomsággal – mert ez nem mindenkivel születik, – nemzeti szerencsétlenségnek és éretlenségnek mondatott, a’ mi ollyanoktól ered, kik a’ vasutakat a’ megyeház ablakáról nézik, vagy, mint a’ Pesti Hirlap szerkesztője, a’ Pozsony-nagyszombati vasutnál egyebet soha sem láttak –* Ugyan a’ Pesti Hirlap szerkesztőjére mint encyclopaedistára czélzólag, igen jelesen eljátszaték egy szónok által Figaroból a’ „Figaro” itt „Figaró” ott jelenet. – A’ nemzeti szerencsétlenséget természetesen nem lehetett szó nélkül hagyni; azért arra megjegyezteték: hogy az akkor állana be, ha a’ haza ügyei holmi léghajósokra, kik a’ légből nézték a’ világot vagy utazott bőrzsákokra, kik csak láttak, mit testi szemmel látni lehet, de semmi hasznosat nem tanultak, nem tapasztaltak bizatnék. A’ ,Figaro’ minthogy igen természetesen adatott elő, minden válasz nélkül köztetszéssel fogadtatott. – Mi történt az ősiséggel ’s a’ többi pontokkal, azt még nem tudjuk. –
Már hiszen az igaz, szegény hazánkat különös bölcsekkel áldotta meg a’ gondviselés; elmennek külföldre, hogy a’ mumiák tagjaiból épületes gyüjteményeket szerezzenek; hajóznak a’ légben, ’s mivel hajóztak, azaz kézfogódzva a’ csónakban ültek, azt gondolják, már értik az aërostatíca minden titkait, ámbár azt sem tudják, hogy e’ tudomány mi fán terem; – végül még tán vasutakon száguldoznak, ’s mivel száguldoztak, azt gondolják, csak ott a’ kocsikban lehet megtanulni: - mit? talán hogy mikint néz ki egy vasút? – korán sem: hanem azt, hogy Magyarország financialis, ’s közgazdaság viszonyai közt mell uton lehet reméleni pénzt, erőt ’s tehetséget vasutak épitésére. Természetesen az austriai kormány, Belgium Würtenberga, az az orosz czár ’stb. mind azért építtessenek status költségen vasutakat; mível léghajós uraimékkal nem jártak Europában sétálni. – Szerk.
Meszlenyi Rudolf.
