SPANYOLHON.
SPANYOLHON.
Cataloniában a’ zendülés nagy sebességgel terjed; a’ főkapitány és az egész barcelonai őrség a’ zendüléshez álltak, és ha előre nem tudhatni is mint és meddig tartja magát ezen zendülés, annyi bizonyos, hogy sokkal több dolgot ad Esparteronak mint az előbbi; Barcelonában nyolcz napig iszonyu ingerültség uralkodott a’ nép közt; szokott munkáját kiki elhagyá, ’s az utczákon tömegestül tanakodának, mit tevők legyenek. Cortiner főkapitány a’ katonaságnak minden közlekedést megtiltott a’ néppel, hogy huzakodásra ’s vérengzésre ne kerüljön a’ dolog, igy a’ nép szabadon ’s minden háboritás nélkül tanakodhatott a’ szükséges rendszabályok fölött. Erre a’ legfőbb junta kijelenté, hogy Espartero kormányát továbbra el nem ismeri, és Cortinez javaslatára Sabadellbe vonulván, nyomába a’ népbizottság lépett Castro tábornok elnöksége alatt, ki a’ nép és katonaság előtt egyenlőn tiszteletben áll, de azért az elnökséget csak a’ főkapítány megegyezésével fogadá el. A’ népbizottság mindent elkövetett, hogy a’ zendülést minél erősebbé ’s szilárdabbá tegye; a’ katonaságot az altisztek által megnyeré a’ zendülés részére, kik egy felhivó-levélben tudaták a’ barcelonaiakkal, hogy midőn ők összegyülvén a’ zendüléshez állást elhatározták volna, a’ sereg ezen érzelmét tudtára adák az ezredesnek, ki is kijelenté, hogy a’ főkapitány felhatalmazása következtében a’ nép részére áll. A’ főkapitány összeköttetése már darab idő óta megszakadt Madriddal és serege pénz ’s élelem dolgában szükséget látván először pártatlan akart maradni, az őrséget pedig az Espartero iránti hüségben megtartani. A’ dolog illyetén állásában azonban jun. 13-kán kelt proclamatiojában kijelenté, hogy miután arról teljesen meggyőződött, miszerint a’ fő junta elvei az egész nép és hadsereg közös érzelmét fejezék ki, melly más nem lehet, mint Izabella alkotmányos trónja, az 1837-ki alkotmány és a’ nemzeti függetlenség; – ennélfogva a’ zendülés részire áll, melly közakarat és közkivánság. A’ haza – ugymond – nem szegezheti azért fegyverét fiai melleinek, ha azok közkivánságukat ’s akaratjokat kijelentik. A’ nép rendkivüli örömmel fogadta Cortinez e’ nyilatkozatát. A’ népbizottság e’ napot a’ testvéri szeretet ünnepévé szentelé. A’ barcelonaiak azonban jól tudják, hogy győzedelmük addig nem tökéletes, mig a’ montjuichi fellegvár kezökben nincs; azért kérték a’ főkapitány, hogy annak eddigi parancsnoka helyébe nevezne mást és az őrség fele nemzetőrökből, fele pedig a’ katonaságból állana. A’ főkapitány erre is ráálott, ’s Pujol ezredest nevezte ki parancsnoknak ’s ez a’ kormányt át is vette. Némellyek szerint azonban Echaluce, a’ vár eddigi parancsnoka kijelentette, hogy azt csak Espartero világos parancsára adja másnak át. Más tudósitás szerint meg a’ montjuichi őrség a’ királyné nagykoruságát és a’ regensség megszünését kikiáltotta. A’ cataloniai junta Manresaból, hova Szabadellből ment, jun. 15-kén tért vissza Barcelonába. – Taragona őrségével és váraival szinte a’ zendülőkhez csatlakozott; az Esparterohoz hü maradt tisztek hajóra ültek. – Geronában a’ nép és hadi kormányzó főtiszti karával és a’ várbeli őrsereggel szinte kezet nyujta a’ zendülőknek. Leridában még eddig a’ kormány pártja győztes; Granadában azonban a’ zendülők fordultak felül, és a’ junta a’ pattantyusság parancsnokát, egy ezredest és két kapitányt Alhambra várába becsukatott, mivel katonáikat Espartero részére akarták csábitani. – Malaga hir szerint meghódolt a’ kormánynak. – Zavala Valenciában, nem szivelhetvén az irántai bizodalmatlanságot, letette a’ parancsnokságot. – Saragosában jun. 12-kén ült össze a’ hadi törvényszék.
Madridi lapok szerint Espartero hosszas nyilatkozatot bocsátott ki, mellyben kijelenti: hogy esküjéhez mellyet az alkotmányra tett, hű marad, és a’ ráruházott hatlamat annak idejében a’ cortes kezeibe leteszi. Ő mint katona és mint a’ nemzet első tisztviselője a’ királyné és alkotmány iránti kötelességét be akarja tölteni; az előbbi ministeriumot, és a’ cortest azért oszlatta el; mert arra alkotmány szerint joga van. Ő tudja, mit kiván az alkotmány, és jobban megtartja azt, mint azok, kik ő ellene rikoltoznak. Azon rágalomra felelni, hogy a’ regensséget meg akarja hosszabbitani, méltósága alattinak tartja, ’s azt egész élete megczáfolja.
Legujabb spanyolországi hirek szerint Montjuich vára még jun. 20-kán is Espartero híveinek kezében volt; de Catalonia egészen fegyverben van a’ regens ellen. Madridban a’ ministerek a’ zendülés megfenyitésére rendeletet adtak ki. Saragossában a’ végrehajtás elkezdődött; jun. 17-kén három egyén a’ legközelebbi összeesküvés részesei közül hadi törvényszéki itélet következtében agyonlövetett. – Espartero jun. 21-kén Madridból Valencia és Barcelona ellen indult. Zurbano, ki altábornagygyá neveztetett, Sevane tábornokkal Leridában egyesült, ’s mind ketten Barcelona felé nyomulnak.
