Magyar gazd. egyesület.
Magyar gazd. egyesület.
Medárd-vásári közgyülés junius 3–6-ikig. (Vége.) 18) A’ bemutatott dohánygyüjteményből, ’s azokból (a’ külföldieket utánozva) készült szivarokból meggyőződvén az Egyesület, mennyire függ szorgalmunktól, ’s értelmes eljárásunktól olly szivarok előállitása, mellyek a’ külföldit tökéletesen pótolják, ha a’ hozzá kivántató dohány czélszerüen kiválasztatik (minők a’ szathmári, szabolcsi, békési ’s több más dohányfajok) a’ közgyűlés mindazon hazánkfiait, kik ezidén dohánymutatványokat küldeni szivesek valának, ujolag szives bizodalommal felszólítatni rendelé, miszerint ugyanazon dohányfajokból az idei termésből is jövő télen egypár csomót beküldeni méltóztassanak, hogy meggyőződni lehessen a’ dohány kültypusának, valamint beltulajdonságainak állandóságáról; mert csak így lehet bizonyos minőségű szivarokkal tartós kereskedést életbe léptetni, ’s a’ külföldit, mellyért több százezer forintunk megy hazontalanul valóban füstbe, hazánkból lassankint kiküszöbölni, ’s helyébe inkább kivitelt állítani. 19) Az állatorvosi rendőrség tervének benyujtására az idei novemberi közgyűlés határoztatott, addig is az ausztriai tartományokban annyi foganattal fennálló népszerű utasitásokat a’ köztisztviselőkre, helybeli elöljárókra, baromorvosokra, mészárosokra és gazdákra nézve – magyarra fordítatni, ’s azoknak elterjesztéseért a’ hazában a’ nm. m. k. helytartóságot megkérni. – 20) Meleg köszönettel fogadtatott t. Sötér Ferencz mosonymegyei első alispán ur derék hazánkfiának tudósítása, hogy a’ selyemtenyésztés előmozdítására a’ megyében 70 pfrtot gyüjteni sziveskedett. A’ hazafiui küldemény a’ selyemtenyésztési szakosztály rendelkezésére bizatott. – 21) Eddigelő példásan és buzgón működött m. óvári ügyviselőnk t. Kanyó Mihály ur beteges állapotja miatt ügyeinket továbbá nem képviselhetvén, az ügyviselőségre Major Pál h. ur, mint ki közügyiránti buzgoságát számos izben tanusítá, kéretett meg. – T. Pokomándy Gábor tb. ’s felügyelő ur Csongrád megyében szives ajánlása következtében szinte ügyviselőnek választatott. – 22) Alólirt, mint a’ tót-megyeri és ürményi példás okszerűséggel kezelt ’s a’ szó valódi értelmében példánygazdaságok megtekintésére megbizott küldöttség jegyzője előadá, miszerint több küldöttségi tagok jelen-nemléte miatt ezen eljárásról csak a’ jövő novemberi közgyüléskor adhatand hivatalos jelentést, minek az Egyesület örömmel vágyva néz elébe. – 23) Legszivesb köszönet határoztatott nyilváníttatni azon igen tisztelt hazánkfiainak, kik az idei állatmutatást beküldött juhpéldányaikkal gazdagitani, ’s tanuságossá tenni méltóztattak. Névszerint: legkegy. királyunk ő felsége holicsi urodalma, és főherczeg Károly ő fensége, m. Batthyán Fülöp hg, ft. Grosser János a’ kegyes szerzet főkormányzója (melly juhpéldányok, közben mondva, nemességökkel váratlanul meglepék a’ birákat, tekintetbe vevén más hasonló viszonyok között divatozó juhtenyésztéseket), Gyürky Pál ő excja, m. Hunyady Jósef, Károlyi István és Lajos grófok, t. Magyar Imre és verebi Végh János tb. urak. A’ kiállítás iránti hivatalos és részletes jelentés szinte novemberre halasztatott, minthogy az illető küldöttség jegyzője, Bách Vilmos ur a’ gyűlés előtti napon hirtelen fekvő beteggé lőn. – Végezvén ezek után az Egyesületnek több rendbeli beligazgatási tárgyait 24-er ez idére sorsvonás utján következő köztelki részvények vonattak: 249-ik szám Szabó István, 236-ik sz. Festetics Antal, 90-ik sz. Széchenyi István gr., 28-ik sz. Almássy Alajos gr., 174 és 197-ik számu Károlyi György gr. urakat illető részvények. Minek következtében a’ köztelek t. cz. részvényesei tiztelettel figyelmeztetnek, hogy a’ f. é. járandó kamataikat a’ jövő augusztusi, kihuzott részvényeiket pedig a’ jövő novemberi vásárig egyesületi pénztárnok Kossálkó János h. ü. urnál magoknak kifizettetni annál inkább méltóztassanak, minthogy különben az elmaradás ugy tekintetnék, mintha azokat az Egyesület javára elengedni ’s ajándékozni szándékoznának. Ugyanez értetik a’ multra bennhagyott illetőségekről is, nem kivánhatván senki, hogy az Egyesület más pénzeit éveken át önrovására kezelje.
Nem hagyhatni említetlenül, hogy az Egyesület az első napi közgyűlés alkalmával ez idén először a’ nemzeti casinóban közebédet tartott, ezt is nem csekély eszköznek tartván a’ külön osztályok szorosb összefűzésére, ’s azon bizodalmas viszonyok előidézése végett, mellyeknek eddigi hiánya vala főoka a’ kölcsönös idegenségnek, ’s ebből természetesen következett számos erkölcsi és anyagi veszteségnek. – Adja isten! hogy jövő évben még számosb koszorúban ülhessük valamint mezőgazdasági haladásunk, ugy a’ polgári összeforrás közszellem diadalát.
Örvendetes vala továbbá a’ részvétet tapasztalni, mellyet néhány fiókegyesületeink követek küldése által gyüléseinken vettek. Jelen voltak a’ Pest megyei fiók részéről Hutiray Sándor és Plötz Adolf, Szatmár megyei fiókból Szendrey Ignácz, Szepesből Székely Sándor, Szarvasról Balla Károly és Ponyiczky Pál urak. ’S ez volt az első eset, ’s az egész egyesületre örvendetes eset, hogy az adózó néposztály kebeléből is egy fiókképviselő vőn, Ponyiczky hazánkfia személyében, részt tanácskozásinkban.
A’ közgyülés utolsó napjára, t. i. jun. 6-ikára tüzetvén ki a’ paraszt kanczacsikók jutalmazása, elszomorodva kellett az egyesületnek tapasztalni, hogy minden jutalmak daczára a’ gyarapodás helyett folyvást csökken száma a’ lótenyésztőknek azon néposztályban, melly maga venné legnagyobb hasznát ebbeli szorgalmának. Mindössze csak 11 kanczacsikó mutattatott be, nevezetesen 7 darab Tolnából, 4 pedig Somogyból, mellyek közül egy sem volt egészen hibátlan. Mind a’ mellett a’ jutalmak (aránylag kissé csökkentve) kiadattak, hogy jövő évre mégis ösztön legyen tán több gazdának jobban tenyésztett kanczacsikajával megjelenni. – A’ legjobb 3 éves csikókért kapott Csapó István Büssüből 40 for, ör. Cser Jósef Gölléről 25 for., Bertha Sámuel Aszalóról 20 frtot; – a’ 2 évesekért Csima Ferencz M. Egerből 40 frtot, Varga Jósef Értényből 30 frtot. – A’ többiek uti költség fejében kaptak ötöt forintot pengőben. – Vajha a’ politikai hatóságok, földesurak, ’s különösen a’ fiók-egyesületek sikeresb lépéseket tennének a’ honi lótenyésztés emelésére, nevezetesen a’ föld népénél, melly jóra való mén-intézetek hiányában, főleg pedig tudatlanságból, ’s roszúl értett gazdálkodásból elhanyatlott lófaját valamint vérre nemesítni nem képes, ugy legjobb alkatu csikait is illő ápolás által ép, egészseges, kapós lovakká fölnevelni nem tudja. – Pesten, junius 7. 1843.
Török János, egyes. jegyző.
